Meg kell újulnia a köz- és a felsőoktatásnak

Nagy hiányosságok vannak a felsőoktatásban

Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke "Mi szükséges a versenyképes tudáshoz?" címmel tartott előadást az Információs Társadalom Parlamentje című konferencián. Kiemelte: fontos, hogy a diplomások egyre jövedelmezőbb kínálattal lépjenek ki a felsőoktatási intézményekből, melyhez megfelelő szintű tudás kell - tárgyi-elméleti tudás, illetve az, hogy ezt alkalmazni is képes legyen a fiatal pályakezdő. A rektor a tudás megszerzésének útjaként a felsőfokú oktatás négy szintjét - felsőfokú szakképzés, BA, MA, PhD - jelölte meg, hozzátéve: jelenleg 66 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, melyek között 28 állami intézmény szerepel.

A munkaerőpiac kapcsán kitért arra: a cégek elvárnák a friss diplomástól az informatikai alapismeretek meglétét, a szakmai gyakorlatot, az önálló munkavégzést, a szervezőkészséget - a valóság azonban az - tette hozzá -, hogy a szakmai gyakorlati jártasság, valamint az idegennyelv-tudás területén óriási hiányosságok vannak. "A jövő munkáltatói igénye a szakképzett, gyakorlatorientált munkaerő, ez iránt egyre inkább nő a kereslet" - mondta a rektor.

A felsőoktatási intézmények feladata a magas színvonalú tudás átadása, melyhez elengedhetetlen a K+F+I tevékenység erősítése, a gyakorlatorientált képzések előtérbe kerülése, a life long learning (élethosszig tartó tanulás) népszerűsítése, a munka melletti képzések gyarapítása (learning by doing elv mentén, francia, finn, német, angol, holland, kanadai, amerikai példa alapján), a munkaadók bevonása az oktatásba, illetve informatikai rendszerek kezelésében jártas diák és pedagógus képzése.

"A versenyképes tudás kiemelkedően fontos, hiszen hozzásegíti a fiatal diplomást a nemzetközi karrier, az átlagon felüli jövedelem, azaz egy biztos életpálya eléréséhez" - fogalmazta meg Kriszt Éva. A rektor megjegyezte: felsőoktatási intézmények jövőbeni céljai többek között az alkalmazott kutatások támogatása, valamint a napi kapcsolat kiépítése gazdasági szereplőkkel.

A felsőoktatásnak meg kell újulnia

Dr. Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a felsőoktatás megújulásáról, a kormányzati programról számolt be. Kiemelte: a felsőoktatás valódi stratégiai erőforrás, mely értéket termel mind a társadalom, mind pedig a gazdaság számára - ennek elősegítéséhez erős, autonóm egyetemek és főiskolák kellenek.

Első lépésként a felsőoktatás finanszírozásának rendezését említette, úgy fogalmazott: az államnak nem a felsőoktatást kell támogatnia, hanem rendelnie kell az intézménytől, és ezt kell kifizetnie. Ez az elv jelenik meg az új finanszírozási rendszerben, ahogy a hallgatói szerződés is az állam befektetésének megtérülését hivatott elősegíteni.

"A magyar államnak nem szabad létszám után finanszíroznia. Verseny alapon kell működnie, az intézményeknek el kell nyerniük a támogatást, melynek elsődleges szempontjai a minőség, a kiválóság, a gazdasági hasznosulás. A forrás szűkös, a felsőoktatásnak ezért az önfinanszírozásra és a forrásszerzésre kell koncentrálnia" - mondta Kis Norbert.

A helyettes államtitkár véleménye szerint az oktatás egyre inkább kiszorul a fizikai térből, és a virtuális térbe kerül át, amint abban is változás figyelhető meg, hogy a hangsúly már nem az oktatáson, hanem a tanuláson van. "Az intézményeknek aktív tudásépítésre kell sarkallniuk a hallgatókat, kreativitásuk fejlesztése a cél. Fontos továbbá az is, hogy ma már a diákok saját eszmékkel, gondolatokkal, tapasztalatokkal érkeznek az egyetemekre és a főiskolákra, ezért az információk elemzésére, rendszerezésére, következtetések levonására kell megtanítani a hallgatókat" - emelte ki. Hozzátette: a hagyományos módszer a múlté, az egyéni tanulási, valamint a virtuális környezetbe kell bekapcsolódnia a felsőoktatási intézményeknek, melynek eredménye az oktató-diák kapcsolat átalakulása, az IKT eszközök alkalmazása.

Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár "A hálózat csapdájában?" című előadása a közoktatási informatika fejlesztésére fókuszált. Mint mondta: az iskolai adminisztráció fejlesztése már az új köznevelési törvényben is megjelenik, ahogy a médiatudatosság, a tudáshálózat kialakítása is, illetve nagy hangsúlyt fektetnek az informatika oktatására.

Gloviczki Zoltán kitért arra: egyre inkább előtérbe kerülnek a digitális tananyagok, melynek kapcsán szükséges ezek és a hagyományos tankönyvek közötti átjárhatóság megteremtése.
A közoktatási informatika fejlesztésére a TIOP-pályázatok adnak lehetőséget. Ezek közül a helyettes államtitkár kiemelte a Neumann-programot, mely informatikai eszközöket biztosít az iskoláknak, a tanároknak és a tanulóknak. Megemlítette a központi informatikai infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatot, mely szerverparkok létrehozását, szoftverfejlesztését támogatja, illetve egy újszerű elképzelést, amely a végponti kapcsolatok fejlesztését segíti a közoktatásban, azaz sávszélesség kiépítését, megnövelését, üzembe helyezését teszi lehetővé. Az erre fordítható összeg körülbelül egymilliárd forint.

A tablethasználat kapcsán megjegyezte: a központi projekt foglalkozik vele, azonban ez elsősorban társadalmi szempontból kezelendő probléma: az eszközparkot tekintve megoldható lenne a kérdés, ám az előbbit még fejleszteni kell.

Gloviczki Zoltán a természettudományok oktatását illetően közölte: még mindig XIX. századi módszertannal és tananyaggal dolgoznak ezen a területen a közoktatásban, melyen mindenképpen változtatni kell.

Edupress.hu