Világszerte szedi áldozatait a munkahelyi stressz

A Regus gazdasági mutatókat vizsgáló nemzetközi felmérése, a Regus BusinessTracker szerint, világszerte növekedett a munkavállalókat terhelő stressz mértéke. A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben több vagy sokkal több stressz érte, mint korábban. A legnagyobb növekedés Kínában tapasztalható, itt a megkérdezettek 86 százaléka számolt be megnövekedett stresszről. A legalacsonyabb értékeket Németországban és Hollandiában mérték, itt rendre a válaszadók 48 százaléka, illetve 47 százaléka szerint lett több a stressz a munkahelyén.

A Regus szerint, minden országban kilenc pszichoszociális kockázati faktor felelős a munkahelyi stresszért: a gyors munkatempó, az érzelmi terhelés, az egyén képességeit ki nem használó munkakör, az egyhangú munka, a kollégák támogatásának hiánya, az autonómia hiánya, a munkavállaló kizárása a döntéshozatalból, a szerepkonfliktusok és a szerepek nem megfelelő elkülönítése.

Ezek mellett a Regus felméréséből az is kiderült, hogy világszerte, a munkavállalók 39 százaléka azért van különösen nagy nyomás alatt, mert munkaadója elsősorban a nyereségességre koncentrál: az Egyesült Királyság és Mexikó kivételével minden vizsgált országban a nagyobb nyereségre való törekvést jelölték meg a megnövekedett stresszhez hozzájáruló fő tényezőként.

Az Egyesült Királyságban a munkanélküliség és az üzleti kudarc veszélye volt a legfontosabb stressz növelő tényező, Mexikóban pedig az, hogy az ügyfelek egyre több szolgáltatást várnak el. Az ügyfelek szolgáltatásokkal kapcsolatos megnövekedett igényeit hat országban nevezték meg a második legfontosabb stressz keltő tényezőként: Németországban, Hollandiában, Kínában, Spanyolországban, Kanadában és Indiában. A munkanélküliség kudarc veszélye az Egyesült Államokban és Ausztráliában a második helyre került, míg az adminisztratív támogatás hiányát csak Dél-Afrikában tartották a két legfontosabb stressz keltő tényező egyikének.

A vállalat mérete szintén befolyásolta, mennyivel nőtt a stressz az elmúlt években. A Regus eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb vállalatok (1000-nél több foglalkoztatott) esetében nagyobb mértékben emelkedett a stressz: a nagyvállalatok alkalmazottainak 65 százaléka számolt be megnövekedett stresszről, míg ugyanez az érték a kis- és közepes vállalkozásoknál 54 százalék. Ez valószínűleg a leépítések fenyegetése miatt van így, amire nagyobb az esély a nagyobb vállalatok esetében. Az elbocsátás lehetősége elkerülhetetlenül több stresszt indukál, az állásukat megtartók pedig úgy találták, hogy több feladatuk van, de díjazásuk nem növekedett.

A különböző ágazatok szerint is megfigyelhetők globális trendek: az egészségügyben és gyógyszerészetben dolgozók számoltak be a legmagasabb, 65 százalékos emelkedésről a stressz mértékében, míg a kiskereskedelemben tevékenykedők körében volt mérhető a legalacsonyabb, 52 százalékos átlag.

Az alkalmazottakra nehezedő stressz komoly problémákat okozhat a vállalat számára. Az irányítás és a munka hatékonysága is súlyosan visszaeshet, csökkenhet a motiváció, a kollégák közötti konfliktusok pedig a szakszerű munkavégzés rovására mehetnek. Ezek közül bármelyik képes láthatóan rontani a gazdasági és pénzügyi eredményeken.

A stressz leginkább azzal csökkenthető, ha az alkalmazottak számára kiegyensúlyozott, egészséges légkörű munkahelyi életet alakít ki a menedzsment. A munkáltatók rugalmas munkahelyi megoldásokkal segíthetik, hogy alkalmazottaik részben vagy teljesen otthon dolgozhassanak, több helyszínen építhetnek ki megosztott munkaállomásokat, illetve szükség szerint bevonhatnak más létesítményeket is a munkahelyek körébe.

Sok vállalat a csökkenő árbevétel miatt kénytelen volt csökkenteni a munkaerő számát, azonban nem tudták a csökkenő igényekhez alakítani az irodai ráfordításokat. A rugalmas megoldásokkal egyrészt megszabadulhat a merev kereskedelmi bérleti megállapodások kötelezettségeitől, másrészt a bővítések sokkal kisebb stresszel járnak a munkáltatói és munkavállalói szinten egyaránt.