Nem akarnak kevesebb jogot, könnyebb elbocsátást a dolgozók

Június elsején - hét év után - életbe lépett a stabilizációs és társulási megállapodás az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina között. A megállapodás életbe lépését közvetlenül az tette lehetővé, hogy Szarajevó kötelezettséget vállalt arra, hogy végrehajtja az európai integrációhoz szükséges reformokat.

Korábban az EU három probléma megoldásához kötötte az integrációs folyamat folytatását, mégpedig a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Brüsszel végül módosított némileg az álláspontján, és a politikai prioritások helyett a gazdasági kérdésekre helyezte a hangsúlyt. Az új munkatörvény is ezeknek az intézkedéseknek a része, a jogszabályt pedig Bosznia-Hercegovina két országrészének parlamentjei először külön vitatják meg.

A többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció törvényhozása elé csütörtökön került a tervezet, ezért a dolgozók és a szakszervezetek tagjai az országrész parlamentje elé vonultak. Szerintük az új törvény jelentősen csökkenti a dolgozók jogait, ront a munkakörülményeken, és megkönnyíti az elbocsátásokat, míg a kormány szerint azért van szükség új jogszabályra, hogy javuljon a gazdasági és befektetési környezet.

A tiltakozók szerdán azzal fenyegettek, hogy elfoglalják a Bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének épületét, ezért azt a rendőrség különleges egységei védték.

Fadil Novalic, az országrész miniszterelnöke azt mondta, ha nem fogadták volna el a jogszabályt, akkor azzal ellehetetlenítették volna a munkahelyteremtéseket, a külföldi befektetéseket és az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférést is.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyelőre még nem tárgyalta a tervezetet, ám az ott élők is hasonló tiltakozásokra készülnek.

A boszniai statisztikai hivatal adatai szerint az országban 27,5 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok körében azonban ennél jóval magasabb, meghaladja a 40 százalékot is. A tiltakozók szerint az új törvény miatt a fiatalok még nehezebben találnak majd munkát, mint eddig.

A szakszervezetek péntekre újabb tiltakozást jelentettek be.