5 tévhit a szabadsággal kapcsolatban

1. tévhit: 4 órás dolgozónak fele annyi szabadság jár

Az, hogy valaki részmunkaidőben, napi 4-6 órában vagy heti 20 órában dolgozik 40 helyett, nem befolyásolja, hogy az illetőnek hány nap szabadság jár egy évben. A félreértést talán az okozza, hogy a Munka Törvénykönyve úgy fogalmaz: „A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár.”

Itt azonban nem a napi munkaidő mennyiségére utal a szabály, hanem az adott naptári évben munkaviszonyban, illetve a törvény alapján olyan jogviszonyban töltött napokra, melyek után szabadság jár. Vagyis, ha valaki egész évben dolgozik az adott munkáltatónál, akkor az egész év után számított szabadság jár a részére. Abban az esetben, ha valaki csak július 1-től kezdett az adott munkahelyen, akkor részére az időarányos szabadság jár, azaz az egész éves szabadságának a felére lesz jogosult annál a munkáltatónál.

2. tévhit: Aki év közben munkahelyet vált, az új munkáltatónál is a teljes éves szabadságra jogosult

Ha valaki év közben vált munkahelyet, akkor azzal is számolnia kell, hogy az új munkahelyen csak az éves szabadsága időarányos részével gazdálkodhat majd.

Így van ez akkor is, ha a régi munkahelyén nem vette ki a munkaviszony megszűnéséig járó szabadságát, mert mondjuk nyárra tartogatta. Ilyenkor a megmaradt szabadságát nem tudja magával vinni. Bár azt nem veheti már ki, azért nem veszik el teljesen, hiszen a ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésével pénzben kell kifizetni a részére.

Folytatás a HR Blogon.