Mi lesz a munkahelyekkel?

A kormány a saját intézkedéseiből fakadó lyukak és a nehezedő külső környezet miatt is vaskos 2012-es csomagot jelentett be múlt pénteken. A tervezett megszorítások listája ismert, a teljesség igénye nélkül ilyen a 27 százalékos általános forgalmi adó, az adójóváírás eltörlése, a különböző egészségügyi befizetések emelése, a baleseti adó és a cégautóadó növelése. A minimálbér környékén és felette nagyon érzékeny a munkavállalók vesztesége, nagyobbrészt a kieső jövedelem miatt, kisebb részt a várhatóan megemelkedő költségek miatt (hacsak az áfaemelést nem nyelik le a vállalatok). Jelenleg a bruttó bér 127 százaléka után kell 16 százalékos adót fizetni, de bizonyos jövedelemhatárig, legfeljebb havi 12 100 forintos adójóváírás jár. Jövőre már nem lesz félszuperbruttó (ez a bruttó 127 százaléka), csak a bruttó bér 100 százaléka után kell adózni, viszont nem lesz adójóváírás sem.

A következményeket, az érintettséget mindenki ki tudja számolni, de kissé elnagyoltan az intézkedés azt jelenti, hogy a legtöbbet az alacsony jövedelmű, de legálisan dolgozó munkavállalók veszítenek, az átlagbér felett pedig már jól járnak a munkavállalók a változásokkal. Nézzük végig ezt egy példán! Ma a minimálbér 78 ezer forint, ebből a minimálbéres havi 60 600 forintot kap kézhez. Jövőre a minimálbéres nettó bére 8730 forinttal lenne kevesebb, azaz 51 870 forintot kap kézhez. A minimálbéres az egyik oldalon bukni fog 12 100 forintot az adójóváírás megszűnésével, és nyerni fog 3370 forintot a szuperbruttó megszűnésén (78 000*0,27*0,16=3370).

Hangsúlyok

Nem kérdés, a mintegy 450 milliárd forintos csomagra szükség van, kár lenne elengedni az egyensúlyi célokat, az adósságcsökkentési terveket. Természetesen arról mindig lehet vitatkozni, hogy pontosan milyen tételek változzanak, illetve hogy a beavatkozás inkább a bevételeket vagy inkább a kiadásokat érintse. Ám ezúttal nem ezt szeretnénk elemezni!
Ha a most bejelentett intézkedéseket kifejezetten az Orbán-kormány egyik legfontosabb célja, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás kifehérítésének szempontjából nézzük, akkor sajnos elég negatív összképet kapunk.
A választási kampány idején még "az egymillió új munkahely" szlogennel megnevezett munkahely-teremtési cél azóta ugyan valamivel reálisabbá vált, és a ciklus végéig 300 ezer új munkahelyet, 2020-ig pedig összesen 1 millió új munkahelyet jelölt meg célnak, ám sajnos ez sem tűnik reálisnak. Egyre inkább nem tűnik reálisnak.

Nem hozza elő a tartalékokat!

Az irány jó, negyedévről negyedévre pár ezer, olykor pár tízezer betöltött munkahellyel javul a hazai foglalkoztatási összkép, de ahogyan az régóta közismert, a magyar foglalkoztatási és aktivitási ráta még mindig alacsony. Miért különösen káros a mostani terv a munkahelyteremtésre? Európai összehasonlításban a legrosszabb foglalkoztatási mutatókat Magyarország a nagyon alacsonyan képzett és így nagyon alacsony jövedelmet realizáló csoportban mutatja fel, ezenkívül baj van még a pályakezdő fiatalok, a nyugdíj előtt álló férfiak, illetve a szülésből visszatérő nők foglalkoztatási szintjével is.

Ha pusztán az első csoportra fókuszálunk, szakemberek szerint ugyanis itt vannak a legnagyobb foglalkoztatási tartalékok, akkor nagyon negatív hatású, ha éppen az ő munkavállalásuk lesz kevésbé vonzó.

A munkavállalás hozadéka

Sokféle intézkedés érte mostanában a munkavállalók jövedelmi helyzetét. Az egykulcsos személyi jövedelemadó, a szuperbruttó kivezetése, a munkavállalói és munkáltatói járulékok emelkedése, az adójóváírások megszűnése miatt összességében kevesebb pénz marad az alacsony jövedelmű munkavállalók zsebében. Természetesen a fent felsoroltak között vannak negatív és pozitív hatások, de az alacsonyabb fizetésnél erősebbek a negatív hatások, amit két év távlatában a családi adókedvezmények bevezetése azért ellensúlyoz a többgyermekeseknél.

Sajnos a probléma a következő: a munkaerő kínálatára biztosan negatívan hat, ha éppen az alacsonyabb jövedelmi sávokban negatív az adóintézkedés hatása, hiszen azok kapnak érveket a foglalkoztatás ellen, akiknél közel van az otthon lébecolás és a munkavállalás hasznossága. Ha nem sokkal haladja meg a munkabér a segély összegét, akkor effektíve költségesebb lehet dolgozni, hiszen a munkahelyre el kell jutni, ott enni kell valamit, és így tovább.

GDP vs. munkahely

Hangsúlyozottan a munkahelyteremtés célját ragadtuk ki! A magyar GDP szempontjából lehet, hogy pozitív, ha több pénz marad a középosztály zsebében. Ha többet lehet keresni a magasabb jövedelmi sávokban, akkor akár növelhetik is aktivitásukat a jómódúak, szaknyelven munkaintenzitásuk nőhet. Ebből lehet, hogy több lesz a gazdasági kibocsátás, de nem lesz több a munkahely, mert a közepes, illetve magasabb jövedelműek eddig is dolgoztak.

Említettük, hogy a családi adókedvezmény tompít a "kevesebb nettó" problémán, bár a rosszabb foglalkoztatási adatokkal bíró csoportok közül a pályakezdő fiatalok még nem, a nyugdíj előtt állók már nem tudják ezt megfelelően igénybe venni, mert nincsenek eltartott gyermekeik.

Céges szempontok

A megszorítások miatt egy kicsit nehezebb lett a vállalatoknak is, amiket az új adóelemek mellett a kötelező vagy szinte kötelező béremelési kötöttségük is sújt. Természetesen az, ha támadhat a bérkommandó, részben jó, hiszen többet keresnek a munkavállalók, de a pakliban az is benne van, hogy a nagyobb egyedi bérnek munkahelycsökkentő hatása is van. A vállalatnak adott pénze van a bértömegre, ha egy munkavállalónak többet kell fizetnie, kevesebb embert tud foglalkoztatni.
Látható, a munkaerőpiacra a pénteki bejelentésnek sok pozitív hatása biztosan nincsen, noha amúgy lennének mostanában olyan változások is, amelyek segíthetnék a munkahelyteremtést. Ilyen a szigorúbban vett nyugdíjazási korengedmények, korkedvezmények, a szociális támogatások megnyirbálása

A big picture

Ne csak a negatívumokat soroljuk, hosszabb távon az egyensúlyban levő költségvetés, az alacsonyabb és egységes adó, a sok felesleges adókedvezmény kiiktatása, pozitív hatásokkal is járhat a magyar gazdaságra nézve. Azt szokták mondani újabban az Orbán-kormányra, hogy a gazdagokat segíti és a szegényeket sújtja. Ez csak részben igaz. A Ajánlott weboldalak

A kormányzati intézkedések hívei úgy is megfogalmazhatják a bejelentések hatásait, hogy a kormány a családokat segíti, a legálisan, értékes munkát végzőket támogatja, és aki a jogszabályokat követve akár az átlagbér kétszeresét-háromszorosát is megkeresi, az messze nem gazdag, hanem legfeljebb középosztálybeli. Vagyis Orbán Viktorék középosztályt építenek, és ez bizony rettentően fontos feladat. Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy a korábbi érák súlyos mulasztásai ellen is fellépnek, vagyis nem az inaktivitásnak és nem az adóelkerülő vállalkozásnak, az offshore-ozásnak teremt vonzó környezetet, hanem a munkának. Ezek releváns és nagyrészt igaz megközelítések, ám attól még az alapmegállapítás igaz:
a pénteki megszorítások a munkahelyteremtésen biztosan nem segítenek. Kicsit távolabb került az egymillió új munkahely.