Nemcsak az anyavállalatok, de azonos tulajdonosi körben álló társ-vállalkozások is rendszeresen éltek azzal a módszerrel, hogy egyes (pl. utazási, ruházati, vendéglátó-ipari) szolgáltatásokkal látták el a leányvállalatok dolgozóit, ezzel 44+11%ra degradálva a juttatás után fizetendő adókötelezettség összegét. E mellett egy szűkebb, külföldi anyavállalati körben más, természetbeni juttatásnak nem minősülő jövedelmeket is kifizethettek, amelyek után a munkavállalók fizettek be 38% szja-t és 11% ehót. Ezt a kiskaput most úgy zárta be a jogalkotó, hogy egyben megoldhatatlan feladat elé állította az ilyen juttatást nyújtó cégeket. (most az ilyen cégeket gyűjtőnéven anyavállalatnak hívjuk)

A természetbeni juttatások módosításai nem érinti a munkavállalók széles körének nyújtott, adómentes természetbeni juttatásokat.

Kormány 100 lépés ide, Kormány 100 lépés oda, bizony vannak slágertémák, melyek időről időre visszatérnek. Ebben az évben már nem először módosulnak a jogszabályok. Július 1-je óta minden hónapban változik valami. Van olyan hónap, hogy többször is. Az ilyen gyakori jogszabályváltozás elbizonytalanítja a jogalkalmazókat. Hallottam egy vitát a GYES-ről visszajövő kismamák bérfejlesztésével kapcsolatban. Mi a teendő? Mondhatnánk, hogy az Mt. 84. szakasza pontos választ ad.

Szeptembertől csaknem 17 százalékkal kerül többe a cégeknek az adóköteles természetbeni juttatás.

A vállalati kafetériacsomag jellemzője, hogy egy évre szól: az alkalmazottak meghatározott bruttó keret erejéig kedvükre szemezgethetnek a rendszer elemeiből. Nem csak egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokra használható fel. A kafetériarendszer lényege, hogy a választás szabadságát adja meg a dolgozónak.