Sztrájkot hirdettek a párizsi operákban
Elmarad a Traviata és a Tosca előadása szombat este a párizsi Garnier-, illetve Bastille Operában, miután a kormány nyugdíjreformja ellen sztrájkot hirdettek a zenei intézmények dolgozói.
Az előadások már péntek este is elmaradtak, miután a Párizsi Opera technikai személyzete szerdáig sztrájkot hirdetett, de a megmozdulás vasárnapra nem vonatkozik. A Garnier Operában pénteken lett volna a brit koreográfus, Wayne McGregor Genus című balettjének világpremierje, amelyet vasárnap délutánra halasztott el a vezetőség.
A francia kormányzat eltökélt szándéka, hogy 2012-ig megszünteti az állami nyugdíjpénztárak kivételezett helyzetét, és ez a kulturális közintézmények dolgozóit is érinti. Míg a magánszektorban dolgozó 18 millió francia negyven évig fizeti a nyugdíjjárulékot, a speciális nyugdíjrendszerhez tartozó félmillió munkavállaló (vasutasok, buszvezetők, a villamos művek munkatársai stb.) átlagosan 37,5 évig.
A Párizsi Opera 1680 dolgozójának saját nyugdíjpénztára van, amelyet évente 10 millió euróval támogat az állam. A francia speciális nyugdíjrendszerek közül ez a legrégebbi, 1698-ben a kultúrakedvelő és azt támogató XIV. Lajos hozta létre.A Opera nyugdíjrendszerének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a balettkar 154 tagja legalább tízéves munkaviszony után 40 évesen vonulhat nyugdíjba, de legkésőbb 42 évesen nyugdíjazzák őket. A 102 kórustag 50 éves kortól, míg a színpad technikai személyzete (kellékesek, ügyelők, villanyszerelők, díszletezők) 55 éves kortól kérhetik nyugdíjazásukat.
A sajátos nyugdíjrendszerhez a színpadi szakma és azon belül is a táncművészek fizikai nehézségeire hivatkozva az Opera vezetősége ragaszkodik. Fontos szempontnak tekintik, hogy a biztos nyugdíjnak köszönhetően a Párizsi Opera folyamatosan tud új művészeket felvenni és meg tudja újítani technikai személyzetét, ami elengedhetetlen a színvonal megtartásához.
A világ egyik legjelentősebb zenei közintézménye az 1975 férőhelyes Garnier és a 2735 néző befogadására alkalmas Bastille Operával rendelkezik. Az évi több, mint 170 millió eurós költségvetéssel működő intézménynek a 2006-2007-es évadban 800 ezer nézője volt. Az Opera vezetősége 2,2 millió euróra becsüli a sztrájk miatt várható veszteségét.
A francia kormányzat eltökélt szándéka, hogy 2012-ig megszünteti az állami nyugdíjpénztárak kivételezett helyzetét, és ez a kulturális közintézmények dolgozóit is érinti. Míg a magánszektorban dolgozó 18 millió francia negyven évig fizeti a nyugdíjjárulékot, a speciális nyugdíjrendszerhez tartozó félmillió munkavállaló (vasutasok, buszvezetők, a villamos művek munkatársai stb.) átlagosan 37,5 évig.
A Párizsi Opera 1680 dolgozójának saját nyugdíjpénztára van, amelyet évente 10 millió euróval támogat az állam. A francia speciális nyugdíjrendszerek közül ez a legrégebbi, 1698-ben a kultúrakedvelő és azt támogató XIV. Lajos hozta létre.A Opera nyugdíjrendszerének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a balettkar 154 tagja legalább tízéves munkaviszony után 40 évesen vonulhat nyugdíjba, de legkésőbb 42 évesen nyugdíjazzák őket. A 102 kórustag 50 éves kortól, míg a színpad technikai személyzete (kellékesek, ügyelők, villanyszerelők, díszletezők) 55 éves kortól kérhetik nyugdíjazásukat.
A sajátos nyugdíjrendszerhez a színpadi szakma és azon belül is a táncművészek fizikai nehézségeire hivatkozva az Opera vezetősége ragaszkodik. Fontos szempontnak tekintik, hogy a biztos nyugdíjnak köszönhetően a Párizsi Opera folyamatosan tud új művészeket felvenni és meg tudja újítani technikai személyzetét, ami elengedhetetlen a színvonal megtartásához.
A világ egyik legjelentősebb zenei közintézménye az 1975 férőhelyes Garnier és a 2735 néző befogadására alkalmas Bastille Operával rendelkezik. Az évi több, mint 170 millió eurós költségvetéssel működő intézménynek a 2006-2007-es évadban 800 ezer nézője volt. Az Opera vezetősége 2,2 millió euróra becsüli a sztrájk miatt várható veszteségét.
A bölcs vezető egyetlen szabálya: élj a teljesség részeként. 
Aki kérdez: Deák Zsolt
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya