A bölcsész nem egy lila ködben szállongó muslinca

A bölcsészek a vállalat „gondolkodói”

Angol felmérésből tudjuk, hogy a City legsikeresebb topmenedzsereinek nagy része nem menedzserképzőt, hanem bölcsészetet végzett – válaszolta a HR Portálnak nyilatkozva Vekerdy Tamás. Nemegyszer mélyen filológiai szakon, mint az ógörög, a szanszkrit stb. A bölcsészeti tanulmányok nyitottá, rugalmassá és érdeklődővé tesznek jó esetben, mert a dolgok nem direkt módon működnek. Szókratész és a názáreti Jézus nélkül nemcsak európai kultúra nincs, de az egyéni véleményekre épülő európai természettudomány sincs, ahogy ezt Heisenbergtől is tudjuk. A bölcsész nem egy felesleges lila ködben szállongó muslica, ahogy manapság sokszor szeretik ábrázolni, hanem az ember és a világ dolgai iránti kíváncsiságtól fűtött lény, és ez viszi előre a különböző pályákon is. Jaj annak az országnak, ahol nincsenek fölösleges "tudások", fölösleges emberek, fölösleges célkitűzések - már annak fölösleges, aki például a művészetet ilyennek látja. Jaj annak az országnak, ahol nincsenek tétlenkedők, mert csak a tétlenségből születhet meg a magasrendű tett. „A nargiléht és ottománt kesergem, ládámban és szivemben nincs arany, lelkem körül a munka mocska van: Nemes tétlenség, nemesíts meg engem!” – idézte fejből Vekerdy Babits Mihály Oly szomorú, hogy nehéz megélni című versét.

A világtrend az, hogy tanulj többet, tanulj tovább – olvashatjuk a szakember nyilatkozatát az mno internetes portálon. „Vizsgálták a londoni City vezetőit, és bebizonyosodott, hogy többségük nem menedzserképzőt vagy közgazdasági egyetemet végzett, hanem bölcsészetet tanult. A bölcsészet kitekintést ad, rugalmassá tesz, tudjuk jól, hogy az interdiszciplináris tudományok, amelyek két terület között működnek, különösen hatékonyak. Mi a többség számára megnehezítjük mindannak elérését, ami igazán korszerű, és ami az egyes ember kibontakozását elősegítené, ami a társadalom legnagyobb haszna lehetne. Nem kell a kreatív ember, nem kell a független vállalkozó ember, mert ők kiszámíthatatlanok.”

A bölcsészek empatikus, türelmes szakemberek

„Nehéz kérdés a bölcsészek helyzete, mert hozzám mindig olyan szakemberek érkeznek, akik a saját szakterületükön nem találtak állást, vagy kiábrándultak abból, hogy a szeretett téma, amit tanultak, milyen munkahelyi körülményeket biztosít (pl. muzeológus)” – tette hozzá Fazekas Éva, a Jobangel blog írója. „Ennek következtében én azt látom, hogy nem igazán jók az esélyeik, de ne felejtsük el, a mintám kontraszelektív, hozzám azok érkeznek, akiknek nem sikerült állást találni, a sikeres bölcsészekkel nem találkozom. Nagyon hasznos készségeket tudnak a képzés alatt fejleszteni, kár, hogy a versenyszféra munkaerőpiaca ezt nem igazán ismeri fel. A türelem, a gyors tanulási képesség, a tárgyi tudás, a magas szintű általános műveltség mind fontos érték. Ugyanakkor rájuk jellemzőbb, hogy a humán tárgyak szeretete miatt empatikusabbak, türelmesebbek, emberközelibbek lehetnek, mint "reálos" társaik, de természetesen ez sem általános szabály, egyénileg kell lemérni, állásinterjún. A társadalomtudományokban diplomázottak (szociológusok, pszichológusok) jó eséllyel pályáznak HR-es, tréneri, vállalati coach, kommunikációs, belső PR, PR, CSR vagy hasonló munkakörökre. Külsősként tanácsadóként antidiszkriminációs, esélyegyenlőségi stratégiák kialakításában segíthetik a cégeket. Sikeres minőségbiztosítási szakembert is láttam már bölcsész alapvégzettséggel, amit szakirányú minőségbiztosítási, auditori kurzusokkal egészített ki. Diplomáciai, tanácsadói szerepkörben is jellemző a jelenlétük, illetve sok bölcsész újságíróként, cégen belül a PR csapat tagjaként tartalomszerkesztőként, weboldalak cikkírójaként jelennek meg. A technical writer pozíciókban sokszor látok nyelvészt, pedagógust, hiszen az ő feladatuk, hogy egy cég által fejlesztett innovációról úgy írjanak cikkeket, brosúrákat, reklámanyagokat, hogy azt a nem szakmabeliek is megértsék. Ebből is látszik, hogy kiemelkedően értékes a versenyszférában a magabiztos nyelvtudás, így nyelvtanárokat láttam már presales területen, PR, CSR, de még műszaki projektmenedzser területen is. Az álláshirdetéseket látva a cégek egyre nyitottabbak a bölcsészek felé is, sok pozícióban már nem a "szakirányú diploma", hanem "felsőfokú végzettség" (valamilyen), vagy "diploma" van megjelölve elvárásnak. Fentebb felsoroltakban láttam bölcsészeket. Akiket segítettem, azok általában adminisztratív, HR, kommunikációs, sales, call center területen helyezkedtek el, illetve biológus kutatók versenyszférában biológiai termékekkel foglalkozó cégnél kutató és termékmenedzseri feladatokat egyszerre látnak el egyszerre, egy pozícióban. Pályájukat elhagyó pedagógusok szinte minden területen sikeresek lehetnek, főleg, ha valamilyen módon még kapcsolódik is az "előéletük" az új szakmához. Pl. matematikatanárból felnőttképzéssel könyvelő lett, nyelvtanár szállítmányozás területén, illetve nemzetközi kereskedelemben is ért el sikereket.”

Bölcsész végzettségűek száma, diploma utáni elhelyezkedése - egy kis statisztika

Az Oktatási Hivatal diplomás pályakövetési adatai a frissdiplomásokra, tehát a legfeljebb öt évvel korábban végzettekre vonatkoznak. Ilyen módon adataik is ezekre, és nem minden bölcsész végzettségű munkavállalóra értelmezhetők. Az Oktatási Hivatal adatbázisai alapján arra a kérdésre, hogy mi a tendencia, várható-e, hogy bölcsész szakembereket keresnek jövőben a cégek, nem lehet választ adni. Hasonló témában történtek kutatások, előrejelzési kísérletek, de nincs olyan állami nyilvántartás, amely a végzettséget és a betöltött pozíciót együttesen tartalmazza. A diplomás pályakövetés keretén belül összekapcsolt állami adatbázisok is kimondottan a frissen végzettek ilyen elemzésére alkalmasak. Meg kell jegyeznünk, hogy a munkaadói visszajelzések alapján sokszor nem egy-egy konkrét végzettséget, hanem meghatározott kompetenciákat keresnek (nyelvtudás, képezhetőség, kommunikációs készségek, stb.), ezt az értelmezésnél figyelembe kell venni.

Az ezzel kapcsolatos adatok az Adminisztratív adatbázisok integrációja 2014-es (továbbiakban Adatintegráció 2014) és a diplomás pályakövetési vizsgálat 2014-es intézményi felmérésében (továbbiakban DPR 2014) találhatók. Az elhelyezkedés folyamatáról adatok elsősorban a kérdőíves pályakövetési vizsgálatokból szerezhetők. A bölcsészettudományi képzési területen végzettek áltagos álláskeresési ideje öt hónap az abszolutóriumot követően, de negyven százalékuk már főállású munkaviszonnyal rendelkezik az abszolutórium megszerzésekor; az álláskeresési idő az állással nem rendelkezőkre vonatkozik.

Az alap-, mester- és osztatlan képzési szinten, bölcsészettudomány képzési terület valamely szakjain végzett, foglalkoztatott hallgatók FEOR kód szerinti besorolása az alábbi szófelhőben látható. Az kódok által jelölt leggyakoribb (maximum 30) foglalkozásokat előfordulási gyakoriság szerint méretarányosan mutatja az ábra. Fontos azonban, hogy a FEOR kódok alapvetően más céllal jöttek létre.

A bölcsészettudományi képzési területen végzettek száma 2015-ben (alap-, osztatlan- és mesterképzés): 5879 fő. Minden képzési területen együttesen végzettek száma 2015-ben (alap-, osztatlan- és mesterképzés): 52063 fő. A munkanélküliség értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a regisztrált munkakeresőként bejelentkező végzettek sokszor igen rövid ideig jelennek meg munkanélküliként. Az Adatintegráció 2014 adatai alapján az alap- és osztatlan képzésben résztvevők hat százaléka volt regisztrált álláskereső a bölcsészettudományi képzési területen 2014 májusában.