Megjelent: 5 éve

Társasági adó változása 2015-ben

Hogyan változik 2015-ben a társasági adó?

2014. július 18-án hatályba lépett az új, fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) kormányrendelet. A támogatás mértékét tekintve a legjelentősebb változás a korábbi szabályozáshoz képest a közép-magyarországi régiót érinti. Az új szabályok alapján a nagyvállalkozások Budapesten egyáltalán nem, és Pest megyében is csak bizonyos kedvezményezett településeken megvalósuló, ún. új gazdasági tevékenység végzésre irányuló induló beruházás esetén jogosultak adókedvezményt igényelni (a legtöbb érintett település viszonylatában 5 százalékponttal növelt intenzitás mellett). A nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régióban csökkennek a támogatási intenzitások – 5-5 százalékponttal –, míg az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban változatlan – 50 százalékos – támogatási intenzitással lehet beruházást indítani.

A nagykereskedelmi célt szolgáló beruházások attól függetlenül támogathatóvá válnak, hogy az építmény szintterülete meghaladja-e az 1000 m2-t. A mezőgazdasági beruházási támogatásokra vonatkozó, általánostól eltérő rendelkezések az uniós háttérszabályozás változása miatt megszűnnek. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások a jövőben a környezetvédelmi jogcímen válnak támogathatóvá.

A jövőben akkor is kérni kell az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy két naptári éven belül ilyen tevékenység megszüntetését tervezi.

Az új kormányrendelet értelmében alapvetően az ugyanazon megyében, ugyanazon vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozásai által megvalósított beruházások tekintetében merül fel összeszámítási kötelezettség.

A jövőben a beruházás befejezésének tényét nem külön nyilatkozat útján kell bejelenteni, hanem a beruházás üzembe helyezése szerinti adóév adóbevallásában.

Szerencsés fordulatnak tekinthető, hogy a korábbi javaslattal ellentétben nem kötelező a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése a K+F adóalap kedvezmény igénybevételéhez.

Szintén kedvező változás, hogy immár lehetőség nyílik a felsőoktatási intézmények támogatására társaságiadó-kedvezmény igénybevétele mellett. A szabály kimondja, hogy a támogató társaság a legalább öt évre kötött támogatási megállapodás alapján fizetett összeg 50%-áig (legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig) csökkentheti adóalapját. A kedvezmény 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában már a 2014. adóévi adókötelezettségre alkalmazható.

A sport- és kultúratámogatás, mint társasági adót optimalizáló lehetőség iránt érdeklődő adózó a jövőben választása szerint, vagy a jelenleg működő társaságiadó-kedvezmény rendszerének keretein belül nyújt támogatást vagy a 2015. január 1-jével hatályba lépő új szabályok szerint rendelkezik a kedvezményezettek javára a társasági adójáról. A két rendszer egy adóévben együttesen nem alkalmazható, az adózó választása szerint élhet valamelyik támogatási lehetőséggel.

A jogszabály-módosító javaslatnak köszönhetően azon vállalkozásoknak is előnyössé válhat a sport- és kultúratámogatás társasági adó szempontból, amelyek a Nemzetközi Számviteli Standardok („IFRS”) szerint készítik el beszámolójukat, illetve jelentenek külföldi anyavállalataik felé.

A felajánlás a fizetendő társasági adó 80 százalékáig terjedhet. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1 százaléka hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.

A felajánlásra tekintettel az adózót adójóváírás illeti meg. Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott – sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett – összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 7,5 százaléka. Amennyiben az adózó az éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott – sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1 százalékos hatósági díjjal csökkentett – összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának a 2,5 százaléka.

Korlátozásra kerül viszont az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidő. Az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást 2015-től felváltja egy ötéves felhasználási korlát. 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet felhasználni. Tovább szigorodnak továbbá az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai.

További szigorításnak számít az is, hogy 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor.

Az adózók - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit szem előtt tartó gazdálkodás folytatása mellett - évi 10 százalékos mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően üzleti vagy cégértékükre tekintettel.

2015-től módosul továbbá a kapcsolt vállalkozások fogalma, vagyis kapcsolt minősítést eredményez az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Végül, de nem utolsósorban új bekezdéssel bővült a transzferár-szabályozás, mely az egyes transzferárazási módszerek alkalmazásával kapcsolatosan tartalmaz iránymutatást. Az új rendelkezés értelmében az adózó indokolt esetben köteles lesz az interkvartilis tartomány használatára az alkalmazott árak szokásos piaci jellegének meghatározása, bemutatása során.

PwC
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Bérgarancia támogatás maximuma 2015-ben

A bérgarancia támogatás a Bérgarancia Alapról szóló, 1994. évi LXVI. törvény alapján megállapítható visszatérítendő kamatmentes támogatás.... Teljes cikk

Az egyszerűsített foglalkoztatás során történő munkavégzésre tekintettel fizetendő közteher 2015-ben

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) 8.§ (2) bekezdés alapján. Az ellátás alapja az egyszerűsített... Teljes cikk

Szociális ellátások 2015.

A szociális ellátások 2015-ös évben hatályos formái alább olvashatóak. Teljes cikk