Új képességek és munkahelyek - itt az új uniós stratégia

Az új stratégia ismertetésekor José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a közös európai fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet.

A tervek szerint az uniós szintű irányelvek mellett országspecifikus ajánlásokat is megfogalmaznak majd, és azokat a tagországokat, amelyek nem teljesítik a célokat, meg fogják róni.

Az EU2020 stratégia a korábbi, lisszaboni stratégiának nevezett program helyébe lép. A lisszaboni stratégia értelmében az uniónak világelsővé kellett volna válnia a versenyképesség terén, de ezt nem sikerült elérni.

A Barroso által ismertetett stratégia hét "zászlóshajóprojektet" fogalmaz meg. Az első, az "innovációs unió" nevű projekt arra irányul, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a kutatás-fejlesztéshez. A "mozgásban az ifjúság" projekt az oktatási rendszerek javítását, a fiatalok elhelyezkedési esélynövelését célozza. A "digitális napirend" a szélessávú internet előnyeinek minél teljesebb kihasználására irányul. A "forráshatékony Európa" jegyében a megújuló energia felhasználásának kiterjesztésén van a hangsúly. A "globalizációs iparpolitika" azt célozza, hogy javítsák a keretfeltételeket a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. Az "új képességek és munkahelyek" projekt a tudás megújítását, az egész életre szóló tanulás, át- és továbbképzés céljait szolgálja. Végezetül a "szegénység elleni európai platform" alapján a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést a szegénységben élők, az elmaradottak felzárkóztatására is fel kell használni.

A fejlődést az unió öt kiemelt célkitűzése alapján értékelik majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket lebontsák - a kiindulási helyzetet is tükröző - nemzeti szintű célokra.

A konkrét célkitűzések: a 20-64 évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét, az uniós GDP 3 százalékát kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. Teljesíteni kell a "20/20/20" éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket, ennek alapján 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és 20 százalékkal kell növelni a megújuló energia felhasználási arányát.

Az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. Végezetül pedig 20 millióval csökkenteni kell a szegénységi kockázatnak kitett lakosok számát.