Hazánk sem úszta meg a leépítéseket 2008-ban

Bár az év végén egyre sűrűbben lehetett hallani nagyarányú leépítésekről, úgy tűnik, 2008-ban sikerült megúszni a komolyabb elbocsátáshullámot – legalábbis a bejelentett csoportos létszámcsökkentések adataiból erre lehet következtetni. Ugyanakkor pesszimista előrejelzések szerint csak a válság elején tartunk, és az csak később fejti ki igazán hatását a hazai munkaerőpiacon. Így a krízis miatti leépítések száma az eddigi néhány ezerről akár két-háromszázezerre is duzzadhat.

Korábban sem volt rózsás a helyzet

De kezdjük az elején, hiszen az év elején is történt néhány nagyobb arányú elbocsátás itthon, igaz, ezek még nem a pénzügyi válság miatt következtek be. Elsőként a Sanyo Hungary borzolta a dorogi gyár dolgozóinak az idegeit azzal, hogy bejelentette: 640 főt bocsát el a tölthető akkumulátorok gyártásának megszüntetése, illetve Kínába telepítése miatt. A gyártókapacitás felszámolását a növekvő bérköltségekkel indokolták.

Az egyes elemzők szerint csőd szélén álló, sokmilliárdos veszteséget termelő Malév egyebek között több mint háromszáz dolgozót érintő csoportos elbocsátással kívánt költséget megtakarítani: míg a tavalyi 120 fős leépítés adminisztratív területen valósult meg, addig idén pilótáktól és légiutas-kísérőktől vált meg nagy számban a cég. Ezen túl a csoportos létszámleépítés jogi állományban lévő dolgozókat is érintett, továbbá kölcsönzött munkaerőként foglalkoztatott stewardesseknek is búcsút intettek. Később éppen a szabálytalan elbocsátások miatt tiltakoztak a légitársaság pilótái.

A már korábban is a rossz hazai körülményekre panaszkodó Richter idén tovább csökkentette beruházásainak értékét, és ezzel párhuzamosan megvált hétszáz szerződéses dolgozójától, valamint kétszáz beszállítójától. A jelentős nyereségcsökkenést elkönyvelő társaság vezérigazgatója, Bogsch Erik szerint elsősorban a rossz hazai gazdasági és iparági környezetnek, ezen belül az egészségügyi politika negatív hatásainak köszönhető, hogy a magyar piac szerepe tovább mérséklődik a csoporton belül.

Sokan hivatkoztak a rossz piaci helyzetre

A kedvezőtlen piaci körülményekre nem csak a gyógyszergyártó panaszkodott. A magas takarmányárak és az erős forint tépázta meg a Hungerit Zrt. baromfifeldolgozó pénzügyi helyzetét, ezért a cég kétszáz dolgozójától volt kénytelen megválni. Az Interfruct Kft. kereskedelmi vállalat pedig egy tulajdonváltás után döntött úgy: megválik hétszáz dolgozójától.

Bár nem terveztek csoportos létszámleépítést, szeptemberben mégis úgy döntött a General Electric (GE), hogy 224-gyel csökkenti a létszámot a nagykanizsai fényforrásgyárában. A vezetőség akkor arra hivatkozott, hogy az elmúlt három év keresleti változásai kedvezőtlenül érintették a cég hazai részlegének és a szóban forgó gyárnak a gazdálkodását. Később kiderült, összesen ötszáz fős leépítésre készülnek a vállalatnál az átszervezések miatt.

A Debrecen Hús 120 fős csoportos létszámleépítést hajtott végre tevékenységeinek átszervezése miatt, míg a bonyhádi Medina Bőripari Kft. 161 munkavállalót tervezett elbocsátani nyugat-európai piacainak elvesztésének következtében.

És akkor jött a válság…

A pénzügyi válság hatásai az autóiparban mutatkozott legkorábban hazánkban: egyebek között a Bosch jelentett be nagyobb arányú leépítést: a hatvani autóalkatrész-gyárban nagyjából kétszáz-kétszázötven ember jutott erre a sorsra.

Bár az Audinál először azt közölték, hogy nem érzékelik a válság miatti keresletcsökkenést, később mégis bejelentették: a kölcsönzött munkaerőtől szükség esetén megválik a vállalat. Ilyen formában mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztatott a cég, akik közül negyvennel már novemberben nem hosszabbítottak szerződést.

Kezdetben a Suzukinál is bizakodóak voltak, amit elsősorban azzal lehet magyarázni, hogy a cég olyan szegmensben népszerű, ahol a mai, megváltozott világban is folyamatosan nő a kereslet. Aztán mégis robbant a bomba, és bejelentették: az 5523 fős dolgozói létszámot 1200 fővel kell csökkenteni. Hozzátették: először a külsősöket, majd a próbaidősöket, illetve a három évnél rövidebb munkaviszonnyal rendelkezőket küldik el, ráadásul az elbocsátás az irodai alkalmazottakat is érintheti.

Nagy bajba kerültek az autóipari beszállítók

Szintén ebben az iparágban működik a Videoton Holdinghoz tartozó VT Autóelektronika Kft., amely közölte: csoportos létszámleépítés keretében négyszáz dolgozójától válik meg. Közleményük szerint a cég a vevői által a jövő évre megadott előrejelzésekhez igazítja a dolgozók létszámát.

Drasztikus leépítést jelentett be az Alcoa is, amely móri gyárából és székesfehérvári hengermű gyáregységéből összesen 730 dolgozót bocsát el jövőre. Az elektromos kábelrendszereket gyártó, jelenleg több mint háromezer dolgozót foglalkoztató móri AFL Hungary Kft.- ben 650 embertől válik meg a cég az autóipari kereslet visszaesése, a költségek növekedése és a globális válság következményeként. A leépítésre három ütemben kerül sor: január végéig 300, február végéig 250, április végéig 150 dolgozót küldenek el, közölte Furulyás Ferenc, a vállalat PR igazgatója.

A székesfehérvári Alcoa-Köfém kft. jelenleg 730 szakembert foglalkoztató hengermű gyáregységéből jövőre - egyelőre még nem rögzített időpontban - 84-en kapják meg a felmondólevelet. Az elbocsátottak fele a hengerműben, másik fele a gyáregységhez tartozó öntödében dolgozik.

Az év végén derült ki az is, hogy Szombathelyen az autókba szerelhető szórakoztató elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó amerikai tulajdonban lévő Delphi Hungary Kft. kényszerül 250 fős létszámcsökkentésre, majd a Laird Technologies híradástechnikai berendezéseket gyártó cég közölte 500 ember elküldését.

Az elektronikai cégeket sem kerülte el a krízis

Az elbocsátások egyik legnagyobb vesztese pedig Komárom, ahol az elmúlt hetekben a Foxconn és a Perlos – mindkét cég a Nokia beszállítója - összesen 1500 munkahely megszűnését jelentette be.

Bár a Philips szórakoztatóelektronikai termékeket gyártó cég a krízis miatt klasszikus létszámleépítésre ugyan nem kényszerül magyarországi gyáraiban, de nem hosszabbította meg lejáró szerződéseinek egy részét a munkaerő-kölcsönző cégekkel, ami mintegy négyszáz főt érintett. A kölcsönzött és a bedolgozással foglalkoztatott munkavállalóknak egyébként különösen nagy a félnivalója, hiszen ezeket a dolgozókat sokkal egyszerűbb elbocsátani – mondta el korábban lapunknak Adler Judit, a GKI munkatársa. Ráadásul egyre nagyobb számban foglalkoztatnak így dolgozókat hazánkban: a kölcsönzött munkavállalók száma már meghaladja a százezret.

Vállalati forrástól szivárgott ki a hír, miszerint négyszáz fős létszámleépítésre készül a tatabányai Sanmina-SCI, ahol elektronikai összeszereléssel foglalkoznak. Információk szerint a vállalat elsősorban a székesfehérvári gyárból hozott munkaerőt küldi el, az elbocsátott létszámnak csak 20 százaléka lesz tatabányai munkavállaló.

A támogatások és fejlesztések segíthetnek

Bár a szakemberek szerint minden szektorba begyűrűzhet a válság, vannak különösen veszélyeztetett iparágak, mint az autógyártás, elektronika vagy a pénzügyi terület. Az állások megtartásában illetve új munkahelyek létesítésében azonban segíthetnek a kormányzati támogatások és az iparági fejlesztések. A kabinet egyébként 80 milliárd forintot különített el a válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. Szakértők úgy vélik: sokat segíthet az átképzés is, amibe azonban nem szabad esztelenül belevágni: ki kell várni, hogy miként körvonalazódnak a gazdaság újjászerveződésének fő irányai – hiszen az mára egyértelművé vált, hogy jelentősen módosulni fog a foglalkoztatási struktúra.