Se fedél, se munka

Az alapvető jogok biztosa idén "A munka méltósága" címmel indított projektet, hogy feltérképezze a munkához való joggal kapcsolatban felmerülő visszásságokat és a foglalkoztatási viszonyokat. Szabó Máté megállapította, hogy léteznek ugyan pályázati lehetőségek, vannak programok a hajléktalanok foglalkoztatására, ezek azonban nem hatékonyak.

A hajléktalan létből adódó speciális problémák sora - a szélsőséges kiszolgáltatottság, az elhanyagolt külső, a leromlott fizikai és mentális egészségi állapot, a lakhatás és vele a biztos háttér hiánya, valamint a társadalom, a foglalkoztatók diszkriminatív hozzáállása - gyakorlatilag esélytelenné teszi az elhelyezkedésüket. Ezzel pedig bezárul a hajléktalan létből való kitörés elsődleges útja - állapítja meg a jelentés. Vidéken még ennél is rosszabb a helyzet.

Az ombudsan a jelentés elkészítéséhez az állami hivatalok mellett tájékoztatást kért civilszervezetek képviselőitől is (Menhely Alapítvány, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, Hajléktalanokért Közalapítvány, Oltalom Karitatív Egyesület, Február Harmadika Munkacsoport).

Az ombudsman szerint a hajléktalan emberek elhelyezkedését elsősorban munkahelyteremtéssel, képzési, átképzési lehetőségek megteremtésével, az atipikus foglalkoztatási formák, valamint a munkáltatók által igénybe vehető kedvezmények széles körű elterjesztésével lehetne ösztönözni. Ehhez fontos lenne a jogalkotó és a szociális segítő szakma együttműködése és a külföldön már ismert "jó gyakorlatok" tapasztalatainak átvétele.

A dán példa

Dániában a szociális foglalkoztatás adókedvezményeket élvez, ezért versenyelőnyben van a szabadpiaci vállalkozásokkal szemben. Ezért annak érdekében, hogy a szabadpiaci cégek ne menjenek a szociális foglalkoztatással szemben tönkre, a szociális foglalkoztatáshoz csak arra a területre adják ki az engedélyt, amely piaci résben jelenik meg, és viszont, a szociális szolgáltatók által végzett termelésre vagy szolgáltatásra szabadpiaci szereplő nem kap önkormányzatától engedélyt. Így Koppenhágában az idős autók szervizelését csak szociális foglalkoztató végzi, és az engedély kiadásához a szervezetnek szüksége volt a környékén lévő autójavító műhelyek hozzájárulására, és az engedély megszerzése után más szerviz már nem kaphat engedélyt 5 évnél idősebb autók szervizelésére.

Szintén koppenhágai példa a karácsonyfatalpak gyártása: a fából készült karácsonyfatalpakat csak a szociális foglalkoztató készíti, senki más nem foglalkozik (ma már nem is foglalkozhat) vele. Karácsony előtt a szociális foglalkoztató alkalmazottai ki is települnek Koppenhága utcáira árusítani a terméküket.

Így is lehetne

A munkarutinok és szaktudások megkopása, a rendszeres és tervezendő életvitelbe való visszaszokás atipikus foglalkoztatási formákat kíván. (Munkagyakorlat, próbamunka biztosítása, rövid idejű munkák elismerése). Akár napi egyórás munkavégzés jogszabályi elismerése és díjazhatósága segíti a munka világától eltávolodottak visszatérését, illetve a fekete foglalkoztatás kifehérítését. Történhetne munkaviszonyként munkabérért, vagy nem munkaviszonyként egyéb díjazásért.

Dániában például egy óra szociális foglalkoztatóban végzett alkalmi munkáért vouchert lehet kapni, amelyet a cég ruhaboltjában, fodrászatában vagy éttermében lehet beváltani. Nálunk időnként egy doboz cigarettával vagy étkezési jeggyel díjazzák a hajléktalanellátó intézmények a kisebb, ház körüli munkákat (pl. az épület utcai része előtti takarítás, fűnyírás).

Jelentős adókedvezményekkel, kötelező hozzájárulásokból nyújtott kedvezményekkel lehetne (kellene) támogatni azokat a piaci szereplőket, akik a védett foglalkoztatók termékeit és szolgáltatásait vásárolják, vagy a védett célcsoportokból munkavállalókat alkalmaznak.

A szociális földprogramok fontos eleme, hogy az egyénnek vagy családnak legyen saját használatú lakása, ahol saját háztartást vezethet. Mivel a hajléktalan embereknek nincsenek saját vezetésű háztartásai, a saját fogyasztásra termelt élelmet nem tudják felhasználni. Egy szociális földprogram alapjaként állandó letelepedésüket, biztos és egyedileg használható lakhatásukat kell biztosítani.

Segítene a nagyobb társadalmi felelősségvállalás is. Állami díjat, kitüntetést, jutalmat lehetne alapítani a hajléktalanok foglalkoztatásának segítéséért, hajléktalan emberek alkalmazásáért, hajléktalan foglalkoztatással előállított termék vagy szolgáltatás vásárlásáért. Jó és már megvalósult példa, hogy az önkéntes munkavégzést szabályozó törvényen keresztül önkéntes munka végzésével, amellyel a hajléktalanellátó szervezetek is élnek, jogosultságot lehet szerezni a rendszeres szociális segélyre.

Az utcán maradhatnak

Szabó Máté alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a hajléktalanok munkaerő-piaci helyzetének javítására kidolgozandó javaslatában nyomatékkal vegye figyelembe az említett tényezőket. Javasolta továbbá, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve kezdeményezze a jogszabályok módosítását, amely lehetővé teszi a hajléktalanok speciális igényeit is figyelembe vevő atipikus foglalkoztatási formák megteremtését, védett munkavállalási lehetőségek elterjesztését és különleges munkavégzési körülmények alkalmazhatóságát.

Az ombudsman ebben a jelentésében is hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság problémakörének kezelésében kizárólag olyan intézkedéseket tart elfogadhatónak, amelyek mentesek a rendészeti elemektől, szociális jellegűek és valóban alkalmasak a hajléktalanok visszailleszkedésének elősegítésére.

Az Alkotmánybíróság éppen egy hónapja nyilvánította alaptörvény-ellenesnek és semmisítette meg a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Az ombudsman példaértékűnek nevezte a döntést.

A Emberi Erőforrások Minisztériuma a múlt héten pályázatot írt ki a hajléktalanok társadalmi integrációjára. A 917 millió forintos keretösszegből a fedél nélküli emberek ellátásával foglalkozó intézmények igényelhetnek forrásokat. A pályázat elbírálásánál támogatják az ellátó intézmények fejlesztését, az utcán élők befogadását, ennek érdekében innovatív szolgáltatások kialakítását, az önálló (tehát intézményen kívüli) lakhatás biztosítását, valamint az érintettek munkába állásának segítését személyre szabott képzésekkel vagy egyéni fejlesztési tervekkel.

A miniszterelnök december elején bejelentette, hogy nemzeti konzultációt kezd a hajléktalanság kérdéséről.