Most jól megkapjuk, hogy minek pofázunk - tanárok a béremelésről

Lázasan számolgatnak a a pedagógusok, mióta Balog Zoltán "neveléstörténeti bejelentést" tett arról, hogy a fizetéseket nem úgy emelik, ahogy ígérték, sőt. A számokban már elmerültünk egyszer, de arra kértük pedagógus olvasóinkat mondják el ők is, mit gondolnak a "hoztam is, meg nem is" béremelésről, melyet egészen 2017-ig kitolt a kormány.

Egy kézzel ad, a másikkal elvesz

A hozzánk érkezett levelekből az tűnik ki, hogy a legtöbben ugyan örülnek az emelésnek, de egyrészt a miniszter által bejelentett elmarad az ígérttől, másrészt a tanárok szerint az ígért emeléssel is csak sok éves adósságát pótolta volna a kormányzat. Hiába a magas százalékok, ha a pedagógusbérek így is alatta maradnak a szomszédos országok béreinek, pláne elmaradnak attól a szinttől, ami visszaadná a pálya megbecsültségét. Ez utóbbi amúgy kormányzati cél is (elvileg), főleg az utánpótlás miatt, hiszen sok fiatalnak nem alternatíva a tanári pálya, a kezdő fizetések ugyanis inkább pályaelhagyásra kényszerítik őket. Tanári szakos diplomával, több nyelven beszélő fiatalok ma ugyanis még egy call-centerben is jobban keresnek, mint a katedrán. Balog Zoltán, erőforrás miniszter szerint az új életpályamodell lehetőséget nyújt arra, hogy - főleg a hiányszakmákban - a tanár szakot választó egyetemistáknak reális cél legyen az iskolai karrier.

A kormány egyik kezével ad, az ígértnél kevesebb fizetésemelést, míg a másikkal elvesz. Főleg ez a baja a pedagógusoknak. Mindeközben a fizetésemelés mértéke nem követi le az óraszám emelését, ahogy egy forrásunk fogalmazott: ami eddig plusz pénzt jelentett, az szeptembertől már alapkövetelmény lesz. Az eredeti kormányzati ígéret arról szólt, hogy a béreket rendezik, az igazságtalan különbségeket pedig megszüntetik a közoktatásban, ezért törlik el például a legtöbb pótlékot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugrik a túlórapénz, a minőségi bérpótlék, emelkedik viszont az óraszám, de egyelőre nem tisztázott az sem, hogy az osztályfőnöki pótlékok hogyan változnak. Az új bértáblához tartozik ráadásul a négy új tanári minősített kategória, ami egy időre megfoghatja a nagyobb arányú emeléseket, hiszen ez az új rendszer már szeptembertől elrajtol, de mindenki pedagógus I. kategóriába kerül. A minimum két éve tanító pedagógusok ugyanúgy, mint a 25 éve pályán lévők. Ráadásul a minősítés első köre abból fog állni, hogy "minősítik azokat, akik majd minősítik" - forrásaink szerint, ismerve a közállapotokat ez is könnyen elhúzódhat, a pedagógus II. kategóriába is sokan majd csak átmeneti időre kerülhetnek be. Nem tisztázott, hogy amíg tart a minősítés, mennyi fizetést kapnak majd?

Elveszik a 300 forintos pótlék - na és?

Az érmének ugyanakkor két oldala van. Kaptunk olyan levelet is, mely arról szólt, hogy az emelés mégis csak fizetésemelés, ami az ország teljesítőképességét ismerve mindenképp eredmény. Ennek fejében az óránként 300 forintos túlórapénz elvesztése pedig nem nagy áldozat. Levélírónk havi 10 túlórával keresett plusz 3000 forintot, "nem ez javított az életminőségemen", írja, ő inkább beéri az alapbér emelésével. "Nem attól maradok tanár, hogy mennyi fizetésemelést kapok, imádok a suliban dolgozni és nagy jó lesz megkapni a kicsivel több pénzt" - írta olvasónk.

Pályakezdő íróink nagy része ugyanakkor arról számolt be, hogy egy kezdőtanár bére nagyjából nettó 106 ezer forint volt eddig, ami túlórákkal, osztálykirándulásokkal, esetleg osztályfőnök-helyettesi pótlékkal együtt elérte a nettó 120 ezer forintot. Ők a bejelentett bértábla alapján 160-170 ezres nettó bérre számítottak, amiből a Balog Zoltán által bejelentettek alapján jó, ha 140 ezer lesz. Ez arányaiban nagy emelés ahhoz képest, amit az átlag kap majd a köz- vagy a versenyszférában (gondoljunk csak a héten elfogadott, semmit mondó bérajánlásra). Ugyanakkor sok olvasónk írta azt, hogy a tanárok béremelésének kérdése már régóta arról szól, hogy társadalmi megbecsültségüket legalább részben visszakapják-e: vagyis nem fizetésemelést akarnak, hanem rendes béreket. A pályakezdők béremelése az ígérttől mindenképp elmarad, arányaiban 10 százalék felett lesz, de túlórapénzt nem kapnak, se cafeteriát, és kevesebb magántanítványt is tudnak majd fogadni. Sokak eddig ebből teremtették elő azt, ami a megélhetéshez hiányzott. Igaz, volt aki azt írta, hogy két év tanári tapasztalattal a háta mögött 95 ezret keresett, ez szeptembertől nagyjából 120 ezer forint lesz, ami már elég ahhoz, hogy 5 nap helyett csak 3 alkalommal fogadjon magántanítványokat. A 120-140 ezres fizetések még mindig bőven elmaradnak a szellemi foglalkozásúak átlagbérétől, nagyjából 50 ezer forinttal.

Nem így kapják majd meg a megbecsülést

A legtöbb nekünk író pedagógus azt kifogásolta, hogy míg az emelést csúsztatják, addig a megnövelt teljesítményt azonnal megkövetelik. Van olyan, régóta a pályán lévő (H11-es kategóriájú) tanár olvasónk, aki úgy kalkulál, 1,6 százalékkal nő majd a fizetése, miközben az óraszáma több mint 10 százalékkal. Sőt, az új törvény szerint a megemelt óraszám felett is elrendelhető olyan plusz óra (eseti helyettesítés címén) amiért egyáltalán nem jár pénz.

A másik legjellemzőbb probléma szerintük pedig az, hogy miközben a kormányzat sikertörténetről beszél, a bérük valójában alig nő. És miközben a cél a társadalmi megbecsültség visszaállítása, a legtöbben éppen azzal találkoznak a miniszteri bejelentése óta, hogy - ahogy egy levélírónk fogalmazott - "jól megkapjuk, hogy minek pofázunk". A bejelentés tehát inkább kontraproduktív volt, a legtöbb, neve elhallgatását kérő forrásunk azt mondta, már az is jobb lett volna, a ha a miniszter a valós béremelés mértékét jelenti be, hozzátéve, hogy a költségvetés miatt az eredeti tervekből vissza kell venni.

"Csak"

A Privátbankár birtokába jutott előterjesztésből (melyet jövő héten tárgyalnak majd meg a kormányülésen) amúgy világosan kiderül, hogy a kormány visszalépett az eredeti elképzelésektől és a köznevelésügyi törvényben meghatározott bértáblától. A Balog Zoltán erőforrás-miniszter által láttamozott dokumentumban például fekete-fehéren ez szerepel: "A Kormány 2013. július 8-ai ülésén arról döntött, hogy 2013. szeptember 1-jén csak egy csökkentett mértékű, a 2011-ben kihirdetett Nkt.-ban meghatározott béremelés 60 szzalékának megfelelő béremelés valósul meg, míg a maradék 40 százaléknyi emelést 2017. szeptember 1-jéig".

A grafikonból jól látható, hogy mennyit spórol a kormányzat a modell bevezetésének újrafaragásával. Egy forrásunk szerint a legnagyobb gond, hogy az oktatás bár stratégiai ágazat, a kiszámíthatóság egyáltalán nem jellemzi, társadalmi egyeztetés és megfelelő előkészületek pedig nem előzték meg a törvényt. Szemben Ausztriával, ahol jó 30 éve nem nyúltak hozzá a köznevelési törvényhez, a körülmények kiszámíthatóak, meg lehet nézni a különbséget - írja egy olvasónk. Sokan felháborodtak amúgy a minősítési rendszeren is, de volt olyan pályakezdő írónk, aki azt mondta: egyáltalán nem baj, hogy így vagy úgy, de végre a minőségbiztosítás valahogy bekerül a közoktatásba.