Kicsit csökkent, de továbbra is magas a migrációt tervezők aránya

A kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el eddigi csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19 százaléka tervezett valamilyen típusú migrációt. Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16 százaléka gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 1993 óta tartó idősorából.

A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre költöznének a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt: míg a rendszerváltást követő évtizedben a csupán lakosság 5-6 százaléka tervezett migrációt, addig 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott az arányuk. 2010 óta a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan.

2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna. A 2012-ben mért ún. halmozott migrációs potenciál (azaz azok aránya, akik legalább az egyik fajta migrációban gondolkodnak) a valaha mért legmagasabb érték volt, amihez képest a 2013 eleji érték valamivel alacsonyabb, mint a két évvel ezelőtti. Összességében azonban a húszéves idősor egészét tekintve továbbra is magas szinten áll a migrációt tervezők aránya.

A migrációs potenciál célországai, azaz hogy mely országokba szándékoznak költözni a migrációt tervezők, 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Az USA és Kanada, valamint a kevésbé gyakori célországok súlya a végleges kivándorlást tervezők körében magasabb, mint az átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.

A valamilyen típusú migrációt tervezők aránya az átlagoshoz (16 százalék) képest azon társadalmi csoportok esetében magasabb, amelyek hagyományosan a munkaerő-migráció legjobb alanyai: ezek a férfiak (22 százalék), a középfokú iskolai végzettségűek (30 százalék), a munkanélküliek (35 százalék) és kiugró mértékben a tanulók (56 százalék), azaz a 18 éven felüli diákok több mint fele nem Magyarországon képzeli el (közel)jövőjét.