15 milliót keresnek a cégvezetők - Bérezési tanulmány a hazai német érdekeltségű vállalatokról

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a német Kienbaum Management Consultants tanácsadó cég hatodik alkalommal készítette el közös bérezési tanulmányát a magyarországi külföldi (német, francia és osztrák) vállalatok körében. A kutatás összesen 8.257 állás adatait dolgozza fel.

Alábecsülik a béralakulást

A felmérés szerint a magyarországi külföldi vállalatok átlagosan 6,3 százalékos fizetés- és béremelésre számítanak jövőre. Ez az előrejelzés csaknem azonos a tavalyival, csak hogy a valóságban ezt egy 10,6 százalékos emelkedés követte. Ez ismét bizonyítja, hogy Magyarországon mind a vállalatok, mind pedig a politika rendszeresen alábecsüli a bérdinamikát. A külföldi részesedésű vállalatokban az átlagfizetés körülbelül másfélszeresét éri el a magyar vállalatokban mért szintnek, ami elsősorban a magasabb képzettségi igényekkel magyarázható.

Megváltozik a fizetések összetétele

A megkérdezett cégek szerint a jövedelem egyre növekvő hányadban tartalmaz eredményhez kötött elemeket. Ma már a vizsgált állások 76 százaléka foglal magába változó bérhányadot (előző év: 70%), amely átlagosan az összjövedelem 14 százalékát tesz ki. Az ügyvezetőknél ez az arány már eléri a 21 százalékot, miközben a szakmunkások és egyszerű munkások esetén a fizetés csak 12 százaléka kötődik az eredményhez.

A tanulmány részletesen foglalkozik a béren kívüli jutalmazásokkal is. Így pl. a vállalati nyugdíj valamilyen formáját már a megkérdezett vállalatok 45 százaléka nyújtja dolgozóinak - 2001-ben ez az arány még csak 31 százalék volt. Cégautó gyakorlatilag kivétel nélkül minden ügyvezetőnek jár, a legkedveltebb márka az Audi.

A nagy cégek vezetői 22 milliót keresnek évente

A foglalkoztatottak pozíciójából eredő jövedelemkülönbségek mellett, a tanulmány számos olyan különbséget is mutat ki, amely magától a vállalattól függ. Így a fizetések jelentős mértékben szóródnak a cég nagysága, ágazati hovatartozása és jövedelmi helyzete szerint.

A több mint 10 milliárd forint árbevételt felmutató vállalatok vezetői 21,9 millió forintos fizetséget vihetnek haza évente, ami több mint kétszerese annak, amit az egy milliárd forint alatti cégek irányítói kapnak. Még a munkások esetén is 1,3 és 2,2 millió forint között szóródnak a bérek. Az ágazatok között a gyógyszeripar az éllovas, ott 2,3 millió forintot tehet zsebre egy munkás - 130 százalékkal többet mint a kiskereskedelemben dolgozó kollegája.

Az egyéni fizetésre a képzettség is lényeges befolyással van. Így például az egyetemi diplomával rendelkező szakemberek átlagosan 4,3 millió forintot keresnek, míg egy szakközépiskolai bizonyítvány csupán 2,4 milliót hoz a konyhára.

Kevés nő a vezetők között

Változatlanul kicsi a nők szerepe a vállalati vezetésben. A tanulmány szerint az ügyvezetők csupán 15 százaléka és a középvezetők 29 százaléka nő (előző év: 16 ill. 32%), annak ellenére, hogy olyan területek mint a személyzeti, a pénzügyi, a controlling vagy a jogi osztály ma már többségben női vezetés alatt működnek. A nők viszont továbbra is kevesebbet keresnek mint férfi kollégáik, általában 18 és 34 százalékkal.

Még mindig kevés a szakmunkás, de rendszergazdából javult a kínálat

A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is nagy gondot okoz a vállalatoknak, bár az idén már nem olyan mértékben mint tavaly. Még mindig a cégek 18 százaléka nevezi "nem kielégítő"-nek a kínálatot, de ez az arány tavaly még 33 százalék volt, miközben a "jó" válaszok aránya 7 százalékról 20 százalékra emelkedett. A jellemző regionális különbségek tekintetében viszont nem következett be javulás: miközben Nyugat-Magyarországon átlagosan 2,2-vel osztályozták a munkaerő-kínálatot (1-től 5-ig terjedő skálán, "1" nagyon jó, "5" nem kielégítő), addig Dél-

A többség növekvő munkaerő-kereslettel számol

Magyarország esetén csak 2,8-ot ért el ez az érték. Országszerte még mindig hiánycikk a szakmunkás (3,4, tavaly: 3,7) és a mérnök ill. technikus (2,9, tavaly: 3,2). Rendszergazdát és területi ill. termékeladót viszont már könnyebben lehet találni (2,1, tavaly: 3,1 ill. 2,8).

A bérezési tanulmány szerint a vállalatok 62 százaléka jövőre is növekvő munkaerő-kereslettel számol - tavaly csak 54 százalék várta ezt, míg csak 2 százaléka (tavaly: 4%) kevesebb munkaerőre tart igényt.

A célorientált szakképzés lehet a megoldás

A bérezési tanulmány szerzői szerint a béralakulásra nehezedő nyomás egyik oka a viszonylag alacsony munkanélküliség. Nemzetközi összehasonlításban az elmúlt évek erős bérfejlesztései a magyar gazdaság versenyképességének relatív romlásával jártak együtt. Hosszú távon elsősorban a célorientált és a vállalati gyakorlattal egybekapcsolt szakképzés enyhítheti a munkaerőpiaci feszültségeket.

Karácsony Zoltán, 2004. december 20.