Több a munkahelyi diszkriminációs eset

Múlt pénteken precedens értékű ítélet született a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon. Eszerint a munkával kapcsolatos diszkriminációhoz már nem kell célszemély; elég, ha a felvételi folyamatban a cég képviselője általános nyilatkozik toborzási elveiről. A belga Feryn cég vezetője nagy nyilvánosság előtt kijelentette: nem vesz fel bevándorlókat garázskapu-szerelői posztra, mivel ügyfeleik úgysem engednék be őket lakásukba. A bíróság szerint ezzel megvalósult a diszkrimináció. Az ítéletre reagálva Furmann Imre, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökhelyettese elmondta, hazánkban nem ilyen egyszerű a helyzet. Itthon ugyanis nem indíthat a hatóság sértett hiányában, nyilvánosan elhangzott információk vagy névtelen bejelentés alapján eljárást, csak ha például civil szervezet veszi kézbe a szóban forgó ügyet.

Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy bátortalanok a hazai álláskeresők. A hatósághoz érkeznek ügyek, egyre több. A rendelkezésre álló adatok fényében azonban nem könnyű eldönteni, hogy a diszkriminatív magatartást tanúsító cégek lettek-e látványosan többen tavaly óta, vagy csak a sértettek mernek bátrabban panaszt tenni az őket ért hátrányos megkülönböztetésről. Annyi azonban bizonyos: az elmúlt évben drasztikusan megemelkedett a bejelentések száma. Míg 2007 folyamán összesen 756-an tettek bejelentést és a hatóság 29 esetben állapított meg ténylegesen diszkriminációt, addig 2008-ban csak június végéig 729 bejelentés érkezett hozzájuk. Közülük 24-ben meg is állapították a jogsértést és eltiltották a céget a jogsértő magatartástól vagy pénzbírságot szabtak ki.

Minden negyedik bejelentés munkával kapcsolatos

A bejelentések bő egynegyede köthető a munka világához. Furmann azt is hozzátette: a tapasztalatok szerint még mindig az etnikai hovatartozás - így a roma származás, valamint a gyermekvállalási szándék témakörében fordul elő a legtöbb visszaélés. Jellemző gyakorlat ugyanis - noha tilos - az állásinterjún a jelölteket a gyermekvállalási szándékukról faggatni. Ha az interjúztató minderre "rossz" választ kap, a pályázó gyakran automatikusan kihúzza magát az esélyes jelöltek listájáról. És hiába a hosszú évek alatt megszerzett munkatapasztalat, szakértelem. Idén azonban arra is akadt példa, hogy egy panaszt tevő hölgy határozott idejű munkaszerződését nem hosszabbította meg a munkaadó, miután a nő bejelentette, gyermeket vár. Az ügy kivizsgálása után ez a cég is 500 ezer forintos pénzbírságot kapott.

"Ne az állam mondja meg, hogy kit vegyek fel"

A félmilliós bírságban részesülő cégek ugyanakkor viszonylag olcsón megúszták. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az esetek súlyosságától függően eltilthatja a szabálytalanságon kapott céget a jogsértő magatartás tovább folytatásától, de elrendelheti az ügy nyilvánosságra hozatalát a médiában vagy pénzbírságot szabhat ki a cégre. Az utóbbi alsó határa 50 ezer forint, de különösen súlyos esetben 6 millió forintos bírság is előfordulhat. A pénzbírság súlya persze elrettentő lehet, de mi a helyzet a megrovással és a jogsértéstől való eltiltással? Számos, a diszkriminációt taglaló internetes fórumban ugyanis jellegzetes, visszatérő cégtulajdonosi panasz: a cég az övé, ő foglalkoztatja magas járulékterhekkel, drága pénzen az alkalmazottakat, így ne az állami hatóságok szabályozzák a felveendő alkalmazottak körét.

Komoly EU-támogatástól eshetnek el a diszkriminálók

Arra a felvetésünkre, hogy a cégek egy részét egy adminisztratív intézkedés aligha rettenti el, Furmann elmondta: a tét így sem csekély. "Egy ilyen információ akár a cég gazdasági kapcsolataira is negatív kihatással lehet. A versenyszférában a cégek többnyire nem szívesen működnek együtt különböző, ilyen ügyekbe keveredett vállalkozásokkal "- magyarázza. A pénzbírságra ítélt munkaadók helyzete még kedvezőtlenebbül alakulhat. Ők nemcsak a gazdasági kapcsolatrendszerükben szenvedhetnek károkat. Az EBH által elmarasztalt cégek 2 évig nem pályázhatnak állami vagy EU-támogatásokra, ami szintén komoly érvágást jelenthet számukra.

Munkavállalónak álcázott tesztelő is szolgálatban

Minden állásra pályázónak és munkaadónak tudnia kell: szigorúan tilos a munkaadónak az interjún a jelölt életkorára, etnikai hovatartozására, családi állapotára, szexuális orientációjára, vallási meggyőződésére, világnézetére vagy politikai állásfoglalására vonatkozó kérdéseket feltenni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkájának hatékonyságát ugyanakkor a panaszosok, sértettek gyors reakciója, ébersége is elősegítheti: ugyanis ha hetekkel később jelzik a panaszt, a kiszemelt állást lehet, rég betöltötték és már nem tehetnek semmit.

Furmann Imre azt tanácsolja: amennyiben állásra jelentkezésnél jogsértő magatartást tapasztaltunk, feltétlenül memorizáljuk azt. Majd gyorsan jegyezzük le az elhangzottakat és mielőbb jelezzük az EBH-nál személyesen, telefonon, levélben vagy e-mailben. A bejelentés után - amennyiben a hatóság megalapozottnak látja a panaszos által jelzetteket - az EBH-val együttműködő, inkognitóban lévő tesztelőket küld az állásinterjú helyszínére. Ha a sértett bejelentése több tesztalany által megerősítve is egybevág a helyszínen tapasztaltakkal - például tendenciózusan elutasítanak több, az állás betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező romát, de a nem romát ugyanakkor kevesebb szakmai tapasztalattal is felveszik - az EBH vizsgálatot indít. A vizsgálatok lefolytatására elvben 75 napjuk van, ám ez indokolt esetben 105 napra is nyúlhat.

A tesztalany a céghez is beépülhet

A hatóságnak azonban nem ez az egy módszere van a jogsértő gyakorlatok leleplezésére. Lehetőség van arra is, hogy az EBH-val együttműködő önkéntes tesztalany munkavállalóként épüljön be egy céghez. Mindez egyébként a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda gyakorlatában is előfordult már néhány éve. Akkor egy roma újságírónő egy hétre beépült egy vállalathoz dolgozóként és 70 pontos szempontrendszer szerint értékelte a helyszínen tapasztaltakat. A cég ennek a bizonyítéknak a figyelembevételével is több millió forintos kártérítést fizetett...

Takács Gabriella