Szétdarabolás helyett több pénzt raknának a felsőoktatásba a pártok

A pártok arra reagáltak, hogy a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság áttekintette a felsőoktatási intézmények struktúráját, és több egyetemből is kiválnának karok. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár július 30-ai sajtótájékoztatóján elmondta: az átalakítások célja, hogy versenyképes, fenntartható intézmények jöjjenek létre.
A javaslatok szerint például a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara és Kertészettudományi Kara a Szent István Egyetem részeként működne tovább, a Szolnoki és a Kecskeméti főiskola összeolvadna, a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Kara és a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ pedig önálló intézményeként folytatná működését.

Palkovics László elmondta, hogy több egyetemen és főiskolán is voltak működési anomáliák: csökkenő hallgatói létszám, rosszul finanszírozott fejlesztések, intézményen belüli feszültségek, amelyeket rendezni kellett. Kiemelte: a cél, hogy olyan versenyképes felsőoktatási intézmények jöjjenek létre, amelyek fenntartható módon, optimálisan működnek, és jobban fókuszálnak a tevékenységterületükre.


Szintén önállósodna a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, míg a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara és Kertészettudományi Kara a Szent István Egyetem részeként működne tovább. Az utóbbi változással kapcsolatban az államtitkár elmondta: a cél erős agrárképzés létrehozása az agrárkutatásokra és az agrárképzésekre fókuszálva. Ennek módja lehet a kutatási területeken való együttműködés és az integráció.

A főiskolák együtt erősebbek lehetnek
A főiskolákat is érintenék az átalakítások. Mivel csökken a Szolnoki Főiskola hallgatói létszáma, és kérdéses a hosszú távú önálló működése, ezért összeolvadna a Kecskeméti Főiskolával, ahol évek óta erősödnek a képzések. A továbbiakban két campuson, de egy intézményként, optimális struktúrában működnének.

Szintén önálló, erős egyetem jöhetne létre a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola fúziójával, amelyhez csatlakozhatna a Szent István Egyetem jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kara is.

A hallgatókat nem érintené a változás

Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta: a cél nem a megtakarítás, hanem az erőforrások optimális használata. Az átalakítások miatt nem lesznek elbocsátások, hiszen a hallgatói létszám nem változik, az oktatói munkát továbbra is ugyanúgy kell ellátni. A hallgatókat sem fogják negatív módon érinteni az átalakítások, hiszen a tartalomban, az oktatói gárdában nem lesz változás, csupán a diplomapapírjukon fog szerepelni az új intézményük neve.

Mint mondta: a döntés a fenntartóé. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztus végéig határoz, az átalakításokat pedig úgy volna célszerű végrehajtani, hogy a 2016-os szeptemberi felvételiknél már az új intézményi keretek szerepeljenek a tájékoztatóban.

Reagáltak a pártok a felsőoktatási intézmények átalakítására

Az MSZP szerint legalább a 2010-es szintre kellene visszaállítani a felsőoktatás finanszírozását ahhoz, hogy hatékony lehessen az egyetemek és főiskolák rendszerének átalakítása. Erről Hiller István, a szocialisták oktatási kabinetjének vezetője szerint a kormánynak az érintett intézmények mellett a felsőoktatási kerekasztal, valamint a parlamenti pártok véleményét is ki kell kérnie, mivel az ágazatban végrehajtott átalakítások hosszú távon, várhatóan csak a következő országgyűlési ciklusokban fejtik ki hatásukat.

A korábbi tárcavezető szólt arról is, hogy a felsőoktatás átalakítását össze kell hangolni a közoktatás szabályozásával is. Elmondta, 2010 óta 25 százalékkal csökkent az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők száma, amelyek alapképzéseire 30 százalékkal kevesebb hallgatót vesznek fel. Mindennek természetes velejárója, hogy egyes vidéki intézmények nehéz helyzetbe kerültek - mondta Hiller István, aki szerint a közoktatás helyzetének javítása segíthetne ezen a problémán.

DK: pénzügyileg kiszámítatlanok az átalakítások

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a felsőoktatásban tervezett átalakítások szakmailag megalapozatlanok, "pénzügyileg kiszámítatlanok", ráadásul az érintett oktatókkal és hallgatókkal sem egyeztettek róluk. Ezt a párt oktatási szakpolitikusa, Arató Gergely mondta július 30-án az MTI-nek, káoszt és a képzés minőségének romlását vizionálva az intézkedések hatásaként. Szerinte az is kiderült, hogy a kormánynak fogalma sincs az intézkedések hatásairól, például arról, hogy mekkora megtakarítás várható. A nyári időzítés a DK szerint megalázza a szüneten lévő oktatókat és a hallgatókat - jegyezte meg Arató Gergely.

LMP: a változtatások félelmet keltenek

Az LMP szerint a felsőoktatásban bejelentett "szétdarabolási tervek" nem oldják meg a finanszírozási gondokat, csupán a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság és a félelem fenntartására jók. Pető Ernő, a párt felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivője július 30-án, az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált a felsőoktatási államtitkár bejelentésére, miszerint jelentős átalakításokat terveznek a felsőoktatási intézmények struktúrájában. Az LMP politikusa leszögezte: a pénzügyi gondokat csak pénzzel lehet megoldani, a Bajnai- és Orbán-kormányok tevékenysége miatt pedig évi 50 milliárd forint hiányzik a felsőoktatásból. Ez különösen súlyosan érinti a vidéki intézményeket, amit szerinte nem lehet szervezeti vagdalkozásokkal megoldani - fűzte hozzá.

MTI/Edupress.hu