Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 1 éve

14 egybefüggő nap pihenés mindenkinek jár

Közeledik a szabadság egyik fő szezonja, így érdemes áttekinteni azokat a szabályokat, melyek a munkáltatók vagy a munkavállalók számára problémát jelenthetnek. A szabadságra vonatkozó szabályok megsértésének pedig komoly következményei is lehetnek. Nem csupán a felügyelet bírságával lehet adott esetben számolni, hanem különféle munkavállalói igények vagy akár munkavállalói felmondás is szóba kerülhetnek. Ezen túlmenően a szabályok olyan praktikus lehetőségeket is biztosítanak, melyekkel a feleknek érdemes élniük. Ezeket a szempontokat vesszük végig az alábbiakban.

Ezekről lehet, illetve kell a feleknek megállapodniuk, írásban vagy szóban

A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Érdemes azonban erről a kötelezettségről azt tudni, hogy a felek megállapodással a szabálytól eltérhetnek. Ebben az esetben az adott naptári évben azt kell rögzíteniük, hogy a munkavállaló nem kíván 14 egybefüggő napra a munkavégzés alól mentesülni. Amennyiben a munkáltató észleli, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, és ezt a következő évben kívánja "rendezni", a visszadátumozott megállapodással okirathamisítást követnek el a felek. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek a következő évben azt foglalják írásba, amiről az előző évben szóban állapodtak meg. Hasonlóképpen megállapodás szükséges a munkavállaló életkori pótszabadságának következő év végéig történő kiadásához azaz a következő évre történő áttolásához. Ezt a megállapodást azonban minden naptári évben külön meg kell kötniük. Habár a törvény egyik esetben sem ír elő formai követelményt, javasolt a megállapodások írásban történő rögzítése. Ne bízzunk abban, hogy a felek közti akarategység örök életű lesz.

A szabadság szabályaira vonatkozó sorozatunk előző része itt olvasható.

A szabadság gyűjtögetése nem érdeke egyik félnek sem

A szabadságot fő szabály szerint - néhány kivételt leszámítva - az esedékesség évében ki kell adni. Ez a kötelezettség pedig minden esetben a munkáltatót terheli, aki nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem kívánt szabadságot igénybe venni. Amennyiben a kiadás időben nem történik meg, annak számos gyakorlati következménye is lehet. Egyrészt egy idő után a szabadság fizikailag nem adható már ki, hiszen a szabadság kiadásával a munkavállaló tetemes időre mentesülne a munkavégzés alól és azt így ellehetetlenítené. A szabadságra vonatkozó igényéről pedig a munkavállalót lemondatni érvényesen nem lehet. Amennyiben pedig a munkáltató a szabadság kiadását aláiratja, ám azt nem adja ténylegesen ki, már a büntetőjog területére téved. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése, fenntartása a munkáltató kötelezettsége. A szabadság kiadásának elmulasztásával pedig a munkáltató ezen alapvető kötelezettségét sérti meg. Ebből pedig adott esetben nem csupán kárfelelőssége származhat, hanem a munkavállaló számára jogszerű alapot is teremthet a munkaviszonya felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséhez.

A szabadságot minden esetben munkanapra kell kiadni, nyilvántartani órában is lehet

Általános munkarend esetén a szabadság munkanapokra történő kiadása nem vet fel kérdéseket. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanakkor más a munkanap fogalma. A szabadság kiadása során ilyen esetben a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Ezekre tehát akkor sem adható ki szabadság, ha a munkavállalónak munkaszüneti napon munkaidő-beosztása volt. Ez azonban pusztán egy törvény szövegezési hiba, melyet a törvény július 1. napjával hatályba lépő tervezett módosítása orvosolni kívánt, ám ez végül nem kapta meg az Országgyűlés bizottságának támogatását. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén azonban a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadságot az első esetben munkanapban, a második esetben pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. Akármelyik megoldás mellett is döntünk, a munkavállaló jogszerűen nem lehet valamely munkanap egy részén szabadságon, másik részében pedig munkában. A fél nap szabadságnak tehát nincsen törvényi alapja, ami persze nem jelenti azt, hogy ez nem létezik a gyakorlatban.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője

Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter

A cégeknek alig maradt lehetőségük erkölcsi bizonyítványt kérni

Leszűkítette a munkavállalók bűnügyi előéletét ellenőrző lehetőségeket, így az erkölcsi bizonyítvány bekérést az idén tavasztól alkalmazandó GDPR. Bűnügyi nyilvántartást kizárólag az állam vezethet, piaci szereplő pedig csak akkor kezelhet bűnügyi személyes adatot, ha erre jogszabályi felhatalmazása van. A szabálysértők több millió forintos bírsággal is számolhatnak - hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie ügyvédi iroda.tovább..

További cikkek
Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Nem lesz különbség a munkavállalók között a Brexit után

A brit EU-tagság megszűnése után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat... Teljes cikk

Legyen munkaviszony az otthonápolás - követelték a Parlamentben

Romániában is munkaviszonyként ismerik el az otthonápolást -hívta fel a figyelmet a hétfői parlamenti ülésen Tordai Bence a párt politikusa. A... Teljes cikk

A Gibraltáron dolgozó spanyolokat is érinti a Brexit

Spanyolország a lehető legkedvezőbb eredményeket szeretné elérni a Gibraltáron dolgozó spanyolok számára - mondta Josep Borrell spanyol... Teljes cikk

Magasabb béremelés jöhet az állami vállalatoknál

A már korábban beígért öt százaléknál magasabb béremelés jöhet az állami vállalatoknál, erről akár jövőre új megállapodást köthetnek a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár