Visszahívhat a nyaralásból a főnök

A vállalatok az éves tervekben általában rögzítik, hogy a dolgozók mikor mennek, mikor mehetnek szabadságra. A munka folytonosságát ugyanis veszélyeztetheti, ha az összes dolgozó ugyanakkor tölti a pihenését. A helyettesítések megszervezése és a feladatok szétosztása - azaz a munkaszervezés - a munkaadó feladata. A munka törvénykönyve leírja: írásban kell közölni a dolgozókkal a helyettesítés tényét és a szabadságok alatti átszervezéseket. Azok a munkáltatók, ahol üzemi tanács is működik, nem hagyhatják figyelmen kívül azt a törvényi előírást, hogy éves szabadságolási tervüket a döntés előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell.

A szabadság díjazott pihenőidő, ezalatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Ez a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok, valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.

Fontos szabály, hogy a szabadság munkanapra, és nem naptári napra jár. Ha valaki egyidejűleg több helyen áll munkaviszonyban, mindegyik jogviszonyában jogosult szabadságra. Aki pedig részmunkaidőben dolgozik, ugyanannyi nap szabadságot vehet ki, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársai, ám a szabadság alatt járó díjazása a munkaidejéhez igazodik.

Mennyi szabadság jár?

A tíz -piros betűs- ünnepet is beszámítva egy dolgozó 30-40 napig maradhat távol a munkahelyétől. Magyarországon minden munkavállalónak évi húsz nap alapszabadság jár, de ezen túl pótszabadság is megilletheti.

Az életkortól is függ
Az alapszabadság 20 munkanap, amely a munkavállaló
- 25. életévétől 21 nap
- 28. életévétől 22 nap
- 31. életévétől 23 nap
- 33. életévétől 24 nap
- 35. életévétől 25 nap
- 37. életévétől 26 nap
- 39. életévétől 27 nap
- 41. életévétől 28 nap
- 43. életévétől 29 nap
- 45. életévétől 30 nap

A hosszabb szabadság először abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben betölti a fenti életkort.
Pótszabadságot a munkavállaló az élethelyzete, illetve egészségügyi, szociális szempontok miatt kaphat. A fiatal munkavállaló 18 éves koráig évente 5 napot, az a szülő pedig, aki 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, egy csemete után kettő, két gyerek után négy plusznappal gazdálkodhat. Ha pedig valaki nagycsaládos, akkor összesen hét nap szabadságra jogosult. A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is.

A vak munkavállalónak évenként plusz öt szabadság jár, a föld alatti vagy sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedőknek pedig szintén öttel nő az éves szabadnapkeretük.

Szabadság az egyéni vállalkozóknak nem jár, ők csak annyit tehetnek, hogy átütemezik a feladataikat, úgy próbálnak pihenni.

A háromnegyedével a munkaadó rendelkezik

A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók rendes szabadságukat a munka törvénykönyve alapján vehetik igénybe, a munkaszerződés, illetve kollektív szerződés azonban - a munkavállaló javára - eltérhet a jogszabálytól.

A munkaadó az éves szabadság 75 százalékával rendelkezik, és 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a dolgozót, mikor küldené szabadságra. Ehhez a munkavállaló előzetes meghallgatása is szükséges, hogy megfelel-e neki az időpont. A fennmaradó egynegyed résszel az alkalmazott gazdálkodhat, és ezt 15 nappal a tervezett kivétel előtt be kell jelentenie. Így egy évi 20 napos kerettel bíró személy csak öt napjáról dönthet.

Próbaidő alatt is jár szabadság, a kiadásról azonban teljes egészében a munkáltató rendelkezik, az alkalmazott három hónap elteltével kérhet szabadságot. Ha a munkaviszony év közben kezdődik, vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredéket egész munkanapnak kell tekinteni.

A diákok általában csak rövid időre keresnek munkát, sokan csak a nyári szünet idejére. Így sokuknak meg sem fordul a fejében, hogy akár szabadságra is mehetnének. A dolgozó diákok időarányosan kapnak pihenőnapokat: tehát például ha egy tanuló három hónapot dolgozik, akkor öt napot vehet ki. Ha fiatal, 18 év alatti a munkavállaló, akkor plusz két nap pótszabadságra is jogosult.

A rendes szabadság kiadásának időpontját 2010 májusa óta a kölcsönzött munkásokkal is legkésőbb egy hónappal a szabadság kezdete előtt kell közölnie a munkáltatónak, hasonlóan a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatott, saját alkalmazottaikhoz. Korábban ez csak három nap volt.

A cég érdekében visszarendelhetnek

A munkáltatónak ahhoz is joga van, hogy az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról visszahívja. A nyaralóhelyről a munkahelyre való oda- és visszautazás, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. A már megkezdett pihenést csak rendkívüli esetben, kivételesen fontos gazdasági érdekből lehet megszakítani.

A visszarendelés miatt keletkezett károkat és költségeket a vállalatnak meg kell térítenie. Tehát ha a dolgozó a munkahely érdekei miatt nem tud elutazni a már befizetett külföldi társasutazásra, vagy az előszezon helyett csak a drágább főszezonban tud elmenni nyaralni, akkor a munkaadónak ki kell fizetnie az őt ért veszteséget.