Megjelent: 12 éve

"Stressz az élet sava-borsa" - I. rész

A stresszel kapcsolatos első kutatások és elméletek a múlt század harmincas éveiben születtek. Azóta számos vita, tanulmány született a témában, a stresszel foglalkozó pszichológiai munkát és stresszt megelőző stratégiák jelentősége pedig a mobilkommunikáció gyorsuló világában egyre inkább megnő. Manapság egyre szélesebb körben alkalmazzák a különböző relaxációs és hipnózisra épülő tréningeket, a meditációt vagy a jógát a munkahelyi stressz okozta ártalmak csökkentésére és a szervezet stressz elleni védekezőképességének növelésére.

Mikor beszélünk pozitív és mikor negatív stressz-helyzetről?

Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki. Megemelkedik a vérnyomás, a szívverés ritmusa felgyorsul, ezáltal több oxigén kerül a véráramba, ami megnöveli teljesítményünket a kialakult izgalmi állapot segítségével. Rövidtávon tehát a véletlen és képességeink alapján megoldhatónak vélt események serkentő hatással vannak a szervezetre és a lélekre.

Amikor azonban az izgalmi állapotot kiváltó folyamatok rendszeresen jelentkeznek, és amikor az egyén úgy gondolja, nem képes megbírkózni az adott problémával, mert az észlelt és érzékelt helyzet az általa mobilizálható erőforrásokkal nem megoldható, káros stresszhelyzetről beszélünk. (Richard S. Lazarus). Az ilyen negatív stressz tünetei: az állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség. Az egyén az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékony lesz a betegségekre, gyakoriak a felsőlégúti panaszok, a bőrfertőzések, vagy a hajhullás. A stressz egyrészt az egyén személyes helyzetmegítélő és felismerő képességétől függ, másrészt pedig a tényleges képességétől, hogy az adott problémával meg tud birkózni.

A minket ért hatások által kiváltott stressz egy optimális szintig motivál (ezt a fajta pozitív stresszt nevezi a tudomány eustressznek), azonban e fölött nemcsak teljesítményünket, hanem egészségünket is rontja. Az egészséget romboló, káros stressz a distressz. A általánosságban használt stressz valójában a distressz, vagyis a stressz negatív értelmezése.

A "burnout", azaz a kiégés hosszú folyamata

Az Európai Unióban jó ideje kutatásokat végeznek a szellemi túlterhelések okozta betegségek feltérképezésére. Egy bírósági ítélet alapján például Németországban az egyik biztosító társaságot fizetésre kötelezték, mivel a kiégés-szindróma munkaképtelenséget okozott az egyik dolgozónál. A kiégés a motiváció hiánya, a megromlott szociális kapcsolatok mellett a stressz miatt alakul ki az egyénnél. Ezen belül a stressz személyiséget befolyásoló mechanizmusa három elemtől függ:
1. Az egyén gondolkodásmódja
2. A stressz rövid távú hatása, vagyis a "támadj vagy fuss" állapot
3. A stressz hosszú távú hatása, vagyis az általános adaptációs szindróma és kiégés

Az egyéni gondolkodásmód alatt a személyes tulajdonságaink ismeretét, a helyzetfelismerő képességünket és elemző képességünket értjük. Alapvetően meghatározza a stressz-szintet az, ahogyan a problémákhoz és konfliktushelyzetekhez hozzáállunk, milyen értékeket és elveket tartunk fontosnak. A "támadj vagy fuss" állapotban, vagyis a stressz-helyzet rövid távú időszakában az ideges, izgalmi és zaklatott állapot jellemző, amikor döntéshozó képességünk csökken, kevésbé vagyunk koncentráltak és képtelenek vagyunk a precíz és pontos munkavégzésre. A munkahelyen ez az állapot a frusztráció miatt alakul ki, de ehhez vezet az is, ha valakit folyamatosan félbeszakítanak vagy megzavarnak a munkavégzés közben.
Hosszú távon a szervezet kialakít egy általános és majdnem automatikus válaszreakciót a stresszt kiváltó ingerekre. Először a stresszor, azaz a stresszt kiváltó ok hatására egy vészjelzés és vészhelyzet alakul ki a szervezetben, majd egy védekező fázis következik, ami alatt egy fokozott érzelmi és feszültségi állapot jön létre. Ez a felhevült helyzet a kimerülésig, vagyis a stressz-mechanizmus harmadik fázisáig tart, amikor az egyén elveszíti motivációját és energiáját. Ezt a kimerülést nevezik az üzleti életben kiégésnek, vagy angolszász elnevezéssel "burnout"-nak.

A kiégés úgy alakul ki, hogy az üzletemberek megtanulják adaptálni a napi munka során a stresszorokat a döntési és probléma-megoldási folyamataikba, ami által sikeresek lesznek az üzleti életben. A feszült és stresszes állapot fenntartásában - mivel az profitot és sikert jelent számukra - érdekeltek lesznek, a stresszt beépítik a mindennapi munkába, így ezáltal szervezetük hozzászokik a fokozott izgalmi állapothoz. Mivel ez az állapot nem tartható fenn sokáig, egyéntől függően pár éven belül kimerültek és kiégettek lesznek.

A totális kiégés azonban nemcsak a menedzsereket érinti, hanem tulajdonképpen minden egyes munkavállalóra veszélyt jelet. Legfőbb tünetei a mentális kimerülés, a stressz nyomán fellépő szellemi és fizikai valamint érzelmi kiégés, az érintettben a reménytelenség érzése, illetve a saját személye és munkája iránt érzett negatív hozzáállás.

A munkahelyi stresszorok

A munkahelyen számos stressz-forrással találkozunk, amelyek egy része a szervezeti jellegből és az ágazati munkasajátosságból adódik (pl. határidők vagy mások munkájától való túlzott függés), másik része, pedig a társas kapcsolatokon lapul. A munkahelyi stresszt befolyásoló szervezeti és ágazati jellemzők között kell megemlíteni a munkakörök és felelősségi körök jellegét. Fontos, hogy azok átláthatóak, érthetőek és a munkavállalók által értelmezhetőek legyenek. Ha a dolgozó nem tudja pontosan mit várnak el tőle és nincsen tisztában azzal, hogy a teljesítményét hogyan jutalmazzák vagy éppen a negatív teljesítménye milyen következményekkel járhat, állandó bizonytalanságban él, ami közvetlen okozója lehet a stresszes állapotnak. Éppen ezért a felelősségi körök mellett a teljesítményértékelés és időközönként megismételt, rendszeres felülvizsgálat, valamint a jól definiálható és egyértelmű ösztönzési rendszer a stressz-mentes munkahely alapvető követelményei.

Társas kapcsolatokon a szervezetben dolgozók személyiségjegyei mellett a munka jellegét értjük (egyedül kell dolgoznunk vagy csapatban, kitől vagy mitől függ egy-egy munkánk a saját teljesítményünk mellett, stb.). Ide sorolható a felettes-beosztott viszony minősége, hogy a munkahelyen milyen a szervezeti klíma és a munkához való hozzáállás. A szervezeti keretek - felépítés, vagyis a kemény keretek valamint a munkatársak személye, vagyis a szoft keretek - milyensége, megléte vagy éppen hiánya alapvetően befolyásolja az ott dolgozók stressz-szintjét és a kiégés kockázatát.

A distressz, vagy negatív stressz jelei

Azok, akik nem étkeznek rendszeresen, vagy kihagyják a napi étkezéseket, alvászavarokkal küzdenek, illetve tudatosan csökkentik az alvás mennyiségét, esetleg rendszeresen valamilyen függőséget kiváltó szerrel élnek (pl. alkohol, dohányzás) és így próbálják oldani feszültségüket, elgondolkodhatnak azon, vajon nem a napi stressz és folyamatos negatív impulzusok késztetik-e abnormális cselekedetekre vagy egyéb pótcselekvésekre. Hasonlóan érdemes odafigyelni az ok nélküli feszültségre, fáradékonyságra, szorongásra, de intő jel lehet az is, amikor apró dolgokat túl nagyra értékelünk.

A negatív következményeknek egy súlyosabb szintje, amikor egészségi problémák jelentkeznek. A rendszertelen táplálkozás miatt gyakori gyomor és bélpanaszok, szívelégtelenség, érrendszeri és keringési problémák, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Ahhoz, hogy időben megelőzzük a bajt, tudatosan kell szervezetünket figyelni, és ha azt tapasztaljuk, hogy feledékenyek vagyunk, hideg a kezünk, rendszeresen fáj a fejünk vagy légzési nehézségeink vannak tudatosan kezdjük stressz-mentesíteni életünket. Hogy mindezekre milyen apró ötletek és megoldások vannak, azt a következő cikkünkben foglaljuk össze.

Mohácsi Györgyi


  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Virtuális asszisztensek - a kiszervezett adminisztráció

Míg külföldön elterjedt és a vállalkozások körében elfogadott, addig hazánkban újdonságnak számít, hogy a nők saját vállalkozást alapítva... Teljes cikk

Magyarország legjobb kamionsofőrje

Hetedik alkalommal rendezte meg a NiT Hungary az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen az „5 tengelyen - biztos kézzel”... Teljes cikk

A szervízdíj nem kötelező borravaló

Még mindig keverjük a kettőt, pedig nem ugyanarról van szó. Nem is csoda, a témával alig foglalkoznak, ha pedig hallunk vagy olvasunk valamit erről,... Teljes cikk