Így mentené meg a KATA-t a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA BKIK szerint a főállású katásoknak is járnia kéne családi adókedvezménynek, és vissza kéne vonni a 3 millió forintos szabályt.
7+1 pontból álló javaslatcsomagot állított össze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több mint 6000 budapesti vállalkozás véleményére alapozva, hogy az mind a katás vállalkozók, mind a jogszabályalkotók számára elfogadható legyen. A javaslatcsomaghoz többek között a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségében, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában, vagy az Adótanácsadók Egyesületében készült javaslatokat is figyelembe vették a megfogalmazáskor.
A BKIK 7+1 javaslata:
1.Állítsuk vissza a szabálykövető katások megbecsülését!
A BKIK határozottan visszautasítja a szemléletet, mely szerint a katás vállalkozókat adóelkerülőként bélyegzik meg.
„Pont az a feladat, hogy a KATA-t az eredetileg megfogalmazott célok érdekében szabályosan használókat, és a KATA-t szabálytalanul használókat minél hatékonyabban szét lehessen választani, és a hatóságok csak az adónemet szabálytalanul használókkal szemben lépjenek fel! A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályosan katázók vannak többségben, akik megbélyegzése és büntetése társadalmilag igazságtalan, és gazdaságilag is káros” - írják.
2. Erősítsük meg az ellenőrzést!
A BKIK szerint a NAV kapjon plusz költségvetési forrásokat annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló eszközöket hatékonyan tudja használni.
3. Harmonizáljuk a KATA-t a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen!
Ahogy a BKIK írja, a KATA adónemet választó vállalkozók jellemzően a saját munkaerejüket és tudásukat használják a bevétel megszerzése érdekében, miközben ehhez kevés tőke jellegű költséget használnak fel, emiatt a KATA alapvetően bérjellegű jövedelem közterheit helyettesíti. A kamara szerint ezért a KATA-t célszerű közelíteni a munkaviszony TB és adókedvezmény rendszeréhez.
4. 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, a fölött vezessenek be egy 15%-os új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több TB jogviszony is!
Tavaly a katás vállalkozók 44 százaléka 4 millió, 52 százalékuk pedig 5 millió forint alatt számlázott. A katások több, mint felét kitevő legkisebb vállalkozókra tekintettel, a 3. pont értelmében az adó újra szabályozásaként a KATA adómértéke legyen 5 millió forint bevételig az eddigi adóteher, a fölött pedig a bevétel 15%-a, de főállású katásnál minimum havi 50 ezer, mellékállású katás vállalkozónál minimum havi 25 ezer forint. A BKIK azt javasolja, hogy a havi minimum fölötti adót fizető főállású adóalanyoknak járjon vagy arányosan, vagy egy átalány értéken magasabb TB jogviszony, miközben a minimum havi 75 ezer forintot választókat továbbra is a minimálbér körülinek megfelelő TB jogviszony illesse meg!
5. Járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is!
A kamara javasolja, hogy a családi kedvezményt vehessék igyénybe a főállású katások is, és egy gyerek után legalább havi 5 ezer, két gyermek után havi 10 ezer, 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő KATA-ból levonni.
6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!
A BKIK egyetért a kormánnyal abban, hogy a munkaviszonyok katás vállalkozássá történő átszerződése egy társadalmilag nagyon káros folyamat. Ezért a következő megoldást javasolják:
két éven keresztül 40%-os különadó terhelje bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést!
7. Kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a KATA választása
Jelenleg a hét feltételből elég, ha kettőt teljesít a katás vállalkozó. Ugyanakkor a tisztességes katások minden gond nélkül meg tudnak felelni három, vagy akár négy feltételnek is
+1. Vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt!
A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40%-os különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között. Az előző pontokban megfogalmazott javaslatok bevezetése kezeli a KATA-val kapcsolatban feltárt problémákat, ezért ezt a szabályt javasolt eltörölni!
A BKIK 7+1 javaslata:
1.Állítsuk vissza a szabálykövető katások megbecsülését!
A BKIK határozottan visszautasítja a szemléletet, mely szerint a katás vállalkozókat adóelkerülőként bélyegzik meg.
„Pont az a feladat, hogy a KATA-t az eredetileg megfogalmazott célok érdekében szabályosan használókat, és a KATA-t szabálytalanul használókat minél hatékonyabban szét lehessen választani, és a hatóságok csak az adónemet szabálytalanul használókkal szemben lépjenek fel! A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályosan katázók vannak többségben, akik megbélyegzése és büntetése társadalmilag igazságtalan, és gazdaságilag is káros” - írják.
2. Erősítsük meg az ellenőrzést!
A BKIK szerint a NAV kapjon plusz költségvetési forrásokat annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló eszközöket hatékonyan tudja használni.
3. Harmonizáljuk a KATA-t a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen!
Ahogy a BKIK írja, a KATA adónemet választó vállalkozók jellemzően a saját munkaerejüket és tudásukat használják a bevétel megszerzése érdekében, miközben ehhez kevés tőke jellegű költséget használnak fel, emiatt a KATA alapvetően bérjellegű jövedelem közterheit helyettesíti. A kamara szerint ezért a KATA-t célszerű közelíteni a munkaviszony TB és adókedvezmény rendszeréhez.
4. 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, a fölött vezessenek be egy 15%-os új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több TB jogviszony is!
Tavaly a katás vállalkozók 44 százaléka 4 millió, 52 százalékuk pedig 5 millió forint alatt számlázott. A katások több, mint felét kitevő legkisebb vállalkozókra tekintettel, a 3. pont értelmében az adó újra szabályozásaként a KATA adómértéke legyen 5 millió forint bevételig az eddigi adóteher, a fölött pedig a bevétel 15%-a, de főállású katásnál minimum havi 50 ezer, mellékállású katás vállalkozónál minimum havi 25 ezer forint. A BKIK azt javasolja, hogy a havi minimum fölötti adót fizető főállású adóalanyoknak járjon vagy arányosan, vagy egy átalány értéken magasabb TB jogviszony, miközben a minimum havi 75 ezer forintot választókat továbbra is a minimálbér körülinek megfelelő TB jogviszony illesse meg!
5. Járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is!
A kamara javasolja, hogy a családi kedvezményt vehessék igyénybe a főállású katások is, és egy gyerek után legalább havi 5 ezer, két gyermek után havi 10 ezer, 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő KATA-ból levonni.
6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!
A BKIK egyetért a kormánnyal abban, hogy a munkaviszonyok katás vállalkozássá történő átszerződése egy társadalmilag nagyon káros folyamat. Ezért a következő megoldást javasolják:
két éven keresztül 40%-os különadó terhelje bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést!
7. Kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a KATA választása
Jelenleg a hét feltételből elég, ha kettőt teljesít a katás vállalkozó. Ugyanakkor a tisztességes katások minden gond nélkül meg tudnak felelni három, vagy akár négy feltételnek is
+1. Vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt!
A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40%-os különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között. Az előző pontokban megfogalmazott javaslatok bevezetése kezeli a KATA-val kapcsolatban feltárt problémákat, ezért ezt a szabályt javasolt eltörölni!
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?