Kompenzáció csak azoknak jár, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe

Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a magán-nyugdíjpénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért a kormánynak gyorsan lépnie kellett, hogy megvédje a pénztártagok befektetéseit, vagyonát. Hozzátette: az ő feladata, hogy megvizsgálja, "hová tűnt a pénztártagok pénze", ennek során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal.

Minél előbb a polgárok elé szeretnék tárni a tényeket - válaszolta a vizsgálat lezárási idejét firtató kérdésre.

A vizsgálat egyebek mellett annak feltárását célozza, hogy miért olyan magas - közel 5 százalék - a működési költségszint, miközben az állami nyugdíjrendszer, amely nyugdíjakat is folyósít, 2 százalékos költséggel működik - mondta Selmeczi Gabriella.

Ráadásul a magánpénztáraknál 0,8 százalékos - éves szinten 22 milliárd forint - vagyonkezelési díj elszámolására is lehetőség van, ami a működési költséggel együtt éves szinten 40 milliárd forint kiadást jelent. Ugyanakkor, ha rosszul gazdálkodnak a vagyonnal, annak semmiféle következménye nincs - tette hozzá.

Szeretnék azt is megtudni, hogy mi okozta a magán-nyugdíjpénztárak veszteségét - mondta -, ha ugyanis a vagyont állampapírokba fektették volna, magasabb lett volna a tényleges hozam.

A vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy az MSZP milyen érdekek alapján akarta tavaly a vagyonkezelők kezére játszani a nyugdíjpénztárakat - mondta -, tavaly ugyanis a parlament elé került egy olyan javaslat, amely a most a tagok tulajdonában lévő pénztárakat rt. formájában a vagyonkezelőknek játszotta volna át, ezt azonban sikerült megakadályozni - fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogyan írják majd később jóvá a felfüggesztett tagdíjakat (a pénztári tagdíjak a következő 14 hónapban nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek, ami összesen 420 milliárd - havi 30 milliárd - forintot érint), a miniszterelnöki megbízott nem adott konkrét választ.

Elmondta: még dolgoznak ennek módján. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy alapelv lesz, rosszabbul senki nem járhat. Azért hozták az intézkedéseket, hogy megvédjék a pénztártagok befektetéseit, vagyonát - ismételte meg.

A kötelező magánpénztári tagság megszűnik, ha valaki ilyen típusú befektetésben gondolkodik, megteheti önként - mondta Selmeczi Gabriella, hozzátéve: sehol nem működik olyan modell, hogy a pénzt kötelezően átviszik valahová, de nem vállalnak rá semmiféle garanciát. Úgy vélekedett, a pénztárakban lévő pénz az állami nyugdíjrendszer része, csak át van irányítva valamilyen vagyongazdálkodási formába.

Arra a kérdésre, vajon meghozták volna-e a bejelentett intézkedéseket akkor is, ha az unió megengedte volna a magánnyugdíjpénztári befizetések elszámolását a büdzsében, azt válaszolta: "mi lett volna, ha" típusú kérdéseket a történelemben nem szoktak feltenni.

Selmeczi Gabriella az újságírók kérdéseire elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a nyugdíjbiztosítónál folytatódjék az a munka, amely az egyéni számla kialakítására 2001-ben megkezdődött, de 2003-ban leállt. Arra a kérdésre, hogy az elképzelések közelítenek-e a svéd modellhez, azt válaszolta: a svéd nyugdíjrendszernek vannak jó elemei, "nem olyan rossz az a svéd modell".

Az újságírók szerették volna megtudni, foglalkoznak-e azzal a problémával, amit a tömeges visszalépés okozhat az állampapírpiacon, miután ez esetben a kasszák felszabadítják befektetéseiket, így állampapírjaikat is értékesítik.

Gondolkodnak a piackonform megoldáson, vizsgálják ennek a technikáját - tette hozzá.

Arra a kérdésre, ki tudja-e pótolni az állam azt a puffert, amit a magánkasszákban lévő vagyon jelent, azt válaszolta: minden remény megvan arra, hogy a kérdés a gazdasági növekedéssel megoldódik; ha a költségvetési hiány csökken, és sok gyermek születik, nem lesz gond - vélekedett.

Szakemberek mondják majd meg, milyen technikát kell alkalmazni, reagált annak firtatására, hogyan fogják jóváírni a felfüggesztett tagdíjak elmaradt hozamát azoknak, akik majd a magánpénztárban maradás mellett döntenek.

Arra a kérdésre, hozzányúlnak-e a második pillér szabályozásához, azt mondta: a második pillért inkorrekt törvényi eljárással hozták létre, nem szabályozták tisztességesen a működésüket, ennek következménye, hogy a magánkasszák például rokkantsági és özvegyi nyugdíjat nem folyósítanak.

Már idén vissza lehet lépni az állami rendszerbe

A kormány azt szeretné, ha már idén vissza lehetne lépni a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedd este az RTL Klub híradójában. A műsorban a kormányfő szavait ismertetve elhangzott: azon is dolgoznak, hogy az államnak befizetett nyugdíjjárulékot is mindenkinek a saját, névre szóló számláján kezeljék.

A hírműsor közlése szerint a magánnyugdíjpénztárakba utalt járulék felfüggesztéséről Orbán Viktor azt mondta, azoknak garantálják a kieső pénzt, akik visszalépnek az állami rendszerbe.

Akik maradnak "a mostani nyugdíjtőzsdés rendszerben", azok természetesen azzal, amit oda bevittek, saját belátásuk szerint rendelkeznek. "Az állam azonban többet oda pénzt már nem fog átutalni" - tette hozzá a kormányfő.