Havi 50 ezer forint alatt kereshetnek a közmunkások

Kisebb lehet a fizetés a minimálbérnél

A módosítás legfőbb eleme, hogy a jövőben létrejön az úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszony, amely eltérhet a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói jogviszonytól. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ezáltal a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a rászorulóknak. Azaz nem kell kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 000 forintot a közmunkán dolgozónak egyhavi napi nyolc órás munkáért cserébe, hanem ennél jóval kevesebbet is fizethetnek. A törvényjavaslat szövegéből az olvasható ki, hogy ez a közfoglalkoztatás keretében dolgozónak a minimálisan kötelezően megadandó bére csak bruttó 46 800 forint lesz. Ebből következően a kormány már 40 százalékkal képes csökkenteni a bérköltségeket, hiszen a minimálbéres foglalkoztatáshoz hasonlóan nem lesznek érdekeltek abban a foglalkoztatók, hogy több pénzt adjanak a közmunkásoknak.

Meghagyták az önkormányzatoknak azt a lehetőségét, hogy az úgynevezett aktív korúk ellátásnak feltételéül szabhatják a lakókörnyezet rendezettségének biztosítását. Emellett szabályozzák azt is, hogy nem kell a lakóhelyen biztosítani a közfoglalkoztatási lehetőséget, hanem akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalni a munkát az érintettnek. Ugyanakkor a jegyzőnek lehetősége van arra, hogy a családi körülményekre tekintettel mentesítse a konkrét munkavégzés alól azt, akinek más településen kellene dolgoznia, és a pihenőidejét is ott tudnák csak eltölteni. Korábbiakban is felhívtuk a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ilyen mentesítési jogok csak élezhetik a feszültséget az ott élő önkormányzati dolgozók, köztük a jegyző és a szociálisan hátrányos helyzetűek között.

A többi területen nem hoz jelentősebb változást a beadott törvényjavaslat, azaz megőrzi az Út a munkához program, majd a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elemeit. Ugyanakkor a munkáért járó minimális bér mértékének elszakítása a normál minimálbértől megváltoztatja a rendszer filozófiáját.

Szociálpolitikai ideológiák összecsapása, vagy egyszerű költségvetési megtakarítás?

Sokan azt mondják, hogy a két világháború közötti magyar szociálpolitikai rendszer bizonyos elemei jelennek meg ebben az új koncepcióban. Hiszen a rászorulókat akkor is három csoportra osztották. A teljesen munkaképtelenek ("érdemes" szegények) kaphattak csak mindenféle ellentételezés nélkül segítséget, igaz ez nem állami forrásból, hanem adományokból történt. A második csoportba az ún. ínségesek (klasszikus munkanélküliek) tartoztak, akik számára az állam csak úgy adott segélyt, ha azért cserébe munkát végeztek. Nagyon lényeges, hogy elvileg a munkáért kapott bér összege nem lehetett kevesebb, mint a hasonló piaci alapú órabérek, de kutatások szerint a gyakorlatban az ínséges ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapott, mint a normál munkás. A harmadik csoportba azok tartoztak, akik nem fogadták el a felajánlott munkát. Őket munkakerülőknek hívták, és elvileg büntették (akár dologházzal) ezt a magatartásukat.

Ha megnézzük az új rendszert, akkor lehet több hasonlóságot találni a két világháború közötti rendszerrel, de a Policy Agenda elemzőinek véleménye szerint szimpla költségvetési megtakarítás volt a kormány célja.

Mit lesz a közmunka hatékonyabb?

Ugyanakkor egyelőre nem látszik az, hogy ezek a közmunkák mitől lesznek hatékonyabbak a nyílt munkaerőpiac szempontjából. A Policy Agenda elemzői többször is felhívták a figyelmet arra, ha a közmunkák végén nem jönnek létre az ígért új munkahelyek a versenyszférában, akkor a probléma újratermeli magát, azaz a rászorultak ismét ott találják magukat, ahol a program elején - áll a Policy Agenda elemzésében.

2011. június 16.