A gazdaságban nem, de magukban bíznak a vállalatvezetők itthon

A vezetők 51 százaléka vár növekedést idén

Az idei kérdőív azt vizsgálta, hogy a legfontosabb trendek, azaz a technológiai és a demográfiai változások, valamint a gazdasági erőviszonyok átstrukturálódása hogyan alakítják át a piaci versenyt az adott vállalat vezetője szerint. Szűcs Márta, a PwC könyvvizsgálati üzletágának cégtársa elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, az egyik alapvető kérdés az volt, hogy mennyire bíznak a gazdasági növekedésben – sajnos az derült ki, hogy ez a bizalom csökkent az előző évekhez képest. 64-ről 46 százalékra esett vissza azok aránya, akik optimistán látják a globális gazdaság alakulását, ugyanakkor érdekes módon 28-ról 39 százalékra nőtt a stagnálást prognosztizálók aránya. Idén már csak a vezetők 51 százaléka vár Magyarországon gazdasági növekedést, a tavalyi 55 százalékkal szemben, ezzel párhuzamosan a stagnálást várók aránya is csökkent.

Általánosságban a gazdasági környezet nem ad okot az örömre a vezérigazgatók szerint. „Ennek ellenére, azt látjuk, hogy a saját bevételeiket illetően 82 százalékuk mondta magát bizakodónak a korábbi 72 százalékkal szemben. Ez összhangban van azzal, hogy a vállalatvezetők 66 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt 1 évben javult a cége helyzete a piacon” – mondta Szűcs Márta.

A költségcsökkentő intézkedések aránya is kezd kisebb arányban szerepet játszani, 72 százalékról 62 százalékra csökkent azok aránya, akik ilyen programba kezdtek a közelmúltban. Nőtt az IT-beruházást végrehajtók aránya, a válság alatt erősen visszafogott beruházások után ma már muszáj követni a technológiai fejlődést.

A vezérigazgatóknak pontosan kell érteniük, hogy miben tud nekik segíteni a technológia: hiszen ez ma már elengedhetetlen az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, az új kollégák megtalálásában, a folyamataik fejlesztésében. Ezért megkérdezték őket, hogy mennyire fontosak nekik a digitális technológiák: az tűnik ki, hogy a számítógépes biztonságot emelte ki 72 százalékuk, csak ezután említették az ügyfelekkel való kapcsolatépítést. Nagyon fontos megkülönböztető tényező lesz a cégek között, hogy ki képes élni a technológia adta lehetőségekkel – akik nem tudnak élni ezzel, veszélybe sodorhatják vállalatukat.

Azt is megkérdezték a vezetőktől, hogy vajon több lehetőséget és/vagy nehezítő körülményt látnak-e jelenleg? 54 százalék több lehetőséget lát, 50 százalékuk ugyanakkor több nehezítő körülményt is érzékel – Szűcs Márta szerint ennek a látszólagos ellentmondásnak az lehet az oka, hogy minden nehézségben ott van a lehetőség is.

A kormányzat a legfenyegetőbb

A felmérés kitért arra, hogy miként látják a vezérigazgatók, milyen veszélyeknek van leginkább kitéve a vállalatuk. Első helyen a kormányzati intézkedéseket és az államháztartási hiányt említették a vezetők 83 százalékkal, de jelentős többség (76 százalék) szerint a túlszabályozottság is fontos fenyegetés. Jelentős kockázati tényező még a geopolitikai bizonytalanság és a szakemberhiány is. A vezetők 68 százaléka tart attól, hogy a tehetségek elhagyják az országot és ezáltal nem lesz elég megfelelő szakember a számukra. A korrupció is tekintélyes helyen áll a fenyegető veszélyforrások között.

Ezek a fenyegető tényezők a globális felmérésben is kiugranak, ám fontos különbség, hogy a technológiai változásokat külföldön nem élik meg olyan nehézségként, mint az itthoni vezérigazgatók.

Nőtt azok aránya, akik a fenyegetettségek mérséklése érdekében komoly elvárásokat támasztanak a kormányzattal szemben: megduplázódott azok aránya, akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak el a kormánytól, 72 százalékuk szerint ennek kormányzati prioritásnak kellene lennie - az elvárás erősebb, mint világszerte, ahol a vállalatvezetők 67 százaléka gondolkodik így. A képzett és alkalmazkodóképes munkaerő képzése is dobogós elvárás a kormány felé. Az innovációt segítő üzleti környezet is mint igény merült fel a kormányzat felé (63 százalék).

Magyarországon a vezérigazgatók 59 százaléka szerint az iparági szabályzói környezet változása erősen befolyásolja a versenyt és egy-egy nem várt változás képes váratlan helyzetbe sodorni a cégüket.

Korábban az új piaci belépők, a versenytársak jellemzően nem érkeztek új területekről, most azonban 51 százalék elképzelhetőnek tartja, hogy belépnek a piacra olyan versenytársak, akiknek fő tevékenysége nem az ő iparágukba tartozik: a legtöbben a technológia és az állam felől várják az új versenytársakat. Vannak, akik proaktívan közelítik a problémát: a megkérdezett vezérigazgatók 28 százaléka ugyanis tervezi vagy már be is lépett egy új szektorba. Tehát érdekes módon, bár 51 százalék fél, hogy az ő területére belép valaki, de ők maguk nem nagyon nyitnak más, új területek felé.

Érdekesen alakultak a válaszok a következő kérdésre: tervezi-e növelni a vállalat létszámát az elkövetkező egy évben? Annak ellenére, hogy a cég bevételeit a vezérigazgatók növekedni látják, ezt nem létszámemeléssel gondolják elérni – inkább technológiával, partnerség viszonyok kialakításával akarják céljaikat elérni. A vezérigazgatók csupán 42 százaléka mondta, hogy növelné a cég dolgozói létszámát, ez csökkenő tendenciát mutat a tavalyi arányhoz képest, de még mindig sokkal magasabb szám, mint a két évvel ezelőtti.

Vadász Péter, a MGYOSZ társelnöke szerint a magyar cégek számára az innováció kellene, hogy prioritás legyen – véleménye szerint Magyarországon rettenetesen alacsony az erre fordított összegek aránya: kevesebb mint 1 százalék jut kutatásfejlesztésre, és a távlati célok között is csupán 1,8 százalék K+F beruházási arány szerepel. Összehasonlításképpen Amerikában ez az arány 3 százalék vagy afölötti.

Szabó György, Menedzserek Országos Szövetségének elnöke szerint a partnerségnek kellene első helyen állnia, így lehetne jobb eredményeket elérni. A felmérés szerint három kategóriában a vezérigazgatók több mint 50 százaléka fontosnak tartja a partnerséget: az ügyfelekkel, a beszállítókkal és üzleti hálózatokkal való kapcsolatépítés terén. Ezek a kapcsolatok konkrétan profitcélt szolgálnak, ezért érthető és elfogadható, hogy őket sorolják első helyre. 40 és 50 százalék között van azok aránya, akik a tudományos világgal és a versenytársakkal való partnerséget is fontosnak gondolják – Szabó György szerint ez progresszív gondolkodásra vall. Kevesebben vannak azok, akik startupokkal, civil szervezetekkel is tartanak kapcsolatot – ennek aránya lehetne magasabb, hiszen a stakeholder körnek akár nagyobb arányban is részeseivé tudna válni ez a szektor. A partnerség bizalmi kérdés, ezt a bizalmi szintet az állam, a cégek és a munkavállalók között meg kell teremteni – ha ez nincs lelassulhat a GDP növekedése is.