KSH: a fiatalok restek dolgozni tanulás mellett

A KSH kiadványa a 15-29 évesek munkaerő-piaci helyzetét vizsgálta, s az eredmény elkeserítő. Magyarországon a 24 évesnél fiatalabbak 75 százaléka tartós távolságot tart a munkaerőpiactól, miközben Dániában és Hollandiában éppen fordított az arány, sőt még Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában is többen adják a fejüket munkára, mint nálunk.

A 15-24 év közötti alacsony foglalkoztatottság a tanulás számlájára írható, bár itt az oktatási rendszer a hibás, mivel nem teremti meg a lehetőségét annak, hogy egyszerre tanulhassanak és dolgozhassanak a fiatalok. Ennek következtében e korcsoport csupán 4 százaléka dolgozik rendszeresen, és a 15-29 éves nappali tagozaton tanulók esetében sem jobb a helyzet: mindösszesen fél százalékuk áll alkalmazásban.

Optimistább képet fest a 25-29-es korcsoport, hiszen 80 százalékuk van jelen a munkaerőpiacon, miközben az országos átlag alig haladja meg a 60 százalékot. Foglalkoztatási esélyeik is nőttek az utóbbi években, míg 1998-ban kétharmaduk, tavaly több mint 70 százalékuk tudott elhelyezkedni, sőt az inaktívakon belül is több mint kétszeresére emelkedett azok száma, akik tanulmányaikra hivatkozva maradtak távol a munkaerőpiactól. Az alacsony képzettségűeknek ellenben folyamatosan romlik a statisztikája, a 8 általánosnál kevesebbet végzetteknek csupán 10 százaléka, az általánost végigjáróknak pedig kevesebb mint 50 százaléka volt foglalkoztatott ebből a korcsoportból.

A tanulmány kitér arra is, hogy megnőtt a főiskolai diplomával rendelkezők iránti igény, a korábbi 76 százalékkal szemben ugyanis több mint 80 százalékuk állt munkába. Az egyetemistáknál ez az arány még magasabb, 83 százalék.

A pályakezdő munkanélküliek 40 százalékának, a nem tanuló inaktívak majd felének még soha nem volt állandó munkája. Aki viszont már talált magának állást, rendszerint elégedett, a fiatalok csupán 25 százaléka panaszkodott munkahelyi gondokról. Még ennél is jóval kevesebb - 9 százalék - az állásváltoztatáson gondolkozók aránya. Sokan azonban jövedelmükkel nincsenek megelégedve, arról nem is beszélve, hogy bizonytalannak érzik státusukat.

A 15-29 évesek mindössze 5 százaléka szeretne vállalkozóként tevékenykedni, a többiek alkalmazottként képzelik el az életüket. A részmunkaidőben csupán 7 százalékuk dolgozna. A felmérés szerint a fiatalok sem igazán mobilak: a napi ingázást önköltségen csupán egyharmaduk, vállalati költségtérítéssel pedig kétharmaduk vállalná.

Népszabadság