Vissza kell adnom az ápolási díjat, ha leszázalékolnak?

A felülvizsgálati folyamatban az orvos szakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. A teljes minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot mellett a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik.

Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult.

Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók.

Új kérelem esetén az ellátás kiszámítása a komplex minősítés során megállapított minősítési kategória szerint a havi átlagjövedelem jogszabályban meghatározott százalék mértéke alapján történik. (Amennyiben nem áll rendelkezésre figyelembe vehető átlagjövedelem, de a kérelmező jogosult az ellátásra, a számítás a 2012-ben érvényes minimálbér százalékos mértéke alapján történik – de ez Önre nem vonatkozik).

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60% közötti (B1 kategória), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft)

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50% közötti (C1 kategória), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a 2012. évi minimálbér 40 százaléka (37.200,- Ft) és legfeljebb a 2012. évi minimálbér 50 százaléka (46.500,- Ft).

A rokkantsági ellátás összege:
akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (tehát B2-es kategóriába tartozik), a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka. Ugyancsak ilyen mértékű ellátás illeti meg azt a személyt, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, tehát B1-es kategóriába tartozna, de a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
akinek az egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt (C2-es kategória), annak juttatása a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka. Ugyancsak ilyen mértékű ellátás jár annak a C1-es kategóriába tartozó igénylőnek, akinél a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
akit a komplex felülvizsgálat alapján D kategóriába soroltak (tehát egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, de kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható), a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka jár rokkantsági ellátásként.
és végül, aki E kategóriába került (egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), a juttatása megegyezik a havi átlagjövedelem 70 százalékával, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

(Minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 1. alpontjában meghatározott minimálbérnek a 2012. évre megállapított összegét kell érteni.)

Az ápolási díjra vonatkozó kérdésére az alábbiakban összegezném, hogy milyen esetekben szüntetik meg az ápolási díj folyósítását a hozzátartozó részére:

Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti (ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon - ide nem értve egy esetet, az ápoló személy akadályoztatása miatt, vagy az ápolt személy egészségi állapota miatt indokolt legfeljebb egy hónapos időtartamban történő házi segítségnyújtás keretében végzett gondozást - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről),
az ápolt személy meghal,
az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
jogosultságot kizáró körülmény következik be (ld. a lentiekben).

Az ápolási kötelezettségteljesítését a járási hivatal jogosult ellenőrizni.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:

az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.