"A honi humorszakértők elmehetnek a bús picsába!"
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMiközben világszerte karikaturisták százai állnak ki a tizenkét elhunyt kolléga mellett és tüntetnek műfajuk szabadságáért, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának nyilvános klubja szándéka szerint ugyanezt teszi, miközben elküldi a bús picsába a honi humorszakértőket, pontosabban a Heti Választ egy „nagyon genny írása” miatt.
A szerelem erősebb, mint a gyűlöletMegölünk, mert nem jön be a humorod – ezzel a ténnyel (is) dacoltak a Charlie Hebdo francia szerkesztőség munkatársai, miközben bevállalták, hogy karikatúráikkal megsérthetnek olyan embereket, akik magukat muszlimként határozzák meg, és nem viccből fenyegetőznek. Egy magyar publicista szerint erről maguk az áldozatok is tehetnek. Szőnyi Szilárd „El lehetett volna kerülni a francia újságírók lemészárlását?” címen írt a Heti Válaszban azzal a felvetéssel élve, hogy „mivel az Iszlám Állam terroristáit a jelek szerint nem áll módunkban megváltoztatni, csak mi magunk tehetünk bármit is a védelmünkre. Leginkább talán azzal, hogy nem közlünk szakmányban ilyen, nemcsak emberi mivoltukból kivetkőzött vadállatok, hanem minden tisztességes polgár számára viszolyogtató karikatúrákat”.
Miközben világszerte karikaturisták százai állnak ki a tizenkét elhunyt kolléga mellett és tüntetnek műfajuk szabadságáért, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának nyilvános klubja szándéka szerint ugyanezt teszi, miközben elküldi a bús picsába a honi humorszakértőket, pontosabban a Heti Választ.

Pontosan így: „Úgyhogy én innen csak annyit tehetek, hogy rosszkedvűen ugyan, de megemelem a kalapom a francia kollégák előtt, a honi humorszakértők meg elmehetnek a bús picsába!”
A félreértések elkerülése végett a karikaturisták facebook kommentjei között a szerkesztő erősíti meg, hogy szerzőjük, stalker a Heti Válasz cikkére gondolt:
Azt a nagyon genny írást, amire stalker reagál, a Heti válaszban Szőnyi Szilárd követte el.
És az csak a szarhegy csúcsa... (stalker)
„stalker” írása
„EGY SEBTÉBEN ÍRT ROSSZKEDVŰ FELJEGYZÉS...
Olvasom itt-ott (honi lapokban persze...), hogy mindez elkerülhető lett volna, ha a lap humora kevésbé (érted? – kevésbé!) agresszív, gyalázkodó, ordináré; – ha a lap rajzolói visszafogják magukat; – ha tiszteletben tartják mások hitét, világnézetét, emberi jogait; – ha megmaradnak a jó izlés határain belül. Más szóval: mi magyarok jobban tudjuk, hogy egy karikaturista vagy humorista meddig mehet el..., mint ahogy sajnos úgy is van.
Csakhogy ezek a kollégák (!) nem magyarok... Nem igazán szerettem a Charlie képi világát – noha az okokat értettem –, de a szabadságát de. Azt a haláltmegvető pimaszságot, ami minden igazi szatíra sajátja, azt a bátorságot, ahogy a nagyobb és ismertebb Canard Enchaine rajzolói a lapot a német megszállás alatt illegálisan továbbra is megjelentették, az életüket kockáztatva a megszállókat gúnyoló-mocskoló pamfletekkel és rajzokkal.
(Vagy ahogy az athéni követ könnyedén csak annyit válaszolt egy szobrait mutogató türannosznak arra kérdésére, hogy melyik a legjobb bronz az efféle művekhez: "Az, amelyikből a zsarnokölők* szobrát öntötték." Ahogy az várható volt, üstöllést kivégezték, de egy jó poén akkor ennyit megért. Szóval a franciák mások. Ők még tudják, hogy mi az igazi szatíra, talán azért, mert náluk a humor és a szatíra szabadságának mélyebb történeti gyökerei vannak. A középkor vége felé Lyon püspöke – Rabelais barátja és mentora – évente egyszer engedélyezte azt a grandiózus szaturnáliaszerű tömegmulatságot, ahol egyebek közt a kereszténységet gyalázó és Jézust gúnyoló "performanszok" is tétettek – a széles tömegek nem kis örömére.)
Ahogy korábban olvastam, a lap minden rajzolója tudta, hogy mit kockáztat: lényegében azt, hogy idióták írják elő az egész világnak, hogy mi a humor és a szatíra, hogy meddig mehet el egy úgynevezett karikaturista, vagy humorista. Úgyhogy én innen csak annyit tehetek, hogy rosszkedvűen ugyan, de megemelem a kalapom a francia kollégák előtt, a honi humorszakértők meg elmehetnek a bús picsába!”
* Harmodiosz és Arisztogeiton
„EGY SEBTÉBEN ÍRT ROSSZKEDVŰ FELJEGYZÉS...
Olvasom itt-ott (honi lapokban persze...), hogy mindez elkerülhető lett volna, ha a lap humora kevésbé (érted? – kevésbé!) agresszív, gyalázkodó, ordináré; – ha a lap rajzolói visszafogják magukat; – ha tiszteletben tartják mások hitét, világnézetét, emberi jogait; – ha megmaradnak a jó izlés határain belül. Más szóval: mi magyarok jobban tudjuk, hogy egy karikaturista vagy humorista meddig mehet el..., mint ahogy sajnos úgy is van.
Csakhogy ezek a kollégák (!) nem magyarok... Nem igazán szerettem a Charlie képi világát – noha az okokat értettem –, de a szabadságát de. Azt a haláltmegvető pimaszságot, ami minden igazi szatíra sajátja, azt a bátorságot, ahogy a nagyobb és ismertebb Canard Enchaine rajzolói a lapot a német megszállás alatt illegálisan továbbra is megjelentették, az életüket kockáztatva a megszállókat gúnyoló-mocskoló pamfletekkel és rajzokkal.
(Vagy ahogy az athéni követ könnyedén csak annyit válaszolt egy szobrait mutogató türannosznak arra kérdésére, hogy melyik a legjobb bronz az efféle művekhez: "Az, amelyikből a zsarnokölők* szobrát öntötték." Ahogy az várható volt, üstöllést kivégezték, de egy jó poén akkor ennyit megért. Szóval a franciák mások. Ők még tudják, hogy mi az igazi szatíra, talán azért, mert náluk a humor és a szatíra szabadságának mélyebb történeti gyökerei vannak. A középkor vége felé Lyon püspöke – Rabelais barátja és mentora – évente egyszer engedélyezte azt a grandiózus szaturnáliaszerű tömegmulatságot, ahol egyebek közt a kereszténységet gyalázó és Jézust gúnyoló "performanszok" is tétettek – a széles tömegek nem kis örömére.)
Ahogy korábban olvastam, a lap minden rajzolója tudta, hogy mit kockáztat: lényegében azt, hogy idióták írják elő az egész világnak, hogy mi a humor és a szatíra, hogy meddig mehet el egy úgynevezett karikaturista, vagy humorista. Úgyhogy én innen csak annyit tehetek, hogy rosszkedvűen ugyan, de megemelem a kalapom a francia kollégák előtt, a honi humorszakértők meg elmehetnek a bús picsába!”
* Harmodiosz és Arisztogeiton
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?