Nincs vendéglátós - retteg Ausztria a labdarúgó-EB-től

Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter is egyre jobban hajlik arra, hogy 2009-től fokozatosan megnyissa az osztrák munkapiacot, bár ez a gyakorlatban egyelőre nem sokat jelent. Pedig az ágazat kívánságát aligha lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a vendéglátóipar súlya a foglalkoztatást és a bevételi oldalt tekintve is jelentős, tavaly éves átlagban 125 890 osztrák és 42 100 külföldi járult hozzá az állami bevételekhez. Utóbbiak között a legnagyobb csoportot az egykori Jugoszláviából származók alkotják, számuk megközelíti a 18 ezret, majd következnek a németek (8370), míg a dobogó alsó fokán a törökök állnak csaknem 6 ezer fővel. A statisztika ugyan nem tesz különbséget, hogy melyik nemzetiség tagjai milyen munkát végeznek, mindesetre könnyen sejthető, hogy kiknek jut a konyhai robot vagy a takarítás.

A munkaerőpiac megnyitásáig valamelyest reményt nyújt egy most napirendre kerülő javaslat, amely a menekültstátuszra váróknak ad lehetőséget a munkára, az eddigi foglalkoztatási tilalom helyett - ráadásul nem csak idénymunkásként. A tavalyi hasonló akció keretében mintegy 265 fő kapott állást, az új törvénynek köszönhetően azonban ez a szám megsokszorozódhat. Az indítványt a gazdasági kamara is támogatja, mondván ezek a külföldiek már amúgy is itt vannak, legalább végre hasznukat vennék.

Nem minden a pénz

Egyes szállodai szakemberek szerint azonban nem minden probléma vezethető vissza a munkaerő-, illetve a pénzhiányra, inkább átgondolt stratégiára, összehangoltabb koordinációra és a piaci igényeknek megfelelő képzésre van szükség. Svájc például tavaly kevesebbet költött idegenforgalomra (45 millió euró Ausztria 52,5 millió eurójával szemben), mégis növelni tudta vendégéjszakáinak számát 4,2 százalékkal (miközben Ausztriáé 1 százalékkal csökkent). Ráadásul hatékonyabb stratégiájával a fiatalokat is képes megszólítani, míg Ausztriát egyre inkább az idősebb korosztály keresi fel. Életbevágó tehát, hogy a fiatalok számára is vonzó programokat tudjanak kínálni, illetve a meglévőket tudatosítani - ez pedig nem kizárólag pénz kérdése.

Gyenge síszezon

Az enyhe tél az osztrák sífelszereléseket gyártó cégeket sem kímélte, a forgalom visszaesésével kénytelenek voltak rövidített munkaidőt bevezetni. Az elbocsátások helyett négy héttől három hónapig terjedő időszakon át ötödével csökkentik a munkaidőt, miközben a munkások bérét a Munkaerőpiac Szolgálat pótolja ki - bár a munkaidő-kiesés összességében nem lehet negyven százaléknál nagyobb. A Fischer Ski szóvivője puszta elővigyázatossági intézkedésről beszél, amikor a cég nemrégiben történő tíz százalékos leépítéséről kérdezik. Egyelőre a Head is beéri ennyivel - ennél a cégnél egyébként volt már az idén egy rövidített munkaidő-periódus.

200 ezer új munkahely 5 év alatt

Rolf Gleissner, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) szociális ügyekben illetékes szakértője tájékoztatása szerint az osztrák gazdaság 2002 és 2007 között több mint kétszázezer új munkahelyet létesített. A vállalatok ezzel reagáltak az Ausztriában kialakult konjunktúrára, lényegesen csökkentve a munkaerőpiacon jelentkező feszültséget.

Népszabadság/Világgazdaság