Ez a 10 szakma adja a leépítések ötödét – sokan nem számítanak rá

A mesterséges intelligencia térnyerése Magyarországon nem egyik napról a másikra okoz tömeges munkanélküliséget, de a hatása már most mérhető. Hazai és nemzetközi elemzések szerint a magyar munkahelyek közel fele részben automatizálható a jelenlegi technológiákkal, és a következő évtizedben nagyjából minden negyedik állás érdemben átalakulhat. A kérdés ma már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy kiket ér el először - írja az Economx.

Ez a 10 szakma van a legnagyobb veszélyben

Európai szinten az automatizáció miatt várható leépítések közel 20 százaléka mindössze tíz foglalkozáshoz köthető. Ezek közös jellemzője, hogy ismétlődő, rutinszerű fizikai vagy adminisztratív feladatokra épülnek, így viszonylag könnyen kiválthatók algoritmusokkal vagy gépekkel. Magyarországon különösen érintettek:

• irodai adminisztrátorok, titkárok

• pénzügyi és számviteli ügyintézők

• banki pénztárosok

• bolti eladók, pénztárosok

• raktári adminisztrátorok

• gyári összeszerelők

• gépkezelők, gépbeállítók

• betanított fizikai munkások

• logisztikai és szállítmányozási munkakörök egy része

• egyszerű ügyfélszolgálati pozíciók

Ezek a szakmák adják a magyar munkaerő gerincét számos ágazatban – éppen ezért az automatizáció társadalmi hatása itthon különösen erős lehet.

Magyarország különösen kitett

Egy hazai kutatás szerint, melyet az Economx ismertet a magyar munkavállalók 44 százaléka olyan állásban dolgozik, amely a következő évtizedekben megszűnhet vagy alapjaiban átalakulhat a digitalizáció miatt. Körülbelül 600 ezer fő olyan munkakörben van, amely szinte bizonyosan eltűnik, és további egymillió dolgozó esetében legalább 90 százalék az automatizálás esélye.

A kockázat nem egyenletesen oszlik meg: Magyarország gazdasági szerkezete miatt a feldolgozóipar, a szállítás és raktározás, valamint az építőipar a leginkább érintett. Ezekben az ágazatokban összesen több mint 600 ezer munkahely kerülhet technológiai nyomás alá a következő években. A kereskedelem és az irodai-adminisztratív területek szintén jelentős automatizációs kitettséggel bírnak.

Nem eltűnnek, hanem átalakulnak – de nem mindenkinek

Fontos különbség, hogy a legtöbb esetben nem teljes szakmák szűnnek meg, hanem a munkakörök tartalma változik meg. Egy gépkezelő például nem feltétlenül elveszíti az állását, hanem a jövőben robotokat felügyel és programoz. Az irodai adminisztrátoroknál azonban sok esetben már nincs ilyen „feljebb lépési” lehetőség, mert a teljes munkafolyamat kiváltható szoftverekkel.

A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik alacsonyabb végzettséggel, rutinfeladatokat végeznek: a középfokú végzettségűek háromszor nagyobb eséllyel dolgoznak automatizálható állásban, mint a diplomások.

Közben máshol munkaerőhiány lesz

Miközben egyes szakmák visszaszorulnak, más területeken súlyos munkaerőhiány alakul ki. Európai előrejelzések szerint 2030-ig az egészségügyben, az oktatásban, valamint a tudományos és műszaki szolgáltatásokban több millió új állás jöhet létre. Ezek a szektorok Magyarországon is növekedési pályán vannak, de a belépéshez új készségekre van szükség.

A jövő nyertesei azok lehetnek, akik technológiai jártassággal, kreatív gondolkodással és erős emberi készségekkel rendelkeznek – olyan területeken, ahol a gépek egyelőre gyengék.

A kérdés nem az, hogy jön-e a hullám

A PwC szerint Magyarországon az automatizáció három hullámban zajlik majd, és a 2030-as évekre akár a munkahelyek 40 százalékát is elérheti. Ez egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget: a termelékenység nőhet, de felkészületlenül komoly társadalmi feszültségeket hozhat.

A kutatások szerint a sikeres alkalmazkodás kulcsa:

• az oktatás és átképzés megerősítése,
• a munkaerő mobilitásának támogatása,
• az automatizációs beruházások ösztönzése,
• valamint egy olyan szociális védőháló fenntartása, amely kezeli az átmeneti munkahelyvesztések társadalmi hatásait.

"Fáradás nélkül teljesít" - így néz ki a humanoid robotokkal működő gyártósor

kép: freepik