Munka- és életkedv vesztetten az íróasztal mögött

F. Péter egy magyarországi multinacionális cégnél dolgozik középvezetőként. Két éve nagy tervekkel érkezett a vállalathoz, lelkesen vetette magát a munkába, ám mostanra úgy érzi, a felsővezetés akadályozza őt tervei megvalósításában, és a részleg működésének javításában. Míg korábban a dolgozni vágyás bizsergető érzésével érkezett a munkahelyre, mára fáradt, kedvetlen, ingerülten szól munkatársaihoz és a szabadidejével sem tud mit kezdeni. "Valószínűleg hamarosan elmegyek a cégtől, mert sem a munka, sem a körülöttem levő emberek nem motiválnak", foglalta össze Péter kissé rezignáltan érzéseit.
"Péter a burn out tipikus tüneteit viseli magán", adott gyors helyzetelemzést Kiss István szakpszichológus, az ELTE tanára.

Ügyfélszolgálatosok, középvezetők, üzletkötők: résen lenni

Hogy mi is pontosan a burn out? Magyarul kiégést jelent, mely elsősorban érzelmi kiégést jelent. "A munkahelyen akkor kerülhetnek a munkatársak ebbe a depresszív állapotba, ha belefáradnak a munkába, elveszítik motivációjukat, nem érzik azt, hogy maguk alakíthatják a cégen belüli folyamotokat, a napi stressz mellett külső körülmények döntenek a sikerről és kudarcról", mondta a pszichológus.
Kiss István veszélyeztetettnek tartja azt a réteget, amely naponta emberekkel tartja a kapcsolatot, például az ügyfélszolgálatosok, a tanárok, az eladók, az üzletkötők vagy a középvezetők. Szintén könnyen a burn out foglyai lehetnek a perfekcionisták, akik nehezen dolgozzák fel a bizonytalanságot vagy csapatban dolgozva a mások miatt bekövetkezett hibákat.
A kiégéshez kapcsolódó tünet a sivár, kiüresedő magánélet. A baráti szálak lazulnak, a családtagokkal sokszor feszültté válik a viszony, kikapcsolódásra egyre kisebb az igény, a lehetőség.

Tömeges leépítés után a cégnél: nagy az egészségügyi kockázat

A motiváció és a munkakedv elvesztését számos tényező elősegítheti: a cég rossz piaci helyzete, a főnök diktatórikus vezetési stílusa, az irreális célkitűzések és érdekes módon a tömeges leépítés utáni munkahelyi légkör is. Utóbbira finn kutatók világítottak rá a finn közalkalmazottak körében végzett vizsgálatban. Azoknál a dolgozóknál, akiknek kollégáit menesztették az intézményből, sokkal több pszichés valamint szív- és érrendszeri betegség alakult ki, a szívinfarktus kockázata az ötszörösére emelkedett.
"A tömeges leépítés után a cégnél maradt dolgozók elbizonytalanodnak, úgy érzik, ők is bármikor az utcára kerülhetnek. Elmegy kedvük a munkavégzéstől, viszont a munka mennyisége, a terhelés és ezzel együtt a napi stressz a leépítés miatt növekszik", kommentálta a vizsgálati eredményt Kiss István.

Bízzunk tudásunkban! Ügyeljünk a kikapcsolódásra!

A pszichológus a kiégés megelőzésére, illetve kezelésére a következő tanáccsal szolgál: "Tudatosítsuk szakmai kompetenciánkat! Ha külső okból nem működik valami, ne személyes kudarcként fogjuk fel a történést. Ha belefásultunk a munkába, próbáljunk átmenetileg más részfolyamatot végezni, ha erre lehetőség nyílik. Próbáljuk meg szétválasztani a munkát és a magánéletet, keressük az apró örömöket az életben! Ha egy-egy hétvége alatt képesek vagyunk feltöltődni, akkor jó úton járunk. Ha azonban hosszabb távon szeretnénk munkahelyünkön dolgozni, akkor örömünket kell újra meglelni a munkában."

Amit a főnök tehet a burn out ellen

A munkaadók változatos munkaszervezéssel, rotációs rendszer kialakításával, a munkatársak véleményének kikérésével, a döntési folyamatba való bevonásával, a dolgozók munkájának elismerésével, személyük fontosságának hangsúlyozásával, valamint ingyenes kikapcsolódási, sportolási lehetőségek megadásával tehetnek sokat a beosztottak kiégésének megelőzésére vagy kezelésére.