Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

"Ördögtől való gondolat" a tizenöt éves tankötelezettség

Két konferencián is előtérbe került tegnap a tankötelezettségi korhatár csökkentéséről szóló vita. Szóba kerültek az intézkedés lehetséges következményei, és a módosítás egyéb lehetőségei. A PDSZ szakmai végzettséghez kötné a korhatárt.

Következmények és lehetőségek

Elfogadhatatlannak nevezte a tankötelezettségi korhatár kormányzat által tervezett, 15 évre való csökkentését Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter az MSZP országgyűlési frakciója humánpolitikai kabinetjének konferenciáján kedden Budapesten.

A Tankötelezettség: következmények és lehetőségek című tanácskozáson a volt miniszter rámutatott: a tankötelezettség korhatárának leszállítása "ördögtől való gondolat,(...) ez az út a pokolba viszi mindazokat, akiket az oktatási-nevelési rendszer ilyen formán kitaszít magából". Hiller István annak a véleményének adott hangot, hogy akik ezt az oktatáspolitikai változtatást igyekeznek végrehajtani, azok "neofeudális társadalomképet" akarnak létrehozni, mert a kormányzat "megmondja, hogy mi a jó" az embereknek, még az oktatás területén is.

Nem értett egyet azzal az általa említett kormányzati szándékkal sem, miszerint 40 százalékkal akarják csökkenteni 5 év alatt a hallgatói létszámot a felsőoktatásban, a költségtérítés képzések díját pedig - "egyelőre meg nem határozott, de belátható időn belül" - átlagosan a duplájára tervezik emelni. A szakképzés szerinte jelenleg idejétmúlt "inasképzést" jelent, amit egy évszázaddal ezelőtt vezettek be.

A pedagógusok egy része elbocsátható lesz

Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár előadásában utalt arra: csaknem másfél millió gyermek életpályáját határozhatja meg a korhatár tervezett leszállítása. Ezzel mintegy 10 százalékkal lehet több a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya, ráadásul a pedagógusok egy része elbocsátható lesz. Ez utóbbi azonban nem természetes szelekció lesz, mert kényszerből hajthatják végre.

Mint mondta, a 15 éveseket a kormányzat potenciális munkavállalónak tekinti, de szerinte ők semmiféleképpen nem minősülnek képzettnek. "Komoly kételyeit" fejezte ki, hogy ezek a fiatalok eséllyel helyezkednek majd el, mert "az európai munkaerőpiacon ilyen szintű tudással már nem lehet helytállni", legfeljebb szociális foglalkoztatásban vehetnek részt. Megemlítette, hogy jelenleg is nagy a lemorzsolódás a középfokú iskolarendszerben, s ez a rendszerváltás óta emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolákban van, nem egyszer 20-25 százalékos arányt mutatva.

Benedek András hozzátette: a gazdasági válságban az állásukat leginkább a fiatalok vesztették el. A magyar gazdaságban gyakorlatilag nincs igény a segédmunkásokra, márpedig a 15 éves koruk után tovább nem tanulókból leginkább ez válhat - hangzott el. Pehr Erika jogász, gyermekvédő, egyetemi docens arról beszélt, hogy a tankötelezettség 18 éves korra történő korábbi felemelése összhangban volt a nemzetközi, a Gyermekek jogairól szóló egyezménnyel. Megjegyezte, Anglia és Új-Zéland most tervezi a tankötelezettség 18 évre való felemelését.

Fokozott veszély

Mint közölte, semmiféle biztosíték nincs arra, hogy a 15 évesen az iskolából kikerülők befejezzék tanulmányaikat, mert "ebben az életkorban a gyermekeknek nincsen határozott jövőképe". Így fokozottan ki vannak téve a csellengés, a drog- és alkoholfogyasztás, a bűnözés, valamint a gyermekprostitúció veszélyeinek. Arra kell törekedni, hogy minden gyermek legyen tanköteles - összegezte.

Elmondása szerint Magyarországon 2007-ben a 17 évesek 92, a 18 évesek 83 százaléka vett részt az oktatásban. A legutóbbi PISA-felmérés arra is rámutat, hogy az abban részt vevő országok közül Magyarországon a legszorosabb az összefüggés a szociális háttér és a tanulmányi előmenetel között - hívta fel a figyelmet. A korai iskolaelhagyás okaiként a hátrányos helyzetet, a tanulás iránti motiválatlanságot, a rossz pályaválasztást sorolta, illetve azt, hogy rosszul érzi magát a diák az iskolában. 2008-ban az EU-ban 14,9, Magyarországon 11,7 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. A lemorzsolódás tipikus területe a szakiskola - fűzte hozzá.

Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, egyetemi docens kiemelte: a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) tervezett változtatása és a 15 éves tankötelezettségi korhatár együttesen azt is üzenheti, hogy akik nem tudnak 15 éves koruk után továbbtanulni, azok könnyen juthatnak börtönbe, és "bükki betyárok lesznek (...), a bűn útjára kerülnek". Meglátása szerint ezek a változások a roma társadalmat érinthetik a legérzékenyebben. "Hihetetlenül veszélyesnek" nevezte a Btk. szigorításának és a tankötelezettség korhatára leszállításának tervét, ezért ezek ellen "politikai küzdelemre van szükség". Mint mondta, a 15 évesen tanulmányaikat megszakítók nem feltétlenül lesznek kétkezi munkások, mert ma már a fizikai munkához is egyre magasabb szintű technikai ismeretek szükségesek. A tanácskozáson részt vettek mások mellett az MSZP pedagógus tagozatának, illetve a pedagógus szakszervezetek és az oktatással foglalkozó civil szervezetek vezetői, képviselői.

Kössék szakmai végzettséghez vagy érettségihez a korhatárt

Kössék szakmai végzettség vagy az érettségi megszerzéséhez a tankötelezettség felső korhatárát - javasolta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Vége a számháborúnak! című keddi sajtótájékoztatón.

A PDSZ meglátása szerint ennek megfelelhet a kormányzat részéről a napokban megemlített 16 éves korhatár, ugyanakkor ezt csak akkor támogatják, ha eddig az életkorig szakmai végzettséget szerezhetnek a tanulók. Ha ez nem valósul meg, akkor elképzelésük szerint tovább kellene a gyermekeknek iskolába járniuk az első szakvégzettség vagy az érettségi megszerzéséig.

Meglátásuk szerint a kötelező korhatár betöltéséig a közoktatásnak ingyenesnek kell maradnia - hangsúlyozta
Menrdey László. Emlékeztetett arra, hogy a közoktatási törvény tervezetében eredetileg 17 év szerepelt a tankötelezettség korhatáraként, aztán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány hete 15 évben határozta ezt meg, amit idén szeptember 1-jétől akarnak bevezetni. "Meglepő volt, hogy a nemzetgazdasági miniszter jelentette ezt be, ennek rossz üzenete van, azt jelzi, hogy a közoktatás a gazdasági helyzet szigorú függvénye" - tette hozzá. Utalt arra is, hogy 18 év jelenleg az érvényes tankötelezettségi korhatár, ennek bevezetése azonban "kissé elsietett volt", mert a közoktatási intézmények nem voltak erre felkészülve, és sokan kényszerültek így iskolába járni, noha nem akartak.

Az elnök elmondta: a felmerülő kérdéseiket nem tudják feltenni a kormányzatnak, mert - szemben a tavalyi második félévvel, amikor úgy tapasztalták, hogy megvolt az ez irányú szándék - január óta nincs a kormányzattal egyeztetés egyebek mellett sem a pedagógus életpálya modellel, sem a tankötelezettség korhatárának csökkentésével kapcsolatban. A kormányzat parlamenti kétharmada ugyanakkor "nem válthatja ki a szakmával történő konzultációt" - fogalmazott.

A PDSZ kormányzat felé felteendő kérdései közé sorolta azt, hogy "mi történik azokkal, akik kikerülnek az iskolából". Ezzel kapcsolatban felvetette, hogy ha valaki később jön rá, hogy szeretné megszerezni első szakvégzettségét, "ingyenes lesz-e az számára 20-22 évesen is". Megjegyezte, hogy ha 3-4 évet tölt egy volt diák iskolán kívül, akkor "nehezen megy vissza az iskolába".

Szintén a kérdések között említette, hogy nem tudják: hány éves korig ingyenes a közoktatás, illetve azt, hogy meddig kapnak majd családi pótlékot a szülők, ami jelenleg a gyermek 20 éves koráig jár, ha tanul. Nem lehet tudni, hogy ha valaki 16 évesen nem tanul tovább, kapnak-e a majd a szülei utána családi pótlékot - mutatott rá. A PDSZ elnöke elmondta: javasolják, hogy a tankötelezettség 5 éves alsó korhatárát vigyék le 4 évre annak érdekében, hogy "a szocializációs időszak meghosszabbodjon".
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk