Vendégmunkás-korlátozás: ki hozza majd ki a pizzát?

Mint megírtuk, egy kormányrendelet szerint a Grúziából érkezők kivételével egyetlen harmadik országbeli vendégmunkásnak sem lehet kiadni új munkavállalási engedélyt 2025. január 1-jétől, a meglévő, két évre szóló, egyéves hosszabbítási opcióval kiadott engedélyeknél pedig már az egy évre szóló opciót sem lehet majd érvényesíteni.

Hazai vállalatvezetők szerint ennek a döntésnek az okait ott érdemes keresni, hogy a kormány ki akarja kényszeríteni a távol-keleti országokkal a visszatoloncolási egyezmények aláírását.

Závecz Tibor, a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet alapítója a Hírklikknek adott interjújában elmondta, véleménye szerint az intézkedés szimpatikus lehet széles társadalmi rétegeknek, amelyek féltik az egzisztenciájukat. A vendégmunkások elküldésével keletkező munkaerőhiány azonban visszaüthet nem csak a gazdaságra, hanem a közhangulatra is. „Magyarországon jellemző az idegenellenesség...minden, ami az idegenellenességet próbálja meg beemelni a politika fősodrába, széles társadalmi rétegek szimpátiájára számíthat...bizonyos társadalmi rétegek, amelyek féltik az egzisztenciájukat, azok számára ez pozitívnak tekintett intézkedés” – állapította meg Závecz Tibor. 

A szakember szerint az új szabályok különösen a gyártószektornak, az építőiparnak és a mezőgazdaságnak fájhatnak. „A munkaerőhiány lassabban, de mindenképpen hatni fog. Az ételfutárok lényeges része harmadik országbeli, vagy külhoni munkavállaló: ha ők nem lesznek, nem tudom, hogy a magyar munkavállalók beállnak-e a helyükre. A kormány eltökélt szándéka a gazdaság felpörgetése, a mezőgazdaság bővítése, a miniszterelnök azt mondta, jövőre fantasztikus évünk lesz. Ha nem lesz elegendő olcsó munkaerő, akkor ugyan nem ettől fog összeroppanni a gazdaság, de közrejátszhat a közhangulat alakulásában” – mondta a közvélemény-kutató.

Fülöp-szigeteki ápolók menthetik meg a német egészségügyet - olvassa el korábbi cikkünk!