Munka helyett továbbtanulnak a felsőfokú szakképzettek

Az Educatio Kht. felmérése szerint noha a felsőfokú szakképzésekre felvettek száma emelkedett az elmúlt esztendőkben, ennek üteme azonban mégsem egyenletes, sőt egy-két évben létszámcsökkenést is meg lehetett figyelni. Kilenc évvel ezelőtt mindössze 1412-en kezdték meg tanulmányaikat a tizenegyféle képzés keretében. Az idén már 7871 hallgató teszi ugyanezt, csak éppen 58 szak valamelyikén, ám ez így is kevesebb mint kétharmada a kormány által meghirdetett 12 500 államilag támogatott helynek.

Pedig a képzési forma számos előnyt tudhat magáénak: a hallgatók amellett, hogy élvezik az ebből a státusból fakadó jogokat - részesülnek például diákigazolványban, kollégiumi ellátásban -, két év után elvileg piacképes tudást és szakmát szereznek a gyakorlatorientált oktatásnak köszönhetően. Ráadásul többségüknek a tanulás költségeit sem kell állniuk, hiszen az utóbbi pár évben mintegy 90 százalékuk állami finanszírozásban tanulhatott. A négy félév elvégzése után pedig nem kötelező elhelyezkedniük, úgy is dönthetnek, hogy továbbtanulnak alap-, illetve mesterképzés keretében, beszámítva az addig tanult tárgyak kreditpontjait.

Túl könnyen tanulhatnak tovább a diákok

Szakértők állítják, épp ez a baj: túl kevesen helyezkednek el a képzés után, inkább a főiskolákon, egyetemeken próbálnak szerencsét. Pedig hatalmas szükség lenne arra, hogy gyakorlatorientált tudással két év után kilépjenek a munkaerőpiacra - véli Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási alelnöke. Meglátása szerint ennek hátterében az áll, hogy még mindig nem elég ismert a diákok és a munkáltatók előtt a felsőfokú szakképzés, arról nem is beszélve, hogy a felsőoktatási intézmények is abban érdekeltek, hogy a fiatalok továbbtanuljanak, ezért túl enyhe feltételeket szabnak az átjelentkezéshez. Az alelnök szerint akkor javulhat a helyzet, ha az egyetemeket, főiskolákat érdekeltté teszik abban, hogy a piac elvárásainak még inkább megfelelő felsőfokú szakképzést folytassanak a diákok. Emellett a diákokat arra kellene sarkallni, hogy a tanulmányaikat követően rögtön megpályázzanak el jól fizető állást, mintsem hogy újabb pár évet töltsenek iskolában, s kevésbé használható diplomával a zsebükben próbáljanak elhelyezkedni.

Az oktatási tárca már ellenlépésekben gondolkodik

Eközben az oktatási minisztérium sem tétlenkedik, érzékeli a gondot, ezért koncepció készül arra vonatkozóan, miként lehetne megfordítani a tendenciát. Ehhez a szakképzés egész rendszerét át kell tekinteni, miután ilyen jellegű oktatás a felsőoktatási intézmények mellett a szakiskolákban és szakközépiskolákban is folyik - mutat rá Manherz Károly oktatási szakállamtitkár. Másfelől az egyetemek, főiskolák széles körű autonómiával rendelkeznek, így szabadon határozhatnak arról, kit és milyen feltételekkel vesznek át alapképzésre, s mennyi kreditpontot számítanak be. Felsőfokú szakképzést főként gazdasági, műszaki területeken indítanak, de jogi, agrár-, egészségügyi, informatikai ismereteket is lehet ilyen formában szerezni. Általában könnyebb ezekre a helyekre bekerülni, mint az alapképzésekre, bár való igaz, később az alapképzésre átjelentkezők az újabb tanulmányaik során átlag feletti eredményeket érnek el.

Világgazdaság