A járulékfizetők nagy része már megfordult magánorvosnál
Egyre több emberrel esik meg, hogy egy-egy vizsgálatra, szakorvosi vizitre inkább magánkórházba, magánrendelőbe megy. Az okok mindenki előtt ismertek: nincs várólista, nincs órákig tartó ücsörgés a váróteremben, viszont van kedves bánásmód, szép rendelő és olyan ellátás, melynek során a páciens nem érzi úgy, hogy elveszett a rendszerben – betegútja tiszta, világos. És persze a végén nincs feszengés, hogy most akkor kinek és mennyit kéne csúsztatni: az árakat előre lehet tudni.

Ma már nem csak a legtehetősebbek járnak magánorvoshoz: a felmérésben részt vevők kétharmada az elmúlt két évben járt valamilyen magán egészségügyi szolgáltatónál. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta, hogy az utóbbi két évben a pácienseik körének összetétele megváltozott. Azt vette észre, hogy a rendelőben megjelentek az alsó-középosztály képviselői, akiknek egy-egy vizsgálat finanszírozása igen komoly terhet jelent. A kutatás azért indult, hogy megtudják kik azok, aki ma Budapesten és Pest megyében magánrendelőbe, magánkórházba járnak, milyen okból teszik ezt és vajon járulékfizetők-e ezek az emberek.

A kutatás egyik fő megállapítása az volt, hogy a magánintézményekben megforduló emberek 84 százaléka járulékfizető, a munkaerőpiacon aktívan jelen van. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járulékfizetők 56 százaléka megfordult az elmúlt 2 évben magánorvosnál.
Ez azért fontos, mert ezek az emberek fizetnek az OEP-nek, ám a kifizetett szolgáltatást nem veszik igénybe, helyette újra kifizetik azt egy magánkórházban.
Hogy kik ezek az új páciensek? Ők azok, akik az állami ellátórendszerrel nagyon elégedetlenek: 91 százalékuk szerint nem éri meg fizetni az állami ellátásért. Három okra vezethető vissza, hogy miért mennek az emberek magánorvoshoz: az egyik az időtényező, nincs várólista, nem kell órákig várni a váróteremben – a fiataloknak fontos, hogy hamar visszanyerjék munkavégző képességüket, melynek kulcsa az egészségük. A másik fő ok a bánásmód, a harmadik az átlátható finanszírozás: azaz tudom, hogy miért és mennyit fizetek, nem kell hálapénzt dugdosni az orvos zsebébe.

Ha az emberek magánorvoshoz is járnak, akkor hogyan lenne méltányos finanszírozni az egészségügyet? Hiszen méltánytalan, hogy valaki fizet az OEP-nak, mégis magánorvoshoz kell fordulnia, ugyanis amikor kellene az állami ellátás, akkor nem jut hozzá. Kétharmaduk fizet a szolgáltatásért, hajlandó fizetni – ez komoly közhangulat változást jelez. Mi lehet a megoldás?

Sokféle javaslat derül ki a kutatásból. Az emberek nagy része azt szeretné, ha az OEP-kasszába betett pénz valamiképp elérhető, felhasználható lenne a magánegészségügyben is. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak ezen összeg feletti részt kellene kifizetniük. Vannak, akik adó- vagy járulékvisszatérítést szeretnének kapni valamilyen formában a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összegből (30 százalék). Megint mások szívesen megfizetnék az OEP-nek a minimális járulékot (6930 forintot), cserébe nem vennének igénybe állami egészségügyi szolgáltatást. A megkérdezettek 33 százaléka magán egészségbiztosítást szeretne a jelenlegi járulék helyett. 13 százalék azt mondta, szívesen fizetne akár többet az állami kasszába, ha a körülmények jobbak lennének a rendelőkben, kórházakban. Világosan látszik, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, nem akarnak duplán fizetni, de nem akarják elengedni a magánorvos nyújtotta plusz (?) szolgáltatásokat.
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
A magyarok naponta átlagosan 6 óra 10 percet töltenek online, ebből 3 órát mobilon, 1 óra 48 percet szentelve a közösségi médiára. A közelgő... Teljes cikk
A türelem nem egyszerűen személyiségjegy vagy „jó nevelés” kérdése: a pszichológia szerint egy tanulható érzelemszabályozási képesség, amely... Teljes cikk
A „csendes órák” egyre jelentősebb szerepet játszanak a digitális zaj csökkentésében - derül ki egy friss felmérésből. Teljes cikk
- Új K+F munkahelyek érkeznek: amerikai cég erősít Magyarországon 3 hete
- Aki érti a fiatalokat, azé a jövő – minden, amit tudni érdemes a Pannon-Work kutatási összefoglalójában 3 hete
- Mi tartja vissza a magyarokat az önkéntességtől? 2 hónapja
- Tudásalapú munkahelyek születnek – a Mercedes K+F központot nyit Magyarországon 3 hónapja
- Életre szóló hűség nincs: Z generációsok a munkaadókról 3 hónapja
- Ez az ára az igazságtalan bérezésnek 4 hónapja
- Több pihenés, hatékonyabb munka – a négynapos munkahét rejtélyes paradoxona 7 hónapja
- Mely cégek a legvonzóbbak a fiatalok számára? 7 hónapja
- Szuperszámítógép robbantja be a mesterséges intelligenciát Szegeden 8 hónapja
- Hogyan tanul az agy? – magyar kutatók új matematikai modelljei a memóriáról 8 hónapja
- Ezeket a készségeket keresik a munkaadók állásinterjún 9 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig