A boldognak tűnő pályázókat a HR-esek is jobban kedvelik
Bár nem lehet kutatási eredményekkel alátámasztani, valószínűleg a munkatársak kiválasztását is befolyásolja, hogy mennyire tűnik boldognak a pályázó. A kiegyensúlyozott munkavállaló rátermettebbnek tűnik a bizonytalannál. Bár az elégedettséget egy felvételi interjún könnyen meg lehet játszani, a munka végzése és annak helyszíne előbb-utóbb a személyiség mélységét is megmutatja.
Ilona egy bőripari szabászatban dolgozik, mint betanított munkás. Naponta varr össze darabbérben bőrből táskákat. Körülbelül 15 munkamozdulatot végez, és nagyon ügyelnie kell arra, hogy a drága alapanyagot nehogy elrontsa. Divatos oldaltáskák kerülnek ki a kezei alól, illetve öveket, cipő-felső rész-részleteket is betesz a gép alá. Bár a munkáját körülbelül egy hét alatt tanulta be 13 évvel ezelőtt, mégis boldog ember. Látja, hogy amin dolgozik, azzal értéket teremt.
Péter - ezzel szemben - ha a munkájára gondol, akkor boldogtalan. Pénzügyi diplomáját négy éve vette át, és azóta egy SSC-ben könyvel, illetve egy munkafázist végez több földrajzi területen, több nyelven. Nem látja a munkája elejét, és a végét sem. Csak a napi munkaidő keretezi be napjait. Mikor ezt a pályát választotta, akkor sok-sok tanulásra, képzésre, megoldás-keresésre számított, és nem mechanikus munkavégzésre. Most csalódott és napról-napra boldogtalanabb.
Rita sem elégedett, ha a munkájára gondol. Ő képzés-fejlesztési munkatársként dolgozik egy külföldi tulajdonú bankban. Ez volt az a terület, amelyért nyolc évig hajtott. Sikerült meglelnie, majd a kollégákkal a számtalan javaslat és ezek sikeres kivitelezése kapcsán elfogadtatta magát. A munkavégzés helyszíne azonban megváltozott. A barátságos, patinás bérpalotából kiköltöztek a rozsda negyed mellé, egy tízemeletes irodaházba, ahol Rita 15 kollégájával osztozik egy nagy, "Open-Office" jellegű termen. Sem bizalmas beszélgetések, sem tárgyalások, de még a saját holminak az elhelyezése sem lehetséges ebben az ultramodern irodai környezetben. Minden idegen lett, és lassan az egész munkavégzés is azzá vált.
"Freud szerint csak az egészséges ember tud dolgozni és szeretni" - kezdte a mondanivalóját Szondy Máté pszichológus, a pozitív pszichológia témáival foglalkozó kutató, amikor a munka és a boldogság egymásra gyakorolt hatásáról kérdeztük.
A munka alapvető jellemzője a kiegyensúlyozott életnek, és ugyanez fordítva is igaz. Ha valaki nem végez boldoggá tevő munkát, akkor soha nem válhat elégedetté. Minden személyt a jelentésteli, értelmes tevékenység tesz boldoggá. Az a tényező azonban, hogy pontosan kinek mi is az, ami fontos tevékenység, személyiség-függő. "Egy utcaseprő is lehet boldog, hiszen ha maga mögé néz, az általa megtisztított utcafelületet látja. Ugyanakkor számtalan felsővezetőt ismerek, aki nagyon-nagyon boldogtalan" - állítja a szakember.
Általában az olyan munkákat lehet jobban élvezni, ahol közvetlenül látható eredmény marad egy-egy tevékenység után. Az orvos látja, hogy meggyógyul a beteg, az asztalos összerakja a bútort, a tanár megfigyeli a gyerekek előrehaladását. Ennél a pontnál jelentkezik a mai kor csapdahelyzete. Sokan dolgoznak nagyon magas fizetésért multinacionális mátrix-szervezetekben. Mégsem szeretik a munkájukat, mert ellehetetlenültek benne. A pszichológusi segítséget kérők közül sokan szenvednek hasonló problémában. Ha egymásnak ellentmondó elvárásoknak kell egyszerre megfelelni, vagy gyorsan egymás után át kell tervezni a teljes cselekvési sort, illetve a beosztottak megtartásának a lehetőségét is elveszik egy új juttatási csomag kialakításával, és a vezetőre kényszerítésével, az senki lelkének nem tesz jót.
A szakember szerint nagyon meghatározó csapdahelyzetbe futhat az egyén. Korunk társadalma azt közvetíti, hogy a kedvező anyagi ellentételezés önmagában megteremti a munka értelmét. Hiszen, mindenféle értéket a pénzen keresztül mérünk le. "Nagy a kísértés, de utána szinte biztos a kiégés" - figyelmeztetett a pszichológus a veszélyre. Manapság a jó munka, a jó munkahely szinonimája a magas fizetés, a kiemelkedő juttatási csomag. Látunk azonban embereket magas fizetéssel és nagyon boldogtalanul, ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy ez nem így van.
Ezen felül Szondy Máté arra a jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy mekkora árat kell fizetni a magas bérrel járó pozícióért. "Általában, ahol sokat fizetnek, ott sokat is igényelnek az egyéntől ezért cserébe. A családtól, a társas kapcsolatoktól szakítják el a személyt a munka javára." Azt pedig ma már mindenki tudja, hogy pont ezek a faktorok határozzák meg az elégedettség szintjét, és ezáltal a boldogságot.
Régen, 80-100 és akár ezer évvel ezelőtt az volt a hagyomány, hogy az asszonyok a ház körüli, mezőgazdasági munkában, a kisiparban dolgozók pedig nyitvatartási idő nélkül egész nap dolgoztak. Ezt, a ma erősen megszépített nosztalgiával említett szerves életmódot Szondy Máté szerint a maga valójában nem ismerjük. "Csupán kulturális termékeket ismerünk, amelyeken keresztül az ő egykori életüket látjuk. Azt, hogy ez mekkora megterhelést jelentett a számukra, valójában senki nem tudja." Viszont azt tapasztalhatjuk, hogy ma már panaszra ad okot az a jelenség, ha valakinek áthatja az életének minden területét a munka.
Az értelmes munka sok esetben teljesen értelmetlen, rossz keretek közt zajlik, és ebben az esetben szinte eltörpül az előbbi jótékony hatása a sok bosszúság mellett. Szondy Máté - a közbeszédben uralkodó javaslatok ellenére - a munka és a társas kapcsolatok elválasztását javasolja oly módon, hogy külön, önálló munka-idő, társas kapcsolati-idő és saját felhasználású idővel egyaránt rendelkezzenek az emberek. Azért, hogy könnyebben lehessen ezt meglépni, térben és időben el kell határolni a munkát a családtól. A "Home-Office" átmenetileg jó megoldásnak tűnhet, de a szakember szerint hosszú távon elégedetlenséget szülhet. A folytonos készenléti állapot először vonzónak tűnik, mert a saját fontosságunk rajzolódhat ki ezáltal, de a családi működést ugyanez komolyan veszélyezteti.
A szakember azt tanácsolja, hogy mindenkinek ki kell építenie - persze súlypontokkal, amelyek egyénileg és időszakosan újragondoltak - a karriert és a családi, társas életet. Ez vonatkozik a nőkre, anyákra is, akiknek a szakember szerint ugyanúgy nem feltétlenül tesz jót, ha csak a családra "szűkül le" az érdeklődésük, "bár ezzel kapcsolatban nagyok az egyéni különbségek" - állítja a szakember..
A munkavégzés helye, a szorosan értelmezett munkakörülmények az éppen aktuális jóléti helyzet és hatékonyság libikókájának eredményét mutatják. Ha a szabályozás, a gazdasági helyzet és a politikai akarat kikényszeríti, akkor jók a körülmények. Ha ezek bármelyike nem áll rendelkezésre, akkor minden a munka hatékonyságának rendelődik alá.
Arra azonban minden cégtulajdonosnak, vezetőnek és HR szakembernek figyelnie kellene a szakember szerint, hogy ha a munkavállalók jobban érzik magukat, akkor a mentális fittségük sok betegségtől óvja meg őket. A kevesebb betegség kevesebb betegszabadsággal és lényeges, pénzben mérhető megtakarítással jár együtt. Nyugaton ezzel a tényezővel foglalkoznak már, és fontossá vált a munkahelyi jólét növelése. Ugyan szintén Nyugatról jöttek azok a "falanszter"-típusú irodai munkakörök, munkavégzési helyek kialakítása, amelyeknek a célja a hatékonyság érdekében akár a munkahelytől és a munkától való elidegenedés kialakítása, de ez a működési mód Szondy Máté szerint hosszú távon "visszaüt". A kiválasztásnak, a betanításnak, a meglévő tudás-bázisnak a védelmére fordított extra kiadások, erőforrások ráfordításai jelentősebbek, mint az, ha nő egy cégnél a beosztottakra fordított - sok esetben ingyen is megléphető, "well-being".
Az információ áramlásának a segítése miatt kialakított, úgynevezett amerikai típusú, nyitott irodák is a hatékonyabb munkavégzést segítenék. Szondy Máténak ezzel a munkaszervezési módszerrel kapcsolatosan nincs közvetlen tapasztalata, de a családpszichológiai gyakorlatból átemelt néhány megállapítást, amely ezen a téren is alkalmazható. A családterápia során minden esetben kiderül, hogy az úgynevezett "intim tér", a saját, visszavonulásra alkalmat adó tér mindenkinek szükséges. Ha valakinek állandóan 8-10 kollégával meg kell megosztania a napját, minden történését és frusztrációját, az stresszkeltő helyzetet teremt. "Már maga a visszavonulás lehetősége is csökkenti a stresszt. Ha pedig ez nem áll rendelkezésre, akkor más eszközt kell a menedzsmentnek megalkotnia ennek a problémának a kezelésére" - véli a szakember.
A válság, a kedvezőtlen külső körülmények egy sor negatív jelenséget teremtenek, amelyekkel meg kell küzdeni. Ehhez komoly stratégiára, illetve speciális képességekre van szükség. Az első, és leggyakrabban jelentkező stresszor a leépítés. Az elbocsátáskor a folyamatnak csak nagyon csekély részére van ráhatásunk. Ez az úgynevezett "külső kontrollos" állapot, illetve ellenőrizhetetlen helyzet sokakat megbetegíthet. Itt, ezen a ponton válik el, hogy kinek milyen megküzdési stratégiákat sikerült kialakítania a korábbi időszakban.
Szondy Máté nagyon hatékonynak tartja a társas támogatás megkeresését. A tennivalók sorában például kifejezetten első lépésként említi a szakember, hogy az egyén tudatosítsa magában ennek a tényezőnek a kiemelkedő fontosságát. Főleg férfiakra jellemző, hogy magukba fordulva eltitkolják az érzéseiket ahelyett, hogy megnyílnának. Ezen azonban el is tud bukni a megküzdési stratégia! Ha tudatosult, mennyire fontos a környezetünkben élők támogatásának a kérése, akkor már csak aktiválni kell a viszonyainkat.
Ezen felül a másik nagyon fontos "küzdősport" az aktivitás, és ezen belül is a társas aktivitás. Munka nélkül az ember hajlamos passzívvá válni, csak ülni otthon melegítőben a televízió előtt. A passzivitás azonban rányomja a bélyegét a hangulatunkra, és még lejjebb kerülünk. Társas összejövetelek, séták, kirándulások nagymértékben segítik ilyenkor a holtponton való túljutást. Akinek nincs családja, vagy barátai, annak Szondy Máté önsegítő klubok felkeresését javasolja.
Sok esetben látni, hogy valaki nem a megfelelő eszközhöz nyúl. Ilyen például az alkohol használata is. Rövid távon ugyan csökkenti a szorongást, de hosszú távon katasztrofális következményei vannak a bódulatnak.
Csíkszentmihályi Mihály írta le azt a jelenséget, miszerint sok egyszerű ember a maga egyszerűen végezhető munkájával boldog, ha értelmet lel a tevékenységében. Ők azokkal a készségekkel, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon kapóssá váltak, nem rendelkeznek. A belső motiváltság, a jó kommunikációs képesség, a tanulási képesség a mai kiválasztásoknál azonban nagy jelentőséggel bír. De még ezeknél is fontosabb a sikeres pályázónál, hogy rátermettnek tűnjön. Ezt pedig- bár ehhez sem készült kutatás- a szakember szerint olyan egyszerű jelenségekkel lehet magyarázni, mint az elégedettség. Szinte biztos, hogy a kiválasztás kimenetelét befolyásolja, hogy jobban kedveljük a boldognak látszó embereket a boldogtalannál, és ehhez társítunk egyéb tulajdonságokat is. Természetesen, egy egyórás interjúra föl lehet venni a "boldogság álarcát", de a tapasztalt metakommunikátor átlát a szitán. Ha a mosolyunk csak a szájunkon rezdül, és a szemünk mozdulatlan, akkor nemcsak elégedetlenné, de még hazuggá is válunk.
Péter - ezzel szemben - ha a munkájára gondol, akkor boldogtalan. Pénzügyi diplomáját négy éve vette át, és azóta egy SSC-ben könyvel, illetve egy munkafázist végez több földrajzi területen, több nyelven. Nem látja a munkája elejét, és a végét sem. Csak a napi munkaidő keretezi be napjait. Mikor ezt a pályát választotta, akkor sok-sok tanulásra, képzésre, megoldás-keresésre számított, és nem mechanikus munkavégzésre. Most csalódott és napról-napra boldogtalanabb.
Rita sem elégedett, ha a munkájára gondol. Ő képzés-fejlesztési munkatársként dolgozik egy külföldi tulajdonú bankban. Ez volt az a terület, amelyért nyolc évig hajtott. Sikerült meglelnie, majd a kollégákkal a számtalan javaslat és ezek sikeres kivitelezése kapcsán elfogadtatta magát. A munkavégzés helyszíne azonban megváltozott. A barátságos, patinás bérpalotából kiköltöztek a rozsda negyed mellé, egy tízemeletes irodaházba, ahol Rita 15 kollégájával osztozik egy nagy, "Open-Office" jellegű termen. Sem bizalmas beszélgetések, sem tárgyalások, de még a saját holminak az elhelyezése sem lehetséges ebben az ultramodern irodai környezetben. Minden idegen lett, és lassan az egész munkavégzés is azzá vált.
A munka felemelhet, de meg is betegíthet
A munka alapvető jellemzője a kiegyensúlyozott életnek, és ugyanez fordítva is igaz. Ha valaki nem végez boldoggá tevő munkát, akkor soha nem válhat elégedetté. Minden személyt a jelentésteli, értelmes tevékenység tesz boldoggá. Az a tényező azonban, hogy pontosan kinek mi is az, ami fontos tevékenység, személyiség-függő. "Egy utcaseprő is lehet boldog, hiszen ha maga mögé néz, az általa megtisztított utcafelületet látja. Ugyanakkor számtalan felsővezetőt ismerek, aki nagyon-nagyon boldogtalan" - állítja a szakember.
Általában az olyan munkákat lehet jobban élvezni, ahol közvetlenül látható eredmény marad egy-egy tevékenység után. Az orvos látja, hogy meggyógyul a beteg, az asztalos összerakja a bútort, a tanár megfigyeli a gyerekek előrehaladását. Ennél a pontnál jelentkezik a mai kor csapdahelyzete. Sokan dolgoznak nagyon magas fizetésért multinacionális mátrix-szervezetekben. Mégsem szeretik a munkájukat, mert ellehetetlenültek benne. A pszichológusi segítséget kérők közül sokan szenvednek hasonló problémában. Ha egymásnak ellentmondó elvárásoknak kell egyszerre megfelelni, vagy gyorsan egymás után át kell tervezni a teljes cselekvési sort, illetve a beosztottak megtartásának a lehetőségét is elveszik egy új juttatási csomag kialakításával, és a vezetőre kényszerítésével, az senki lelkének nem tesz jót.
A szakember szerint nagyon meghatározó csapdahelyzetbe futhat az egyén. Korunk társadalma azt közvetíti, hogy a kedvező anyagi ellentételezés önmagában megteremti a munka értelmét. Hiszen, mindenféle értéket a pénzen keresztül mérünk le. "Nagy a kísértés, de utána szinte biztos a kiégés" - figyelmeztetett a pszichológus a veszélyre. Manapság a jó munka, a jó munkahely szinonimája a magas fizetés, a kiemelkedő juttatási csomag. Látunk azonban embereket magas fizetéssel és nagyon boldogtalanul, ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy ez nem így van.
Ezen felül Szondy Máté arra a jelenségre is felhívja a figyelmet, hogy mekkora árat kell fizetni a magas bérrel járó pozícióért. "Általában, ahol sokat fizetnek, ott sokat is igényelnek az egyéntől ezért cserébe. A családtól, a társas kapcsolatoktól szakítják el a személyt a munka javára." Azt pedig ma már mindenki tudja, hogy pont ezek a faktorok határozzák meg az elégedettség szintjét, és ezáltal a boldogságot.
Régen, 80-100 és akár ezer évvel ezelőtt az volt a hagyomány, hogy az asszonyok a ház körüli, mezőgazdasági munkában, a kisiparban dolgozók pedig nyitvatartási idő nélkül egész nap dolgoztak. Ezt, a ma erősen megszépített nosztalgiával említett szerves életmódot Szondy Máté szerint a maga valójában nem ismerjük. "Csupán kulturális termékeket ismerünk, amelyeken keresztül az ő egykori életüket látjuk. Azt, hogy ez mekkora megterhelést jelentett a számukra, valójában senki nem tudja." Viszont azt tapasztalhatjuk, hogy ma már panaszra ad okot az a jelenség, ha valakinek áthatja az életének minden területét a munka.
A jó munkahely egyensúlyt teremt a jólét és a hatékonyság közt
Az értelmes munka sok esetben teljesen értelmetlen, rossz keretek közt zajlik, és ebben az esetben szinte eltörpül az előbbi jótékony hatása a sok bosszúság mellett. Szondy Máté - a közbeszédben uralkodó javaslatok ellenére - a munka és a társas kapcsolatok elválasztását javasolja oly módon, hogy külön, önálló munka-idő, társas kapcsolati-idő és saját felhasználású idővel egyaránt rendelkezzenek az emberek. Azért, hogy könnyebben lehessen ezt meglépni, térben és időben el kell határolni a munkát a családtól. A "Home-Office" átmenetileg jó megoldásnak tűnhet, de a szakember szerint hosszú távon elégedetlenséget szülhet. A folytonos készenléti állapot először vonzónak tűnik, mert a saját fontosságunk rajzolódhat ki ezáltal, de a családi működést ugyanez komolyan veszélyezteti.
A szakember azt tanácsolja, hogy mindenkinek ki kell építenie - persze súlypontokkal, amelyek egyénileg és időszakosan újragondoltak - a karriert és a családi, társas életet. Ez vonatkozik a nőkre, anyákra is, akiknek a szakember szerint ugyanúgy nem feltétlenül tesz jót, ha csak a családra "szűkül le" az érdeklődésük, "bár ezzel kapcsolatban nagyok az egyéni különbségek" - állítja a szakember..
A munkavégzés helye, a szorosan értelmezett munkakörülmények az éppen aktuális jóléti helyzet és hatékonyság libikókájának eredményét mutatják. Ha a szabályozás, a gazdasági helyzet és a politikai akarat kikényszeríti, akkor jók a körülmények. Ha ezek bármelyike nem áll rendelkezésre, akkor minden a munka hatékonyságának rendelődik alá.
Arra azonban minden cégtulajdonosnak, vezetőnek és HR szakembernek figyelnie kellene a szakember szerint, hogy ha a munkavállalók jobban érzik magukat, akkor a mentális fittségük sok betegségtől óvja meg őket. A kevesebb betegség kevesebb betegszabadsággal és lényeges, pénzben mérhető megtakarítással jár együtt. Nyugaton ezzel a tényezővel foglalkoznak már, és fontossá vált a munkahelyi jólét növelése. Ugyan szintén Nyugatról jöttek azok a "falanszter"-típusú irodai munkakörök, munkavégzési helyek kialakítása, amelyeknek a célja a hatékonyság érdekében akár a munkahelytől és a munkától való elidegenedés kialakítása, de ez a működési mód Szondy Máté szerint hosszú távon "visszaüt". A kiválasztásnak, a betanításnak, a meglévő tudás-bázisnak a védelmére fordított extra kiadások, erőforrások ráfordításai jelentősebbek, mint az, ha nő egy cégnél a beosztottakra fordított - sok esetben ingyen is megléphető, "well-being".
Az információ áramlásának a segítése miatt kialakított, úgynevezett amerikai típusú, nyitott irodák is a hatékonyabb munkavégzést segítenék. Szondy Máténak ezzel a munkaszervezési módszerrel kapcsolatosan nincs közvetlen tapasztalata, de a családpszichológiai gyakorlatból átemelt néhány megállapítást, amely ezen a téren is alkalmazható. A családterápia során minden esetben kiderül, hogy az úgynevezett "intim tér", a saját, visszavonulásra alkalmat adó tér mindenkinek szükséges. Ha valakinek állandóan 8-10 kollégával meg kell megosztania a napját, minden történését és frusztrációját, az stresszkeltő helyzetet teremt. "Már maga a visszavonulás lehetősége is csökkenti a stresszt. Ha pedig ez nem áll rendelkezésre, akkor más eszközt kell a menedzsmentnek megalkotnia ennek a problémának a kezelésére" - véli a szakember.
Kontrollálhatatlan helyzetek kezelése társas aktivitással
A válság, a kedvezőtlen külső körülmények egy sor negatív jelenséget teremtenek, amelyekkel meg kell küzdeni. Ehhez komoly stratégiára, illetve speciális képességekre van szükség. Az első, és leggyakrabban jelentkező stresszor a leépítés. Az elbocsátáskor a folyamatnak csak nagyon csekély részére van ráhatásunk. Ez az úgynevezett "külső kontrollos" állapot, illetve ellenőrizhetetlen helyzet sokakat megbetegíthet. Itt, ezen a ponton válik el, hogy kinek milyen megküzdési stratégiákat sikerült kialakítania a korábbi időszakban.
Szondy Máté nagyon hatékonynak tartja a társas támogatás megkeresését. A tennivalók sorában például kifejezetten első lépésként említi a szakember, hogy az egyén tudatosítsa magában ennek a tényezőnek a kiemelkedő fontosságát. Főleg férfiakra jellemző, hogy magukba fordulva eltitkolják az érzéseiket ahelyett, hogy megnyílnának. Ezen azonban el is tud bukni a megküzdési stratégia! Ha tudatosult, mennyire fontos a környezetünkben élők támogatásának a kérése, akkor már csak aktiválni kell a viszonyainkat.
Ezen felül a másik nagyon fontos "küzdősport" az aktivitás, és ezen belül is a társas aktivitás. Munka nélkül az ember hajlamos passzívvá válni, csak ülni otthon melegítőben a televízió előtt. A passzivitás azonban rányomja a bélyegét a hangulatunkra, és még lejjebb kerülünk. Társas összejövetelek, séták, kirándulások nagymértékben segítik ilyenkor a holtponton való túljutást. Akinek nincs családja, vagy barátai, annak Szondy Máté önsegítő klubok felkeresését javasolja.
Sok esetben látni, hogy valaki nem a megfelelő eszközhöz nyúl. Ilyen például az alkohol használata is. Rövid távon ugyan csökkenti a szorongást, de hosszú távon katasztrofális következményei vannak a bódulatnak.
Az értékes munkavállaló nem feltétlenül boldog
Csíkszentmihályi Mihály írta le azt a jelenséget, miszerint sok egyszerű ember a maga egyszerűen végezhető munkájával boldog, ha értelmet lel a tevékenységében. Ők azokkal a készségekkel, amelyek a jelenlegi munkaerőpiacon kapóssá váltak, nem rendelkeznek. A belső motiváltság, a jó kommunikációs képesség, a tanulási képesség a mai kiválasztásoknál azonban nagy jelentőséggel bír. De még ezeknél is fontosabb a sikeres pályázónál, hogy rátermettnek tűnjön. Ezt pedig- bár ehhez sem készült kutatás- a szakember szerint olyan egyszerű jelenségekkel lehet magyarázni, mint az elégedettség. Szinte biztos, hogy a kiválasztás kimenetelét befolyásolja, hogy jobban kedveljük a boldognak látszó embereket a boldogtalannál, és ehhez társítunk egyéb tulajdonságokat is. Természetesen, egy egyórás interjúra föl lehet venni a "boldogság álarcát", de a tapasztalt metakommunikátor átlát a szitán. Ha a mosolyunk csak a szájunkon rezdül, és a szemünk mozdulatlan, akkor nemcsak elégedetlenné, de még hazuggá is válunk.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
DNS-be kódolt versenyelőny: fájdalmas generációváltás jöhet az IT-szektorban
Az IT-szektorban fájdalmas generációváltás kezdődhet: az AI térnyerése nemcsak a szenior tudást, de a jelenlegi készségkészleteket is elavulttá... Teljes cikk
"Három állás kell, hogy túléljek!" – hová vezet hosszú távon az új munkahelyi valóság?
Egyre több fiatal felnőtt dolgozik párhuzamosan több állásban – nem luxusból, hanem kényszerből. Az infláció, a stagnáló bérek és a... Teljes cikk
Az ápoló is írhat majd receptet – bővül a szakdolgozók hatásköre
A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben önállóan, saját jogon is elláthatnak olyan tevékenységeket, amelyeket eddig kizárólag... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Itt a toplista! Ezekben az országokban nem uralja a munka az életet – hogy áll Magyarország? 6 napja
- Mondjuk ki végre, milyen fájdalmas árat fizetünk a rugalmas munkáért! 2 hete
- 5 kulcsfontosságú lépés a pozitív munkahelyi légkör megteremtéséhez 3 hete
- Egyre többen vannak, akik a szabadságuk alatt sem tudnak elszakadni a munkától 4 hete
- Matrac nélküli ágyak, zsúfolt vécé, pihenőnap nincs - perlik a BYD-t 1 hónapja
- Ezek a legfontosabb prioritások a dolgozók számára a munkahelyen 1 hónapja
- Aki hazamegy időben és nem túlórázik, fizetésemelést kap – figyelem, igaz történet! 2 hónapja
- Új korszak jön: a jövő vezetői nem csak számokban gondolkodnak 2 hónapja
- Bizonytalan jövő, nulla megbecsülés: így érez a dolgozó fiatalok nagy része 2 hónapja
- Inkább izgalmas legyen mint stresszmentes? - ilyen szempontok szerint választanak munkahelyet a fiatalok 2 hónapja
- 5-ből 1 munkavállaló úgy érzi, hogy nem uralja a karrierjét 3 hónapja