A budapesti munkaerő 5 százaléka már SSC-ben dolgozik

Mára több, mint 100 vállalat és 50 ezer ember dolgozik a szektorban, így az autóipar mögött Magyarország második számú húzó ágazatává nőtte ki magát. Működtet itt saját SSC-t a GE, Morgan Stanley, a Vodafone, a British Petroleum, a British Telecom, Tata, Alcoa és számos több céget kiszolgáló európai központ is ide települt.

Az első szolgáltató központok a 90-es évek végén kezdtek megjelenni Magyarországon, egyértelműen azért, mert olcsó és viszonylag jól képzett volt a munkaerő, és relatíve sokan beszéltek idegen nyelvet. Budapest amúgy is tökéletes helyen fekszik mondjuk időzónák szempontjából Így az Észak-amerikai és az ázsiai ügyfelek is elérhetőek viszonylag könnyedén.

A portfolio.hucikke szerint a munkaerő átlagos fluktuációja a szektorban 20 százalék fölött mozog, így az eleve 300 ezer forint körüli induló kezdőbérek néhány éves szakmai gyakorlattal könnyen 500-600 ezerre emelkednek, a karrierlétrán ügyesen lépkedők pedig hamarosan még magasabb fizetést érhetnek el.

Az SSC tevékenység esszenciája az, hogy a nagyon komplex folyamatokat a lehető legegyszerűbb elemekre bontja, ennek köszönhető, hogy akár egy távoli ország, nem feltétlenül magasan képzett dolgozója is könnyen megbirkózik a napi munkájával. Az viszont önmagában problémát jelent, hogy a gyors cserélődés és a meredeken emelkedő bérek miatt tovább nő az üzemi költség - így az eredetileg versenyképes közép-európai régió már nem automatikusan egy jó célpont. Tudni kell felmutatni többet, mint a könnyen elérhető, olcsó munkaerő.

Itt kerül be a képletbe a digitalizáció, amelynek révén a már említett egyszerű folyamatok részben automatizálhatóak, robotizálhatóak - ez lesz a paradoxon alapja. Ugyanis az innovációs törekvések segítenek megőrizni a versenyképességet, mert növelhető az egyes emberek teljesítménye. Közben viszont az eddigivel szemben sokkal specifikusabb tudású, digitálisan érett munkaerőre lenne szükség, ami viszont még nehezebben elérhető és még drágább. De a portál szerint nem szabad engedni, hogy egy-egy technológia vagy megoldás felborítsa a valódi hangsúlyokat, elvegyék a látványos dolgok a figyelmet a fontosakról. További szempont pedig, hogy az új digitális megoldások ne álljanak össze egy kezelhetetlen “szörnnyé", a cél az, hogy jobban működjön a vállalat és nem az, hogy további kitettségek keletkezzenek.

A Piac és Profit pedig arról ír, hogy az előrejelzések szerint a következő 1-1,5 évben ebben a szektorban lesz a legnagyobb a munkaerő-piaci növekedés, amennyiben a jelenlegi kihívásokra sikerül belátható időn belül jó válaszokat adni.

A Magyar Outsourcing Szövetség felmérése alapján ezenfelül a már meglévő központok is nagy léptékben növekedtek. 2014-ben 9 százalékos volt a bővülés, 2015-ben körülbelül 25. Arról nincsenek adatok, hogy bármely szolgáltató központ kivonult volna Magyarországról, sőt a jelen lévők 72 százaléka a következő 12 hónapban növekedésre számít.

Az SSC-kről nemrég készült nemzeti EY-felmérés is azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a globális vállalatok egyre gyakrabban választották szolgáltató központjaik helyszínéül Magyarországot: a jelenleg hazánkban működő központok 38 százaléka ebben az időszakban kezdte meg működését. Ugyanez a felmérés mutatott rá arra a négy területre is, ahol van még tere a fejlődésnek. Ha ezek teljesülnek, még intenzívebb lehet a hazai SSC-szektor növekedése.

Nemrég munkatársunk is egy, az SSC-k jövőjével foglalkozó konferencián vett részt.

Portfólió;Piac&Profit