A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon

Az emberek egyre tovább élnek, és a mindennapi élet egyre drágább, ezért a pénügyi szakértők szerint újra kell gondolni a munkaerőpiacról való kilépés idejét – írja a BBC.

A világ számos munkavállalója számára a világ minden táján az volt a cél, hogy hatvanévesként abbahagyja a munkát: a 65. életév betöltése megnyitja a kaput a nyugdíjba vonulás előtt. Ez azonban egyre kevésbé tűnik reálisnak - vagy akár ésszerűnek - sokak számára, különösen most. Ezzel számos jelentős pénzügyi vezető is egyetért. Márciusban a BlackRock befektetés-kezelő cég közzétette éves levelét a vállalat befektetőinek. A cég vezérigazgatója, Larry Fink figyelmeztette a munkavállalóit, akik abban reménykednek, hogy 60 éves korukban - kényelmesen és pénzügyileg biztonságban - nyugdíjba vonulhatnak. Fink arra figyelmeztetett, hogy a várható élettartam növekedésével, a szociális védőháló megritkulásával és a megélhetési költségek növekedésével a 65 éves korban történő nyugdíjba vonulás sokak, sőt a legtöbb ember számára már nem lesz lehetséges. "A nyugdíjba vonulás sokkal nehezebb, mint 30 évvel ezelőtt volt" - írta Fink. "És 30 év múlva is sokkal nehezebb lesz."

2000 és 2019 között a várható élettartam világszerte 67 évről 73 évre nőtt. Az ENSZ várakozásai szerint 2050-re világszerte minden hatodik ember 65 éves vagy annál idősebb lesz. A népesség elöregedésével számos ország hamarosan eléri azt a pontot, amikor több ember hagyja el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek: az Egyesült Királyságban ez 2029-re tehető, Brazíliában 2035-re, Indiában 2048-ra, az Egyesült Államokban pedig 2053-ra.

"A várható élettartam az 1850-es évek közepe óta folyamatosan emelkedik az Egyesült Királyságban" - mondja Rebecca Sear, a London School of Hygiene and Tropical Medicine népesség- és egészségtudományi professzora. "A nyugdíjkorhatár azonban nem változott ennyit."

Mivel mind az egészségügyi, mind a gazdasági környezet drámaian megváltozott, vajon a 65 éves nyugdíjba vonulás teljesen irreális cél a modern világban? Nemcsak, hogy a nyugdíjkorhatár nem változott a modern körülményekhez igazodva, de "nem világos, hogy miért a 60-as évek közepe lett a nyugdíjba vonulás központi életkora" - mondja Gal Wettstein, a Boston College Nyugdíjkutató Központjának vezető közgazdásza. Mégis számos kormányzati program továbbra is ezt használja szabványként. Az Egyesült Államokban a Medicare, a szövetségi egészségbiztosítási program jelenleg csak a 65 éves és idősebb felnőttek számára elérhető (a fiatalabb, fogyatékkal élő emberek számára vannak kivételek). Az amerikaiak 67 éves korukban válnak jogosulttá a teljes társadalombiztosítási ellátásra, nagyjából ugyanabban az életkorban, amikor az Egyesült Királyság állampolgárai is igényelhetik az általános állami nyugdíjat.

A 20. század közepén, amikor e programok közül sokat bevezettek, a várható élettartam jelentősen rövidebb volt: az Egyesült Királyságban például a férfiak esetében nagyjából 66 év, a nők esetében pedig 71 év. "Ha alaposan megnézzük, az Egyesült Királyság állampolgárai életüknek csupán 8%-át vagy 10%-át töltenék nyugdíjjal" - mondja Chris Parry, a Cardiff Metropolitan University pénzügyi tanszékének vezető előadója.

"Most azonban "egyre hosszabb az életünk, egyre egészségesebbek vagyunk a késő középkorúak és a korai idősebbek korában" - mondja. "Sok olyan ember van most a 80-as évei elején és közepén, akik egészségesek és nagyon aktív életet élnek - fizikailag és szellemileg egyaránt".

Változó vagyoni minták

Összefoglalva, az állami nyugdíjakat nem úgy tervezték, hogy a 80-as és 90-es éveikben járó embereket támogassák, és nem is frissítették őket ennek megfelelően. Az egykor a nyugdíjas munkavállalók hátralévő életének támogatására létrehozott politikák már nem a modern körülményekhez vannak igazítva.

Míg egyesek az állami juttatásokat nyugdíjcélú befektetési eszközökkel egészítik ki, sok volt munkavállalónak nincs elég - vagy egyáltalán nincs - személyes megtakarítása, amelyre támaszkodhatna. Ráadásul az inflációs gazdaságban a megélhetési költségek emelkedésével a felhalmozott megtakarítások egyszerűen nem érnek annyit. Ráadásul a generációs vagyon, amely egykor a fiatalabbak számára biztosította a későbbi életkorukban a pénzügyi tartalékot, már a múlté. "A források alapvetően generációkon keresztül áramlanak, a nagyszülőktől a szülőkön át a gyermekekig" - mondja Sear. "Most az erőforrásokat felfelé irányítjuk a generációk felé. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy a vagyonáramlás most a szülői generációtól a nagyszülői generációig tart."

A hagyományos biztonsági háló hiánya miatt világszerte sok munkavállalónak 65 éves kora után is meg kell maradnia a munkahelyén, hogy elegendő megtakarítást gyűjtsön a nyugdíjba vonuláshoz. A Northwestern Mutual amerikai biztosítótársaság 2023. júniusi adatai szerint az amerikai munkavállalók úgy vélik, hogy a nyugdíjas megtakarítások "bűvös száma" közel 1,3 millió dollár (1,03 millió font) - ez olyan vagyon, amelyet a legtöbb ember nem tud felhalmozni 60 éves koráig, és meg sem kölezíti, amit egy állami nyugdíj nyújthat. A BlackRock munkatársa, Fink szerint a kényelmes, modern nyugdíjas évekhez a megoldás a fiatalabb életkorban kezdődő erőteljes befektetés - és a 65 éves koron túli munkavégzés -. Egyes kormányok már most is elavult célként ismerik el a 65 évet; az Egyesült Királyságban a nyugdíjkorhatár 2026 májusa és 2028 márciusa között már 66-ról 67 évre emelkedik, 2044 után pedig 68 évre emelkedhet.

Egyes szakértők, köztük Parry is, egyetértenek abban, hogy a 60-as nyugdíjba vonulás ma már inkább álom, mint valóság. "Ha nyugdíjba vonulásról van szó, "szerintem a 75 az új 65" - mondja.

BBC

fotó: pixabay