Nyugdíjkorhatár: Magyarország nem emel

Az MTI annak kapcsán kérdezte meg az érintetteket, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közzétett egy elemzést, amely szerint a következő években világszerte jelentősen növekedni fog az inaktívak száma. A jelentés megállapítja, hogy a problémát a nyugdíjreform önmagában nem tudja megoldani, szükség van az idősebbek továbbfoglalkoztatásának ösztönzésére.

A napokban közzétett OECD-jelentés szerint 2050-ben Európában az egy keresőre jutó inaktívak aránya 70 százalékra növekedhet a jelenlegi 38-ról, ha nem történik változás a foglalkoztatási, illetve nyugdíjazási módszerekben.
Az esélyegyenlőségi tárca kommunikációs vezetője az MTI megkeresésére közölte: a kormány nem tervezi a nyugdíjkorhatár közvetlen emelését, hiszen az 1997-ben elkezdett fokozatos korhatáremelés folyamata a nőknél még nem zárult le, 2009-ben fog teljesülni a nemek szerint egységes 62 év öregségi nyugdíjkorhatár. Vágner Mária hozzátette: a cél, figyelembe véve a demográfiai várható folyamatokat is, az, hogy a korhatár előtt ne kényszerüljenek az emberek korai nyugdíjazásra.

Kockázatos magánnyugdíjpénztárak: a jegybank figyelmeztet
"Jelenleg nincsen realitása annak, hogy felemeljék a nyugdíjkorhatárt, mivel ehhez egészségesebbé kellene válnia a magyar lakosságnak" - reagált Tasáry Ilona, az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) kommunikációs vezetője az MTI megkeresésére.

Véleménye szerint, ha ennek ellenére megemelnék a korhatárt, főként a fizikai munkát végzők egyre többen mennének rokkantsági nyugdíjba vagy táppénzre egészségi állapotuk miatt.

A nemzetközi szervezet szakértői úgy látják, a nyugdíjreform önmagában nem elegendő az idősebbek foglalkoztatásához, olyan adórendszert kell működtetni, ami ösztönzi a továbbdolgozást.
Fülöp Edit, a munkaügyi minisztérium foglalkoztatás stratégiai főosztályának vezető főtanácsosa elmondta: amellett, hogy nő az átlagéletkor Magyarországon, egyre alacsonyabb a foglalkoztatás a nyugdíjkorhatár körüli években. Az OECD adatai alapján Magyarországon ténylegesen 58 éves korukban vonulnak nyugdíjba az emberek, míg a hivatalos nyugdíjkorhatár 62 év lenne.

Egyre kevesebb aktív tart el egyre több nyugdíjast
Fülöp Edit szerint akadályozza az idősek munkába állását a munkaerőpiacon működő "diszkrimináció", amely főként a 45 év fölötti nőket sújtja. Ezért nagyon fontos a munkáltatók ösztönzése, adóterheik csökkentése. Így 2005.január 1-jétől 50 százalékos járulékkedvezmény jár annak a munkáltatónak, amely ötven év feletti munkanélkülit alkalmaz. Emellett adókedvezményt kaphat a részmunkaidőben foglalkoztató munkáltató is, reményeik szerint ezt a kedvezményt a jövőben emelni fogják. Továbbá a minisztérium átképzési programokat indít az idősebb korosztály munkaerő piaci helyzetének javítására.

Az Országos Epidemiológiai Központ 2004-es népegészségügyi jelentése szerint az utóbbi két népszámlálás, vagyis az 1980 és 2001 közötti időszakban, csaknem 1,4 millió fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, mintegy 650 ezer fővel lettek kevesebben az eltartottak, ezzel szemben 1,1 millió fővel nőtt az inaktív keresők száma, akik döntően nyugdíjasok.

A kormány nyugdíjkorrekciója nem reform?
E számok alakulásában a jelentés megállapítása szerint a foglalkoztatási arányok csökkenése mellett a népesség létszámának apadása és fokozatos elöregedése egyaránt szerepet játszott. 2001-ben 100 munkajövedelemmel rendelkező lakosra mintegy 90 inaktív nyugdíjas, csaknem 75 eltartott (elsősorban gyermekek) és 11 munkanélküli jutott.

A jelentés megállapítása szerint a gazdasági nehézségek mellett a szociálpolitika kettős szorításba kerül, mivel az adatok ismeretében egyszerre kellene biztosítania az egyre gyarapodó időskorú népesség gazdasági és szociális biztonságát, miközben támogatnia kell a gyermekvállalást, a családokat, a gyermekeket és a fiatal szülőket.