Nőtt a beruházási kedv, de a leépítési szándék is

A Deloitte Business Sentiment Index (DBSI) vállalati felmérés legfrissebb kiadásának eredményei szerint vállalatvezetők több mint kétszer akkora valószínűségét érzik annak, hogy a következő 12 hónap során beruházásokat indítanak, mint a 2009. szeptemberi, első felmérés idején. A hat ország cégvezetői körében végzett kutatás eredményei a régión belüli különbségekre is felhívják a figyelmet. Országonként eltérő ütemben növekszik az üzleti bizalom.

A régió legoptimistább országa továbbra is Lengyelország. Itt a cégvezetők 91 százalékának pozitívak a várakozásai vállalatuk pénzügyi kilátásai tekintetében - ez az adat a legutóbbi felméréskor 80 százalék volt. A lengyelek mellett a szlovák cégvezetők is egyre optimistábbak - 84 százalékuk szerint a következő 6 hónap során országuk gazdasági kilátásai javulni fognak.

A Deloitte felmérése szerint a hazai cégvezetők várakozásaira óvatosan növekvő optimizmus jellemző. A válaszadók több mint fele (57 százalék) számít arra, hogy az ország gazdasági helyzete a következő hat hónapban javulni fog, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 40 százalékos, a fél évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 13 százalékos növekedést jelent.

Az árbevétellel kapcsolatos várakozásokat tekintve is érezhető némi optimizmus a magyarországi cégvezetők körében. A tavalyi évhez képest többen, a cégek immár közel kétharmada számít árbevétel-növekedésre a következő 12 hónap során, de új termékek, szolgáltatások bevezetését is többen tervezik, mint a tavalyi felmérés idején.

Az egyes országok cégvezetőinek beruházási hajlandósága igen vegyes képet mutat. Az exportra termelő, erős gyártóiparral rendelkező országok kilátásait befolyásolja a Németországba irányuló export növekedése is, amit a német gazdaság fokozatos újjáéledése von maga után. A cseh és lengyel vállalatok beruházási kedve például sokkal nagyobb a román, vagy magyar társaikénál.

A magyar vállalatok a beruházási kedvet tekintve ugyan továbbra is a sereghajtók közé tartoznak a régióban, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest számottevő a fejlődés: a megkérdezett hazai cégvezetők között idén 17 százalékkal többen valószínűsítették, hogy a következő 12 hónap során beruházást, például eszközbeszerzést hajtanak majd végre.

Kétszer annyian terveznek leépítést, mint tavaly

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere kiemelte: számos más kérdéssel kapcsolatban még érezhetőek a negatív kilátások a régióban. Míg az általános foglalkoztatási kilátások sokkal optimistábbak lettek Közép-Európában, a romániai és magyarországi cégvezetők a korábbi felméréshez képest pesszimistábban vélekedtek a foglalkoztatás lehetőségeiről. Magyarországon a tavaly áprilisi 16 százalékhoz képest idén a vezetők 30 százaléka nem zárta ki, hogy leépítést kell végrehajtania cégében, és mindössze a válaszadók valamivel kevesebb, mint negyede (23 százalék) tervezi új alkalmazottak felvételét. A következő 12 hónap foglalkoztatásával kapcsolatban a romániai cégvezetők a legpesszimistábbak - itt a válaszadók 32 százaléka szerint szűkülni fog a foglalkoztatás.

Innováció és kutatás-fejlesztés

Az idei DBSI felmérés külön kitért a cégvezetők innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos véleményére is. Az eredmények arra utalnak, hogy bár a cégvezetők tisztában vannak az innováció jelentőségével, azt nem látják át teljesen, hogy a K+F beruházások miként is fokozzák a vállalatok versenyképességét és piaci helyzetét.

A megkérdezett vezetők mindössze 10 százaléka számolt be arról, hogy vállalata 2010-ben a forgalom több mint 3 százalékát költötte K+F beruházásra. A vezetők több mint 29 százaléka vélekedett úgy, hogy cége az elmúlt évben nem költött K+F beruházásra a régióban.

A vállalat forgalmának több mint 3 százalékát kutatás-fejlesztésre áldozó igazgatók nagy része főképp horvátországi (20 százalék), cseh (16 százalék), szlovák és román (10-10 százalék) vállalatok vezetője. A cégvezetők szerint a K+F kiadások jövőbeli pozitív irányú alakulását befolyásoló külső tényezők a nagyobb mértékben igénybe vehető közvetlen K+F támogatások (29 százalék) és K+F adókedvezmények (26 százalék). A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százalék) tisztában van azzal, hogy az innováció adta lehetőségeket bizonyos mértékig mindenképpen ki kell használni.