Oszkó: Magyarország jó pályán halad
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMagyarország nemcsak korábbi önmagához képest halad jobb pályán, hanem a versenytársakhoz képest is; a növekedést tekintve 2010-ben és 2011-ben a legjobb helyzetben lehet - mondta Oszkó Péter hétfőn, az APEH és az MKIK TOP 100 kiadványának bemutatásakor.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az államadósság és a lakossági adósság leszorítása prioritást élvez, mert végtelenül kiszolgáltatottá teszi az országot, és ez a növekedés serkentéséhez is nélkülözhetetlen. A költségvetési hiány mértéke arról szól, hogy milyen gyorsan tudjuk csökkenteni az államadósságot. A miniszter szerint van rá esély, hogy az idei évre jelzett hiányt tartani tudjuk, és a jövő évit is, amíg a mostani kormány kontrollálja a kiadásokat.
Emlékeztetett: a költségvetés hiányát már lényegében a kamatkiadások okozzák, s ha sikerül leszorítani az államadósságot, az 1.200 milliárd forintos mozgásteret ad. A vállalkozások most háromszor annyi kamatköltséget fizetnek, mint társasági adót, elemi versenyképességi kérdés tehát, hogy Magyarország mennyire hiteles adós, ez ugyanis a forintkamatok szintjét is befolyásolja - mutatott rá.
Oszkó Péter szerint Magyarország már elvégezte a költségvetési struktúra átalakítását, míg a versenytársak azzal küzdenek majd, hogy a hiány csökkentése érdekében adót emeljenek vagy kiadást csökkentsenek. Ennek köszönhetően 2010-2011-ben Magyarország lehet a legjobb helyzetben a növekedés tekintetében.
A foglalkoztatási rátát illetően van még tennivaló: az uniós átlaghoz képest 11, a régióhoz viszonyítva pedig 6 százalékos lemaradás van. Az inaktívak magas aránya óriási versenyképességi hátrányt okoz, jelezte a miniszter, aki szerint a nyugdíj- és szociális rendszer átalakításának hatása 2011-2012-ben jelentkezik majd az időskorúak és kisgyermekesek foglalkoztatásának növekedésében.
A legnagyobb problémát az alacsony képzettségűek és a munkatapasztalattal nem rendelkezők foglalkoztatása jelenti - mondta Oszkó Péter -, ami csak állami beavatkozással kezelhető, s nem lehet takarékoskodni rajta. Az Út a munkához programra az idei közel 100 milliárd forintos költés után jövőre mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre.
A foglalkoztatás adóterhelésének csökkentésére mintegy 700 milliárd forint adóterhet csoportosított át a kormány a fogyasztásra (az áfa és a jövedéki adó emelése révén), továbbá bevezette a vagyonadót. Az idén sikerült a marginális adóéket is 20 százalékkal csökkenteni a középső jövedelemsávban, s jövőre a magasabb jövedelemsávban is mérséklődni fog - emlékeztetett a miniszter.
Az eredményeket a "világ" is látja: az OECD adatai szerint 2010-ben csupán két ország ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlege lesz pozitív, Magyarországé és Svédországé; az élőmunka költségeit tekintve 2010-ben az adóváltoztatásokat figyelembe véve Magyarország lesz a legolcsóbb a visegrádi országok közül londoni elemzések szerint.
Parragh László, az MKIK elnöke a rendezvényen úgy vélekedett: az egyensúly megteremtése nem elég, meg kell találni a növekedési lehetőségeket is. Vannak területek, ahol célzott programokkal tompítani lehetne a válság hatásait - mondta. A GDP 6,7 százalékos csökkenése 8,5 százalékkal rontja a vállalkozások jövedelmi pozícióját - mutatott rá. A tb-járulék mérséklése ugyan 300 milliárd forinttal csökkentette az élőmunka terheit, ezt azonban az egyéb terhek ellensúlyozták az MKIK elnöke szerint.
Szikora János, az APEH elnöke ismertette: a válság hatására nem esett vissza a regisztrált adózók száma, december 5-ig 76.722 új vállalkozást regisztráltak, és 62.120 szűnt meg. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma sem ugrott meg.
A tavalyi egész évi 31,3 milliárd forinttal szemben ugyanakkor az idén november végéig már 47,2 milliárd forintra kértek társasági adóelőleg mérséklést a vállalkozások. Fizetési kedvezményt is nagyobb összegben igényeltek.
A hátralékok összege 400 milliárd forinttal emelkedett 2008 végéhez képest. A működő adózók hátraléka is mintegy 100 milliárd forinttal nőtt azzal összefüggésben, hogy az adóhatóság hosszabb időre, nagyobb összegben engedélyez fizetési kedvezményt.
A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt), egyéni helyzethez igazított ütemezéssel - mondta Szikora János. Nőtt a felszámolások száma is: míg tavaly egész évben 10.594 felszámolást kezdeményeztek (az APEH 6.841-et), az idén az első 11 hónapban 11.779-et (az APEH 5.699-et).
Emlékeztetett: a költségvetés hiányát már lényegében a kamatkiadások okozzák, s ha sikerül leszorítani az államadósságot, az 1.200 milliárd forintos mozgásteret ad. A vállalkozások most háromszor annyi kamatköltséget fizetnek, mint társasági adót, elemi versenyképességi kérdés tehát, hogy Magyarország mennyire hiteles adós, ez ugyanis a forintkamatok szintjét is befolyásolja - mutatott rá.
Oszkó Péter szerint Magyarország már elvégezte a költségvetési struktúra átalakítását, míg a versenytársak azzal küzdenek majd, hogy a hiány csökkentése érdekében adót emeljenek vagy kiadást csökkentsenek. Ennek köszönhetően 2010-2011-ben Magyarország lehet a legjobb helyzetben a növekedés tekintetében.
A foglalkoztatási rátát illetően van még tennivaló: az uniós átlaghoz képest 11, a régióhoz viszonyítva pedig 6 százalékos lemaradás van. Az inaktívak magas aránya óriási versenyképességi hátrányt okoz, jelezte a miniszter, aki szerint a nyugdíj- és szociális rendszer átalakításának hatása 2011-2012-ben jelentkezik majd az időskorúak és kisgyermekesek foglalkoztatásának növekedésében.
A legnagyobb problémát az alacsony képzettségűek és a munkatapasztalattal nem rendelkezők foglalkoztatása jelenti - mondta Oszkó Péter -, ami csak állami beavatkozással kezelhető, s nem lehet takarékoskodni rajta. Az Út a munkához programra az idei közel 100 milliárd forintos költés után jövőre mintegy 110 milliárd forint áll rendelkezésre.
A foglalkoztatás adóterhelésének csökkentésére mintegy 700 milliárd forint adóterhet csoportosított át a kormány a fogyasztásra (az áfa és a jövedéki adó emelése révén), továbbá bevezette a vagyonadót. Az idén sikerült a marginális adóéket is 20 százalékkal csökkenteni a középső jövedelemsávban, s jövőre a magasabb jövedelemsávban is mérséklődni fog - emlékeztetett a miniszter.
Az eredményeket a "világ" is látja: az OECD adatai szerint 2010-ben csupán két ország ciklikusan kiigazított költségvetési egyenlege lesz pozitív, Magyarországé és Svédországé; az élőmunka költségeit tekintve 2010-ben az adóváltoztatásokat figyelembe véve Magyarország lesz a legolcsóbb a visegrádi országok közül londoni elemzések szerint.
Parragh László, az MKIK elnöke a rendezvényen úgy vélekedett: az egyensúly megteremtése nem elég, meg kell találni a növekedési lehetőségeket is. Vannak területek, ahol célzott programokkal tompítani lehetne a válság hatásait - mondta. A GDP 6,7 százalékos csökkenése 8,5 százalékkal rontja a vállalkozások jövedelmi pozícióját - mutatott rá. A tb-járulék mérséklése ugyan 300 milliárd forinttal csökkentette az élőmunka terheit, ezt azonban az egyéb terhek ellensúlyozták az MKIK elnöke szerint.
Szikora János, az APEH elnöke ismertette: a válság hatására nem esett vissza a regisztrált adózók száma, december 5-ig 76.722 új vállalkozást regisztráltak, és 62.120 szűnt meg. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma sem ugrott meg.
A tavalyi egész évi 31,3 milliárd forinttal szemben ugyanakkor az idén november végéig már 47,2 milliárd forintra kértek társasági adóelőleg mérséklést a vállalkozások. Fizetési kedvezményt is nagyobb összegben igényeltek.
A hátralékok összege 400 milliárd forinttal emelkedett 2008 végéhez képest. A működő adózók hátraléka is mintegy 100 milliárd forinttal nőtt azzal összefüggésben, hogy az adóhatóság hosszabb időre, nagyobb összegben engedélyez fizetési kedvezményt.
A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt), egyéni helyzethez igazított ütemezéssel - mondta Szikora János. Nőtt a felszámolások száma is: míg tavaly egész évben 10.594 felszámolást kezdeményeztek (az APEH 6.841-et), az idén az első 11 hónapban 11.779-et (az APEH 5.699-et).
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?