Leépülőben a szociális rendszerek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA világ lakosságának 70 százaléka már ma sem kap megfelelő szociális ellátást. Számos helyen pedig a felépítés helyett leépítik a rendszert, állapította meg legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).
A világ lakosságának csupán 27 százaléka számára elérhető az átfogó szociális védelem, áll a szervezet jelentésében.
122 kormány – amelyek közül 82 fejlődő országban van – csökkenti a közkiadásait 2014-ben. Ezek az intézkedések kiterjednek a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a jóléti rendszer reformjára, amely sok esetben a rendszerek finanszírozásának vagy a fenntartásukra szánt összegeknek a csökkentését jelenti, illetve a támogatások megszüntetését vagy az egészségügyi dolgozók és szociális munkások számának csökkentését vagy korlátozását, vagy a bérük visszaszorítását. A fiskális konszolidáció és kiigazítás költségei valójában az országok lakosaira hárulnak, éppen akkor, amikor alacsony a foglalkoztatás szintje, és a legnagyobb szüksége lenne a támogatásra - emelte ki Isabel Ortiz, az ILO Szociális Védelmi Részlegének igazgatója.
A jelentés szerint a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy számos magas jövedelmű ország is csökkenti a szociális védelmi rendszerét. Az Európai Unióban a szociális védelemből kivont összegek már hozzájárultak a szegénység növekedéséhez, amely jelenleg 123 millió embert érint, vagyis a lakosság 24 százalékát, köztük gyerekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket.
Másrészt viszont számos közepes jövedelmű ország bővíti a szociális védelmi rendszerét, támogatva a háztartások jövedelmét, beindítva ezáltal a keresletvezérelt növekedést és a befogadó fejlődést. Kína például közel áll ahhoz, hogy elérje a mindenkire kiterjedő nyugdíjat, és drámai módon megemelte a béreket, Brazília pedig 2009 óta felgyorsította a szociális védelem kiterjesztését és a minimálbérek emelését.
A jelentés szerint a munkaképes korúak szociális védelmére szánt kiadások (például munkanélküliség, gyermekvállalás, fogyatékosság vagy munkahelyi baleset miatt) komoly eltéréseket mutatnak a különböző régiókban, az afrikai 0,5 százaléktól egészen a nyugat-európai 5,9 százalékig. Világszerte a munkanélküliek csupán 12 százaléka kap munkanélküli támogatást; ez Nyugat-Európában 64 százalékot érint, a Közel-Keleten és Afrikában viszont kevesebb mint 5 százalékot.
A nyugdíjkorhatár feletti lakosság csaknem fele (49 százalék) nem kap nyugdíjat, és azok közül is, akik nyugdíjellátásban részesülnek, sokan bőven a szegénységi küszöb alatt élnek. A majdani nyugdíjasok legalább 14 európai országban kapnak majd alacsonyabb nyugdíjat.
A jelentés arra is rámutat, hogy a világ lakosságának körülbelül 39 százaléka nem tartozik semmilyen egészségügyi ellátórendszerbe, sőt az alacsony jövedelmű országokban ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Az ILO becslései szerint világszerte 10,3 millió egészségügyi dolgozó hiányzik ahhoz, hogy minden rászorulónak minőségi egészségügyi ellátást lehessen nyújtani.
A szociális védelem kulcsfontosságú stratégiai eszköz a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a befogadó növekedés egyidejű ösztönzéséhez, mivel javítja a társadalom sérülékeny szegmenseinek egészségügyi állapotát és növeli a teljesítőképességüket, fokozza a termelékenységüket, támogatja a belső keresletet, és előmozdítja a nemzeti gazdaságok szerkezeti átalakulását - vélekedik az ILO.
Sandra Polaski, az ILO főigazgató-helyettese szerint a nemzetközi közösségnek is kiemelten kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel a 2015 utáni fejlesztési programban.
122 kormány – amelyek közül 82 fejlődő országban van – csökkenti a közkiadásait 2014-ben. Ezek az intézkedések kiterjednek a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a jóléti rendszer reformjára, amely sok esetben a rendszerek finanszírozásának vagy a fenntartásukra szánt összegeknek a csökkentését jelenti, illetve a támogatások megszüntetését vagy az egészségügyi dolgozók és szociális munkások számának csökkentését vagy korlátozását, vagy a bérük visszaszorítását. A fiskális konszolidáció és kiigazítás költségei valójában az országok lakosaira hárulnak, éppen akkor, amikor alacsony a foglalkoztatás szintje, és a legnagyobb szüksége lenne a támogatásra - emelte ki Isabel Ortiz, az ILO Szociális Védelmi Részlegének igazgatója.
A jelentés szerint a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy számos magas jövedelmű ország is csökkenti a szociális védelmi rendszerét. Az Európai Unióban a szociális védelemből kivont összegek már hozzájárultak a szegénység növekedéséhez, amely jelenleg 123 millió embert érint, vagyis a lakosság 24 százalékát, köztük gyerekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket.
Másrészt viszont számos közepes jövedelmű ország bővíti a szociális védelmi rendszerét, támogatva a háztartások jövedelmét, beindítva ezáltal a keresletvezérelt növekedést és a befogadó fejlődést. Kína például közel áll ahhoz, hogy elérje a mindenkire kiterjedő nyugdíjat, és drámai módon megemelte a béreket, Brazília pedig 2009 óta felgyorsította a szociális védelem kiterjesztését és a minimálbérek emelését.
A jelentés szerint a munkaképes korúak szociális védelmére szánt kiadások (például munkanélküliség, gyermekvállalás, fogyatékosság vagy munkahelyi baleset miatt) komoly eltéréseket mutatnak a különböző régiókban, az afrikai 0,5 százaléktól egészen a nyugat-európai 5,9 százalékig. Világszerte a munkanélküliek csupán 12 százaléka kap munkanélküli támogatást; ez Nyugat-Európában 64 százalékot érint, a Közel-Keleten és Afrikában viszont kevesebb mint 5 százalékot.
A nyugdíjkorhatár feletti lakosság csaknem fele (49 százalék) nem kap nyugdíjat, és azok közül is, akik nyugdíjellátásban részesülnek, sokan bőven a szegénységi küszöb alatt élnek. A majdani nyugdíjasok legalább 14 európai országban kapnak majd alacsonyabb nyugdíjat.
A jelentés arra is rámutat, hogy a világ lakosságának körülbelül 39 százaléka nem tartozik semmilyen egészségügyi ellátórendszerbe, sőt az alacsony jövedelmű országokban ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Az ILO becslései szerint világszerte 10,3 millió egészségügyi dolgozó hiányzik ahhoz, hogy minden rászorulónak minőségi egészségügyi ellátást lehessen nyújtani.
A szociális védelem kulcsfontosságú stratégiai eszköz a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a befogadó növekedés egyidejű ösztönzéséhez, mivel javítja a társadalom sérülékeny szegmenseinek egészségügyi állapotát és növeli a teljesítőképességüket, fokozza a termelékenységüket, támogatja a belső keresletet, és előmozdítja a nemzeti gazdaságok szerkezeti átalakulását - vélekedik az ILO.
Sandra Polaski, az ILO főigazgató-helyettese szerint a nemzetközi közösségnek is kiemelten kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel a 2015 utáni fejlesztési programban.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?