Sok a frusztrált és beteg dolgozó hazánkban

A 26 ezer bejelentett munkabalesettel szemben nagyjából 160 ezerre tehető azok valós száma - közölte Bényi Mária, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani központ osztályvezető főorvosa egy munkaügyi konferencián. Ez az adat már önmagában is megdöbbentő, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy meghaladja még a közlekedési balesetek 120 ezres számát is.

A magyarországi munkahelyek többsége azonban nem csak a munkavédelemre fordít a kelleténél kevesebb figyelmet, hanem az alkalmazottak egészségével sem törődik. Mint sok más mindenben, ebben a kérdésben is nagy lemaradásban vagyunk a fejlett európai országokhoz képest, ahol már felismerték, hogy létezik "egészségtőke". Egy egészséges munkahelyen ugyanis magasabb a termelékenység, nagyobb szintű a munkaerő-kínálat, ezért képzettebbek a dolgozók, és magasabb a munkakultúra szintje is.

Bényi Mária szerint a magyarországi munkavállalók egészségének folyamatos romlásában szerepet játszik a megváltozott gazdasági szerkezet is, így például a külföldi tőke megjelenése, a megnövekedett magántulajdon és a foglalkoztatottság csökkenése egyes ágazatokban, mint például a mezőgazdaságban és az iparban. Újfajta foglalkozási betegségek jelentek meg, melyek egy része ergonómiai (mozgásszervi), más része pszichés eredetű.

A multiknál és a kkv-knál is megbetegedhetünk

A multinacionális vállalatok a korábbihoz képest egészen más munkakultúrát hoztak be az országba. Az ott dolgozók közül sokan érezhetik magukat "élő alkatrésznek egy gépezetben": többségük az alacsony jövedelmek mellett monotóniával és kiszolgáltatottsággal kénytelen szembenézni. Ugyanakkor a Nyugatról érkezők általában tudják, hogy az egészség érték, ezért olyan pluszszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekkel a dolgozók megelőzhetik a betegségeket.

A rendszerváltás után hazánkban "megszaporodtak" a sikeres vállalkozók is, akik közül jónéhány a sok munka miatt személyesen is "találkozott már" stresszbetegségekkel: magas vérnyomással, nyombélfekéllyel, neurózissal; emellett a daganatok kialakulása is jellemző náluk. Ők legalább tudnak az egészségükre költeni, szemben a kényszervállalkozókkal, akik között rengeteg a hajszolt, frusztrált dolgozó, és sokan kudarcélményekkel, bizonytalansággal szembesülnek.

Az alkalmazottak az állami és a magánszférában egyaránt a folyamatossá váló leépítések miatt kiszolgáltatottak, állandó stresszhelyzetben dolgoznak. Túlterheltekké válnak, és a szervezetlenség miatt sokszor a szakmai színvonal is csökken.

Bényi Mária szerint a kis- és középvállalatok alkalmazottai is folyamatos bizonytalanságban élnek, alacsony bért kapnak, és nem ritka náluk a túlórázás sem. A legtöbb munkahelyi baleset (az esetek hetven százaléka) egyébként pont ebben a szférában történik.

A kkv-kra egyébként nemcsak nálunk, hanem egész Európában jellemző: nincs meg a kellő szakértelmük ahhoz, hogy egészséges munkahelyi környezetet teremtsenek. Számos munkáltató arra hivatkozik, hogy ehhez nincs anyagi fedezete. Sokszor azonban inkább arról van szó, hogy nem férnek hozzá azokhoz a megelőző szolgáltatásokhoz, amelyekkel a dolgozók megőrizhetik egészségüket - hangsúlyozta Groszmann Mária, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség elnökhelyettese.

Munkaképtelenséghez vezethet a kiégés

A kelleténél kevesebb figyelem jut a kiégés jelenségére is, amely sok esetben a segítő szakmák űzőire jellemző: orvosokra, szociális munkásokra, tanárokra, rendőrökre és - talán kissé meglepő módon - az informatikusokra, ügyfélszolgálatosokra és tanácsadókra is.

Ezek az emberek folyamatos testi-szellemi kimerültségben élnek, amely többletalvással sem szüntethető meg. Állandó bizonyítási kényszerük van, ami miatt saját szükségleteiket sokszor a háttérbe szorítják. Egy idő után fokozottan érzékenyek lesznek, belső ürességet éreznek, amely elvezethet a depresszióhoz, de a végső kiszállási vágy sem ritka náluk. Rengeteg munkavállaló észre sem veszi, hogy ilyen betegségben szenved.

Az egészség mint érték felismerése mindenkinek érdeke: a munkáltatóé, a munkavállalóé és a társadalomé egyaránt. Ezért felül kell bírálni a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi rendszert, hatékonyabban kell fellépni a munkakörülmények javítása érdekében, ösztönözni kell az életmódbeli tényezők jobbítását, és a hátrányos helyzetűket is segíteni kell - figyelmeztetett Bényi Mária.

Azért is sürgető ezeket az erőfeszítéseket megtenni, mert az unió új munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új stratégiájában az áll, hogy a munka világának változásából származó új kihívásoknak meg kell felelni, vagyis például tenni kell az ellen, hogy egyre több depressziós ember válik munkaképtelenné. Groszmann Mária közölte, hogy nem csak több, de jobb munka kellene az EU-s országokban, így hazánkban is javítani kell a munkakörülményeken. Bár az uniós tagállamokban csökkent a munkabalesetek száma, a dolgozók egyharmadának egészségét súlyosan befolyásolják a munkahelyi körülmények.