A civil szervezetek sokat tehetnek a foglakoztatás bővítéséért

A szakminiszter emlékeztette a tanácskozás részvevőit, hogy a civil szervezetek is közreműködtek a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv elkészítésében, amely Brüsszelben elismerést kapott. Hasznosítani lehet a közös munka tapasztalatait a jövő évi akcióterv elkészítése során is. Emellett a civil szervezetek közreműködését kérte a Munka Törvénykönyve és a Foglalkoztatási törvény felülvizsgálatában, az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozásában, valamint a második Európa terv megalkotásában.

Csizmár Gábor a foglalkoztatáspolitika és a munkaügy több olyan területét is megnevezte, ahol a civil szervezetek eredményesen járulhatnak hozzá a foglalkoztatási célok megvalósításához. Mint mondta, jobb közhangulatot kellene kialakítani a felnőttképzés körül, jó lenne, ha a tanulás divattá válna, hiszen az aktív korú munkavállalók közül 900 ezer honfitársunk csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Többet lehetne tenni "civil technikákkal" a hátrányos helyzetű emberekért, hogy növekedjék az esélyük a munkapiacon. Különösen az inaktív, a nem dolgozó és munkát sem kereső emberek "megmozdítása" igényel nagyobb összefogást, hiszen ezen a téren önmagukban elégtelenek a kormány erőfeszítései. Ugyancsak bonyolult feladat a szociális ellátórendszerek és a foglalkoztatási intézményrendszer összehangolása. A munkapiac szereplői - a munkáltatók, szakszervezetek, művelődési házak, szakképző intézmények, civil szervezetek stb. - között integrált együttműködésre van szükség, különösen a kistérségekben.

A szaktárca számít a civilekre - hangsúlyozta Csizmár Gábor, aki számba vette azokat a területeket is, ahol a minisztériumnak kell a feltételeket megteremteni a hatékony együttműködéshez. Kijelentette: az eddiginél több segítséget adnak a civil szervezeteknek, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, illetve képesek legyenek pályázatok elkészítésére és lebonyolítására.
Bővíteni kívánják a nonprofit szektor foglalkoztatási kapacitását, hiszen az Európai Unió több tagországában a munkavállalók 7-10 százaléka ebből a szektorból szerzi a munkajövedelmét, míg nálunk csak 2-2,5 százalék ez az arány. Azt ígérte, hogy megfelelő szabályozással javítják a civil szervezetek és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésének feltételeit. 2005. év első felében létrehozzák a szaktárca és a civil foglalkoztatási szervezetek közötti érdekegyeztetést, amelyről a konferencia részvevői és a sajtó nyilvánossága előtt szándéknyilatkozatot írt alá hét ernyőszervezet képviselőjével.