kapubanner for mobile

Hatalmas vagyoni szakadék tátong a német társadalomban

Az euróövezet tagállamai közül Németországban a legnagyobb a vagyoni egyenlőtlenség egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A berlini DIW gazdaságkutató vizsgálata szerint Németországban nem érvényes a közkeletű vélekedés, hogy a gazdagok mindig csak gazdagodnak, a szegények pedig egyre szegényebbek lesznek, mert az utóbbi tíz évben nem változott lényegesen a lakosság 6300 milliárd euróra becsült vagyonának eloszlása.

Ugyanakkor ez csupán azt jelenti, hogy az egyenlőtlenség rendkívül magas szinten stabilizálódott. A vagyon eloszlását mutató úgynevezett Gini-együttható 0,78 pont, ami a legmagasabb érték az euróövezetben, jóval meghaladja például az Olaszországban regisztrált 0,61 pontot és a szlovákiai viszonyokat jellemző 0,45-öt. (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).

A lakosság felső egy százaléka fejenként legkevesebb 817 ezer euró értékű nettó vagyonnal rendelkezik, míg a lakosság csaknem 20 százalékának nincsen vagyona, és a németek 7 százalékának nagyobb az adóssága, mint a vagyona.

A nemi, családszerkezeti és területi egyenlőtlenség is jelentős. A német férfiak fejenként átlagosan 97 ezer eurós vagyonnal rendelkeznek, a nők átlagos vagyona viszont ennek alig kétharmada, 70 ezer euró.

A leginkább jómódúak a 60 éven felüli, egyedülálló férfiak, körükben az egy főre jutó vagyon 150 ezer euró. A legnehezebb helyzetben az egyedülálló szülők vannak; az egy gyermeket nevelők átlagosan 35 ezer euró vagyonnal rendelkeznek, a két gyereket nevelő egyedülálló szülőkre pedig fejenként 21 ezer euró vagyon jut.

Az ország újraegyesítése után több mint két évtizeddel még mindig kirívó az eltérés kelet és nyugat között. Az ország teljes lakosságát tekintve a felső tíz százalék legkevesebb 217 ezer euró értékű vagyonnal rendelkezik, ugyanakkor a volt NDK területén már azok is a legvagyonosabb tíz százalékba tartoznak, akiknek csak 110 ezer euró értékű vagyonuk van, míg a nyugati tartományokban ehhez legalább 240 ezer euró szükséges.

A DIW a szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány megbízásából végezte el az elemzést, amelyhez 2012-es adatokat használt.
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Vége lehet a klasszikus 8 órás munkanapnak Németországban – vajon jó ötlet?

A német kormánykoalíció fellazítaná a hagyományos napi 8 órás munkanap szabályát, és a jövőben a napi korlát helyett heti maximális... Teljes cikk

Gyanúsan sok a beteg az ünnepek körül – ezért változtat a kormány a táppénzen

Romániában nem fizetik többé a betegszabadság első napját, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba. A... Teljes cikk

Újabb cég rúg ki több száz embert az AI miatt

A vállalat az irodái méretét is csökkenti. Teljes cikk