Hatalmas vagyoni szakadék tátong a német társadalomban
Az euróövezet tagállamai közül Németországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség egy szerdán ismertetett felmérés szerint.
A berlini DIW gazdaságkutató vizsgálata szerint Németországban nem érvényes a közkeletű vélekedés, hogy a gazdagok mindig csak gazdagodnak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek, mert az utóbbi tíz évben nem változott lényegesen a lakosság 6300 milliárd euróra becsült vagyonának eloszlása.
Ugyanakkor ez csupán azt jelenti, hogy az egyenlőtlenség rendkívül magas szinten stabilizálódott. A vagyon eloszlását mutató úgynevezett Gini-együttható 0,78 pont, ami a legmagasabb érték az euróövezetben, jóval meghaladja például az Olaszországban regisztrált 0,61 pontot és a szlovákiai viszonyokat jellemző 0,45-öt. (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).
A lakosság felső egy százaléka fejenként legkevesebb 817 ezer euró értékű nettó vagyonnal rendelkezik, míg a lakosság csaknem 20 százalékának nincsen vagyona, és a németek 7 százalékának nagyobb az adóssága, mint a vagyona.
A nemi, családszerkezeti és területi egyenlőtlenség is jelentős. A német férfiak fejenként átlagosan 97 ezer eurós vagyonnal rendelkeznek, a nők átlagos vagyona viszont ennek alig kétharmada, 70 ezer euró.
A leginkább jómódúak a 60 éven felüli, egyedülálló férfiak, körükben az egy főre jutó vagyon 150 ezer euró. A legnehezebb helyzetben az egyedülálló szülők vannak; az egy gyermeket nevelők átlagosan 35 ezer euró vagyonnal rendelkeznek, a két gyereket nevelő egyedülálló szülőkre pedig fejenként 21 ezer euró vagyon jut.
Az ország újraegyesítése után több mint két évtizeddel még mindig kirívó az eltérés kelet és nyugat között. Az ország teljes lakosságát tekintve a felső tíz százalék legkevesebb 217 ezer euró értékű vagyonnal rendelkezik, ugyanakkor a volt NDK területén már azok is a legvagyonosabb tíz százalékba tartoznak, akiknek csak 110 ezer euró értékű vagyonuk van, míg a nyugati tartományokban ehhez legalább 240 ezer euró szükséges.
A DIW a szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány megbízásából végezte el az elemzést, amelyhez 2012-es adatokat használt.
Ugyanakkor ez csupán azt jelenti, hogy az egyenlőtlenség rendkívül magas szinten stabilizálódott. A vagyon eloszlását mutató úgynevezett Gini-együttható 0,78 pont, ami a legmagasabb érték az euróövezetben, jóval meghaladja például az Olaszországban regisztrált 0,61 pontot és a szlovákiai viszonyokat jellemző 0,45-öt. (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).
A lakosság felső egy százaléka fejenként legkevesebb 817 ezer euró értékű nettó vagyonnal rendelkezik, míg a lakosság csaknem 20 százalékának nincsen vagyona, és a németek 7 százalékának nagyobb az adóssága, mint a vagyona.
A nemi, családszerkezeti és területi egyenlőtlenség is jelentős. A német férfiak fejenként átlagosan 97 ezer eurós vagyonnal rendelkeznek, a nők átlagos vagyona viszont ennek alig kétharmada, 70 ezer euró.
A leginkább jómódúak a 60 éven felüli, egyedülálló férfiak, körükben az egy főre jutó vagyon 150 ezer euró. A legnehezebb helyzetben az egyedülálló szülők vannak; az egy gyermeket nevelők átlagosan 35 ezer euró vagyonnal rendelkeznek, a két gyereket nevelő egyedülálló szülőkre pedig fejenként 21 ezer euró vagyon jut.
Az ország újraegyesítése után több mint két évtizeddel még mindig kirívó az eltérés kelet és nyugat között. Az ország teljes lakosságát tekintve a felső tíz százalék legkevesebb 217 ezer euró értékű vagyonnal rendelkezik, ugyanakkor a volt NDK területén már azok is a legvagyonosabb tíz százalékba tartoznak, akiknek csak 110 ezer euró értékű vagyonuk van, míg a nyugati tartományokban ehhez legalább 240 ezer euró szükséges.
A DIW a szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány megbízásából végezte el az elemzést, amelyhez 2012-es adatokat használt.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon