Szabadság kisokos, avagy minden, amit a ki nem adott szabadságokról tudni akartál

A munkavállaló milyen arányban rendelkezhet szabadságával és a szabadság igénybevételét előtte kell bejelentenie?

A munkáltató a szabadságot főszabályként az általa megválasztott időpontban természetben adja ki. Kivételesen évente 7 munkanap tekintetében a munkavállaló döntheti el a kiadás időpontját – feltéve, hogy legalább 3 hónapja dolgozik már a munkáltatónál, és igényét 15 nappal előbb bejelenti.

Köteles-e a munkáltató tizennégy nap szabadságot egyben kiadni?

A munkáltató köteles évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A 14 napba beleértendő nem csupán az a munkanap, amikor a munkavállaló a szabadság miatt mentesül a kötelezettségei alól, hanem a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap, illetve a szabadnap (az olyan munkanap, amelyre az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem ír elő munkavégzést, de nem minősül pihenőnapnak vagy munkaszüneti napnak) is.

Elavulhat-e a ki nem adott szabadság?

A kiadni elmulasztott szabadságok természetbeni kiadására mindaddig lehetőség van, amíg a munkaviszony fennáll, ebből következően a szabadsággal kapcsolatos munkavállalói igény elévülése is csak a munkaviszony megszűnésekor kezdődik. Ezért a 3 évnél régebbi szabadságok nem „vesznek el”.

Átvihető-e következő évre a ki nem adott szabadság?

Fontos, de már csak a 2014. évi szabadságra alkalmazható szabály, hogy a felek megállapodása alapján a szabadság (mind az alap, mind pedig a pótszabadság) 1/3-a átvihető a következő évre, és az 2014. év végéig kiadható. Ez a lehetőség azonban a 2014. január 1. napjától hatályos szabályok szerint jelentősen szűkül, hiszen 2014-ben már csak a pótszabadság 1/3-ra köthető ilyen megállapodás.

A szabadság következő évre történő áttolására 4 esetben van lehetőség:

- Ha a szabadság igénybevétele még az esedékesség évében megkezdődik, akkor az következő évben ezzel egybefüggően legfeljebb 5 munkanap kiadható.
- Legfeljebb az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki a szabadság, ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően kezdődött, vagy ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra kollektív szerződés felhatalmazást ad.
- A felek megállapodása alapján a szabadság harmadát az esedékesség évét követő év végéig lehet kiadni. Figyelem: 2014. január 1. napjától a felek már csak az életkor alapján járó pótszabadság átvitelében állapodhatnak meg!
- Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem tudta kiadni a munkáltató, akkor a szabadságot az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni.

Megváltható-e a ki nem adott szabadság pénzben?

Pénzbeni megváltás – kivéve, ha a természetbeni kiadásra a munkaviszony megszűnése miatt nincs lehetőség – nem adható. A Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályai alapján a szabadságot kizárólag akkor lehet pénzben megváltani, ha a munkaviszony megszűnésekor az arányos szabadságot a munkáltató nem adta ki a munkavállaló részére.

Visszarendelhető-e a dolgozó a szabadságról?

Igen. A már megkezdett szabadságot a munkáltató a már említett, ezt kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén akár meg is szakíthatja, a munkavállalót visszarendelheti, vagy akár a szabadság alatti tartózkodási helyén utasíthatja munkavégzésre. A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

Szabadságról történő visszarendelés rendes vagy rendkívüli munkának minősül?

Amikortól a munkáltató a munkavállalót arra utasítja, hogy szabadságát megszakítva, teljesítse rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségét, akkortól az adott nap, napok a munkavállaló számára szabadság helyett munkanapnak fognak minősülni, amelyre alkalmazni kell az általános szabályok szerinti, a rendes munkaidő-beosztással összefüggő jogokat, kötelezettségeket. A rendkívüli munkaidő fogalmába [Mt. 107. §] a törvény szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzés számít be, a szabadság megszakításával végzett munka nem. Előfordulhat ugyan, hogy a visszarendelés miatt kell eltérni a munkaidő-beosztástól, vagy éppen emiatt lépi át a munkavállaló az adott munkaidőkeretbe tartozó rendes munkaidő-óraszámot – azonban pusztán önmagában azért, mert a szabadság megszakítására került sor, még nem kerül sor automatikusan túlmunka-végzésre is. Mind a szabadság megszakításával, mind az időpontjának módosításával összefüggésben a munkavállaló felmerült kárát és költségeit (pl. a már befizetett utazás elvesztett foglalóját, a hazautazás költségeit) a munkáltató köteles a munkavállaló számára megtéríteni.