Külföld vagy Magyarország - hol éri meg továbbtanulni?

A CV&More egy, a még 2012 szeptemberében végzett belső adatbázis elemzés alapján végzett kutatásából kiderült, hogy minden 7. diplomás fiatal külföldön képzeli el a jövőjét. Vajon reális eséllyel indulhatnak útnak az adott célország kultúrájának és társadalmi berendezkedésének, szokásainak ismerete nélkül? Egykor ez még "megállj"-t parancsoló kérdés volt. De mi a helyzet most? Az országon belüli munkavállalói mobilitás lassan, de fejlődésnek indult az elmúlt időszakban, különösen az Y generáció megjelenésével. Ha a munkahely megköveteli, az emberek utaznak, akár költöznek is. Eddig ezt döntően csak az országhatárokon belül tették. Most viszont kinyílni látszik a világ, ugyanis korábbra helyeződik egy - az életmódot és karriert később döntően meghatározó és felelősségteljes(ebb) választás: hol tanuljunk tovább a felsőoktatásban?

"Ahogy a munkaerőpiac globálissá vált, úgy a "tanulmányi piac" is nemzetközivé szélesedett. Az utóbbi két évtized modellje az volt, hogy a felsőoktatási "anyahajó" egyik nemzeti felsőoktatási intézmény volt, és a különböző szakmai és nyelvi ösztöndíjakat, gyakorlatokat külföldön töltötték a diákok. Jelenleg már az alapképzésre is sokan választanak, vagy kényszerülnek választani külföldi intézményt" - mondja Marton Krisztina, a CV&More HR szakértője.

A tandíj - mint mobilitást fokozó tényező

A tandíj megjelenésével már nem húzható tovább a "felelőtlen gyermekélet". A következő összehasonlító táblázatban néhány - a magyarok számára kedvelt - ország tandíjait és átlagos bruttó bérkereseti adatainak összehasonlítása

Forrás: http://www.studyineurope.eu/tuition-fees
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/

Annyit érsz, amennyire a nyelvet beszéled

Aki már középiskolában képes arra, hogy egy idegen nyelvet megfelelő, valós kommunikációs szinten elsajátítson, az innentől Európa legtöbb országába reálisan jelentkezhet a számára tetsző szakot oktató felsőoktatás intézménybe. A tandíjmentesség - amely eddig gátat szabhatott a kivándorlásnak - átalakulóban van Magyarországon, sőt a keretszámok kialakításával a külföldi továbbtanulás lehet az egyedüli alternatíva. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek aránya továbbra is többszörösével elmarad a nyugati országoktól. Nem kell nagy utánagondolás, hogy ez hova vezet - írja a közlemény.

Munkavégzés egyetemistaként

Bár a tandíjak sok esetben olcsóbbak külföldön, mint Magyarországon, de a mindennapi élet - főleg ami ebből a szolgáltató szektorhoz tartozik - drágább. A közlemény szerint ez a dolog rendszerint áthidalható. A részmunkaidős, beugrós, alkalmi állások sokkal elterjedtebbek nyugaton, mint Magyarországon, ráadásul normális megélhetésre is szert lehet tenni velük az egyetemi évek alatt.

Marton Krisztina véleménye szerint, "nálunk inkább az terjedt el, hogy a főiskola, egyetem utolsó egy-két évében próbáltak meg a diákok a leendő szakmájukban elhelyezkedni főállásban és mellette tanultak, vagy a gyakornoki helyeket vették igénybe. Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási (távmunka, részmunka, otthoni munka, projektmunka, stb.) formák nem gyakoriak a hazai munkaerőpiacon, így a rászoruló egyetemisták sokszor két ember helyett teljesítenek: próbálnak egyensúlyozni a teljes értékű munka és a teljes értékű tanulás között."

Szocializálódás - menni fog?

Az egyetemi kapcsolati háló a mai napig meg-megjelenik a mindennapi munkavégzés folyamatában. Ha ezek a kapcsolatok egy külföldi egyetemen tanuló fiatalnál az adott országban alakulnak ki, az nagyban segíti az adott ország kultúrájának megismerését és a szocializálódást. Így amire a munkaerőpiacra lép a frissdiplomás munkavállaló, rendkívül nagy előnyöket élvez majd a "csak úgy" betelepülő külföldi munkavállalókhoz képest, emellett nagyobb valószínűséggel kap a végzettségének megfelelő munkát, a magyarországi bérének a három-, négyszereséért.

"Tapasztalataink szerint a legnagyobb visszahúzó erő a családi és magánkapcsolatok, de ha ezek már egy másik országban alakulnak ki, vagy erősödnek meg, akkor ez a visszahúzó erő jelentősen meggyengül... " - tartja erről Marton Krisztina. Figyelembe véve a fent leírtakat, reális az esélye annak, hogy a magukban lendületet és célokat meglátó fiatalok nagy hányada külföldöt választja. Így elképzelhető, hogy a "minden 7. diplomás külföldre vágyó" fiatalból, nemsokára "minden 7. külföldre tanulni vágyó" fiatal lesz.