Nem veszély, hanem esély a globalizáció
Az olcsóbb munkaerejű országok által támasztott verseny az állások megszűnését okozza Nyugat-Európában. Ezzel az állítással szemben a közgazdászok úgy vélik, ez csak akkor igaz, ha adottnak vesszük a jelenlegi, rugalmasnak távolról sem nevezhető munkaerő-piaci struktúrákat. A globalizáció kikényszeríti ezek korszerűsítését, lazítását, és így összességében a foglalkoztatás bővüléséhez fog vezetni - állítják a jelentés szerzői.
Az árréseknek a növekvő piaci versenyből fakadó csökkenését vetette fel a jelentés, mivel ez nagyobb fogyasztást és ezzel nagyobb munkaerő-keresletet idéz elő, továbbá azt is megemlítették, hogy az olcsóbb munkaerő versenye csökkenti a nyugat-európai szakszervezetek erejét, amely rugalmasabb béralkuhoz vezet - áll a Világgazdaságban.
Az EEAG ugyanakkor elismeri, hogy egy-egy országon belül a globalizációs folyamatok növelik a bérkülönbségeket. Erre azonban nem minimálbér bevezetése a megoldás, hanem például az átképzés fokozott támogatása, vagy a munkanélküliek felvételét ösztönző keresetkiegészítés.
Az iparpolitikában kifejezetten károsnak nevezi a jelentés a szektorális támogatásokat vagy az európai bajnokoknak az utóbbi időben egyre gyakrabban követelt dotálását. Az efféle beavatkozások nagyon költségesek, a fogyasztók kárára korlátozzák a versenyt, eredményeik nehezen beláthatók, és más országok részéről is hasonló intézkedéseket válthatnak ki - sorolja az EEAG. Különösen káros a hanyatló ágazatok - bányászat, hajógyártás stb. - segélyezése.
Ebből kiindulva a szakértők horizontális iparpolitikai lépéseket (a képzés és a kutatás-fejlesztés támogatása, az infrastruktúra fejlesztése stb.) szorgalmaznak, és elégedetten nyugtázzák, hogy az utóbbi időben történt elmozdulás ebbe az irányba. A verseny erősítése és a vállalati költségek leszorítása terén azonban még sok teendő van, különösen a dél- és kelet-közép-európai országokban - figyelmeztetnek. Azt is kiemeli a jelentés, hogy az iparpolitikai intézkedésekről nemzeti helyett egyre inkább regionális szinten kellene dönteni, hiszen itt több információ áll rendelkezésre.
Világgazdaság
Az árréseknek a növekvő piaci versenyből fakadó csökkenését vetette fel a jelentés, mivel ez nagyobb fogyasztást és ezzel nagyobb munkaerő-keresletet idéz elő, továbbá azt is megemlítették, hogy az olcsóbb munkaerő versenye csökkenti a nyugat-európai szakszervezetek erejét, amely rugalmasabb béralkuhoz vezet - áll a Világgazdaságban.
Az EEAG ugyanakkor elismeri, hogy egy-egy országon belül a globalizációs folyamatok növelik a bérkülönbségeket. Erre azonban nem minimálbér bevezetése a megoldás, hanem például az átképzés fokozott támogatása, vagy a munkanélküliek felvételét ösztönző keresetkiegészítés.
Az iparpolitikában kifejezetten károsnak nevezi a jelentés a szektorális támogatásokat vagy az európai bajnokoknak az utóbbi időben egyre gyakrabban követelt dotálását. Az efféle beavatkozások nagyon költségesek, a fogyasztók kárára korlátozzák a versenyt, eredményeik nehezen beláthatók, és más országok részéről is hasonló intézkedéseket válthatnak ki - sorolja az EEAG. Különösen káros a hanyatló ágazatok - bányászat, hajógyártás stb. - segélyezése.
Ebből kiindulva a szakértők horizontális iparpolitikai lépéseket (a képzés és a kutatás-fejlesztés támogatása, az infrastruktúra fejlesztése stb.) szorgalmaznak, és elégedetten nyugtázzák, hogy az utóbbi időben történt elmozdulás ebbe az irányba. A verseny erősítése és a vállalati költségek leszorítása terén azonban még sok teendő van, különösen a dél- és kelet-közép-európai országokban - figyelmeztetnek. Azt is kiemeli a jelentés, hogy az iparpolitikai intézkedésekről nemzeti helyett egyre inkább regionális szinten kellene dönteni, hiszen itt több információ áll rendelkezésre.
Világgazdaság
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Kulturális ajánló: Network