A járulékfizetők nagy része már megfordult magánorvosnál
Egyre több emberrel esik meg, hogy egy-egy vizsgálatra, szakorvosi vizitre inkább magánkórházba, magánrendelőbe megy. Az okok mindenki előtt ismertek: nincs várólista, nincs órákig tartó ücsörgés a váróteremben, viszont van kedves bánásmód, szép rendelő és olyan ellátás, melynek során a páciens nem érzi úgy, hogy elveszett a rendszerben – betegútja tiszta, világos. És persze a végén nincs feszengés, hogy most akkor kinek és mennyit kéne csúsztatni: az árakat előre lehet tudni.
Fontos észrevenni, hogy ugyanazok az emberek (legalábbis nagy részük), akik magán nőgyógyászhoz, magán fogorvoshoz vagy bármilyen magánorvoshoz járnak, közben azért tb-járulékot is fizetnek. A Róbert Károly Magánkórház és a Szinapszis Kft. közös reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy a többség szerint az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulékkedvezményként visszaigényelhetnék; azt tartanák méltányosnak, ha az OEP-nek befizetett összegeket felhasználhatnák akkor is, amikor magán egészségügyi szolgáltatás vesznek igénybe.
Ma már nem csak a legtehetősebbek járnak magánorvoshoz: a felmérésben részt vevők kétharmada az elmúlt két évben járt valamilyen magán egészségügyi szolgáltatónál. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta, hogy az utóbbi két évben a pácienseik körének összetétele megváltozott. Azt vette észre, hogy a rendelőben megjelentek az alsó-középosztály képviselői, akiknek egy-egy vizsgálat finanszírozása igen komoly terhet jelent. A kutatás azért indult, hogy megtudják kik azok, aki ma Budapesten és Pest megyében magánrendelőbe, magánkórházba járnak, milyen okból teszik ezt és vajon járulékfizetők-e ezek az emberek.
A kutatás egyik fő megállapítása az volt, hogy a magánintézményekben megforduló emberek 84 százaléka járulékfizető, a munkaerőpiacon aktívan jelen van. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járulékfizetők 56 százaléka megfordult az elmúlt 2 évben magánorvosnál.
Ez azért fontos, mert ezek az emberek fizetnek az OEP-nek, ám a kifizetett szolgáltatást nem veszik igénybe, helyette újra kifizetik azt egy magánkórházban.
Hogy kik ezek az új páciensek? Ők azok, akik az állami ellátórendszerrel nagyon elégedetlenek: 91 százalékuk szerint nem éri meg fizetni az állami ellátásért. Három okra vezethető vissza, hogy miért mennek az emberek magánorvoshoz: az egyik az időtényező, nincs várólista, nem kell órákig várni a váróteremben – a fiataloknak fontos, hogy hamar visszanyerjék munkavégző képességüket, melynek kulcsa az egészségük. A másik fő ok a bánásmód, a harmadik az átlátható finanszírozás: azaz tudom, hogy miért és mennyit fizetek, nem kell hálapénzt dugdosni az orvos zsebébe.
Ha az emberek magánorvoshoz is járnak, akkor hogyan lenne méltányos finanszírozni az egészségügyet? Hiszen méltánytalan, hogy valaki fizet az OEP-nak, mégis magánorvoshoz kell fordulnia, ugyanis amikor kellene az állami ellátás, akkor nem jut hozzá. Kétharmaduk fizet a szolgáltatásért, hajlandó fizetni – ez komoly közhangulat változást jelez. Mi lehet a megoldás?
Sokféle javaslat derül ki a kutatásból. Az emberek nagy része azt szeretné, ha az OEP-kasszába betett pénz valamiképp elérhető, felhasználható lenne a magánegészségügyben is. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak ezen összeg feletti részt kellene kifizetniük. Vannak, akik adó- vagy járulékvisszatérítést szeretnének kapni valamilyen formában a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összegből (30 százalék). Megint mások szívesen megfizetnék az OEP-nek a minimális járulékot (6930 forintot), cserébe nem vennének igénybe állami egészségügyi szolgáltatást. A megkérdezettek 33 százaléka magán egészségbiztosítást szeretne a jelenlegi járulék helyett. 13 százalék azt mondta, szívesen fizetne akár többet az állami kasszába, ha a körülmények jobbak lennének a rendelőkben, kórházakban. Világosan látszik, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, nem akarnak duplán fizetni, de nem akarják elengedni a magánorvos nyújtotta plusz (?) szolgáltatásokat.
Ma már nem csak a legtehetősebbek járnak magánorvoshoz: a felmérésben részt vevők kétharmada az elmúlt két évben járt valamilyen magán egészségügyi szolgáltatónál. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója elmondta, hogy az utóbbi két évben a pácienseik körének összetétele megváltozott. Azt vette észre, hogy a rendelőben megjelentek az alsó-középosztály képviselői, akiknek egy-egy vizsgálat finanszírozása igen komoly terhet jelent. A kutatás azért indult, hogy megtudják kik azok, aki ma Budapesten és Pest megyében magánrendelőbe, magánkórházba járnak, milyen okból teszik ezt és vajon járulékfizetők-e ezek az emberek.
A kutatás egyik fő megállapítása az volt, hogy a magánintézményekben megforduló emberek 84 százaléka járulékfizető, a munkaerőpiacon aktívan jelen van. A kutatás arra is rámutatott, hogy a járulékfizetők 56 százaléka megfordult az elmúlt 2 évben magánorvosnál.
Ez azért fontos, mert ezek az emberek fizetnek az OEP-nek, ám a kifizetett szolgáltatást nem veszik igénybe, helyette újra kifizetik azt egy magánkórházban.
Hogy kik ezek az új páciensek? Ők azok, akik az állami ellátórendszerrel nagyon elégedetlenek: 91 százalékuk szerint nem éri meg fizetni az állami ellátásért. Három okra vezethető vissza, hogy miért mennek az emberek magánorvoshoz: az egyik az időtényező, nincs várólista, nem kell órákig várni a váróteremben – a fiataloknak fontos, hogy hamar visszanyerjék munkavégző képességüket, melynek kulcsa az egészségük. A másik fő ok a bánásmód, a harmadik az átlátható finanszírozás: azaz tudom, hogy miért és mennyit fizetek, nem kell hálapénzt dugdosni az orvos zsebébe.
Ha az emberek magánorvoshoz is járnak, akkor hogyan lenne méltányos finanszírozni az egészségügyet? Hiszen méltánytalan, hogy valaki fizet az OEP-nak, mégis magánorvoshoz kell fordulnia, ugyanis amikor kellene az állami ellátás, akkor nem jut hozzá. Kétharmaduk fizet a szolgáltatásért, hajlandó fizetni – ez komoly közhangulat változást jelez. Mi lehet a megoldás?
Sokféle javaslat derül ki a kutatásból. Az emberek nagy része azt szeretné, ha az OEP-kasszába betett pénz valamiképp elérhető, felhasználható lenne a magánegészségügyben is. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak ezen összeg feletti részt kellene kifizetniük. Vannak, akik adó- vagy járulékvisszatérítést szeretnének kapni valamilyen formában a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összegből (30 százalék). Megint mások szívesen megfizetnék az OEP-nek a minimális járulékot (6930 forintot), cserébe nem vennének igénybe állami egészségügyi szolgáltatást. A megkérdezettek 33 százaléka magán egészségbiztosítást szeretne a jelenlegi járulék helyett. 13 százalék azt mondta, szívesen fizetne akár többet az állami kasszába, ha a körülmények jobbak lennének a rendelőkben, kórházakban. Világosan látszik, hogy az emberek elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, nem akarnak duplán fizetni, de nem akarják elengedni a magánorvos nyújtotta plusz (?) szolgáltatásokat.
_esemenyajanlo_2022_05.png)
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Irodai disztópia - ha a munka és a magánélet az agyunkban is szétválna