Megjelent: 4 hónapja

Nem támogatnák a garantált bérminimum megszüntetését

A bérek reálértékének megőrzése érdekében jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emelésére van szükség - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) csütörtökön az MTI-vel. Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.

A szakszervezet az idei magas infláció és az év közbeni minimálbéremelés elmaradása miatt azt javasolja, hogy a béremelést hozzák minél előbbre. Arra is kitértek, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Ez az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv egyik lehetséges referenciaértéke. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.

A MASZSZ álláspontja szerint a minimálbér felzárkóztatását a mediánbér 60 százalékára, valamint a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarifa rendszeren belül is. Ugyanakkor jelezték, az ágazati szint a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje. Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja. Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.

Ezen felül az is fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartanak, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulását együttesen figyelembe veszi.

A MASZSZ szerint továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Azt a javaslatot azonban, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma már törvényben rögzítetten is a VKF legyen, nem fogadják el. Ugyanis a VKF-ben csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt.

A szakszervezet álláspontja szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) kell az egységes garantált bérminimumot meghatározni. Fontos azonban, hogy a kormány mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni - mutatnak rá.

Ahogy portálunk pár napja megírta, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az M1-nek adott interjújában úgy nyilatkozott: "most egy olyan ajánlat van a két fél részéről a kormány asztalán, mely szerint december elsejétől emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum szemben az eddigi január elsejével. Ezzel a kompenzáció lehetősége már az idei évre is megteremtődik. Egyelőre úgy tűnik, mindhárom fél el tudja fogadni a minimálbér 15 százalékos emelését, a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés kapcsán ugyanakkor vannak még viták."

A Mércének Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az előrehozott emelés alapvető feltétele, hogy novemberben bérmegállapodás szülessen, amihez még látniuk kell a hónap közepén megjelenő harmadik negyedéves GDP adatokat. A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának következő, november 9-i ülésén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter helyzetértékelést tart majd, ami szintén befolyásoló tényező lehet.

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Egyre inkább nőhet az érdeklődés a mentális egészségügyi támogatások iránt

A felmérésben megkérdezett munkaadók több mint fele azt mondta, hogy a következő évben valószínűleg növelni fogja a munkavállalók mentális... Teljes cikk

Emelkedik az állami víziközmű társaságoknál dolgozók bére

A munkavállalók alapbérét két lépcsőben fejleszti a társaság. Teljes cikk

Mi Hazánk: megbecsülést a biztonsági őröknek

A párt szorgalmazza, hogy a biztonsági őrök is kaphassanak béren kívüli juttatást és munkába járási támogatást. Teljes cikk