Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 5 éve

Mindenki költ annyit orvosra, amennyiből a magánegészségügyi-ellátás is elérhető lenne, csak ez nem tudatosul

Képzeljük el a következő helyzetet: egy munkavállaló ládákat pakol egy palackozóban, megfájdul a dereka, így a munkáját nem tudja ellátni. Elmegy a háziorvoshoz, aki szakorvoshoz irányítja, majd kap egy időpontot MR-re - persze néhány hónappal későbbre. Addig otthon fekszik, amitől még rosszabb is lesz az állapota. Majd eljut az MR vizsgálatra, utána a lelettel visszamegy a szakorvoshoz, aki gyógytornát javasol és innentől akár két hét alatt felépülhet a gyógytornász segítségével, ám közben hónapokra kiesett a munkájából. Ez épp az az eset, amire egy egészségbiztosítás megoldást kínál, hiszen például a diagnosztikai vizsgálatok sokszor több hónapos várakozási idejét néhány napra rövidíti. Ezért az egészségügyi ellátás gyorsasága és minősége a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt fontos. Dr. Zsolnai Gáborral, a Vienna Life Biztosító vállalati értékesítési igazgatójával beszélgettünk az év eleji cafeteria-választások kapcsán az egészségbiztosításokról, mint választható juttatási elemekről.

Az év eleje a cafeteriák szempontjából mindig különösen izgalmas, és idén változások is életbe léptek a béren kívüli juttatások terén. Mit jelentenek a biztosító számára ezek a változások?

Valóban, a január-február a cafeteria-nyilatkozatok megtételének ideje. Idén változtak az adószabályok, egyes tételek magasabb adókategóriába kerültek, azonban a biztosításra vonatkozó adómentesség nem változott. Ennek megvan a szakmai oka: nemcsak a biztosítók és a munkáltatók, hanem a kormányzat is lehetőséget lát abban, hogy minél több olyan adómentes juttatást lehessen adni a dolgozóknak, ami a védelmüket, egészségüket szolgálja.


Ezzel a lépéssel előnyösebb helyzetbe került az egészségbiztosítás, mint az egyéb béren kívüli juttatások. Milyen változásokat remélnek ettől?



Magyarországon tömegesen váltanak az emberek egészségesebb életmódra, kezdünk végre jobban odafigyelni magunkra, egészségtudatosabbá válni - ez az utóbbi évek kommunikációjának hozadéka. A vállalatok is érzik, hogy gondoskodniuk kell a munkavállalóikról, azaz ma már nemcsak a bérek mértékén van a hangsúly, hanem a törődés, a gondoskodás is kiemelt szerepet kap. Azok az elemek, amelyek megtartó erővel rendelkeznek - s az egészségmegőrzést támogató juttatások egyértelműen ezek közé sorolhatóak -, különösen fontosak a munkáltatók és persze a munkavállalók számára egyaránt. Éppen ezért komoly térhódítás előtt állnak hazánkban a csoportos vállalati egészségbiztosítások.


Lehet tudni, hogy a munkáltatók hány százaléka kínálja ezt a lehetőséget?



A nagyobb munkáltatók mindegyike felkínálja juttatásként az egészségbiztosítást. Ennek előnyét azonban azok a cégek tudják a legjobban kihasználni, amelyek nem kizárólag a választható cafeteria elemek körében teszik elérhetővé, hanem az összes dolgozójukra kiterjesztik az egészségbiztosítást. Ezek a vállalatok érik el a legnagyobb fejlődést a dolgozók egészségi állapotának javulása tekintetében.

Önök is mérik a biztosított dolgozók egészségi állapotát és hogy ezáltal hogyan javul a vállalat teljesítőképessége?

Természetesen, de kizárólag csoportos statisztikákat készítünk az orvoshoz fordulások arányáról, az egyes megbetegedések előfordulásáról, stb. De vannak más jellemző adatok is, ilyen például a táppénzen töltött napok száma, amelyet a munkáltató tart nyilván. Azoknál a cégeknél, ahol több éve kötnek egészségbiztosítást a dolgozókra - s akár egészségfejlesztési programokat, sportolási lehetőségeket is kínálnak a számukra -, nagyarányú csökkenés tapasztalható a táppénzes napok számában.
Zsolnai Gábor
Dr. Zsolnai Gábor

Az egészségfejlesztést még gyakran csak esetlegesen végzik a cégek, de ha rendszerbe foglaljuk a kiemelt témákat, akkor nagy dolgokat lehet elérni. Például azzal, hogy odafigyelnek, milyen ételeket adnak a céges menzán, sportolási lehetőségeket nyújtanak, dohányzásról leszokást támogató programokat vezetne be, stb. Ha pedig egészségesebbek a munkavállalók egy adott cégnél, akkor hosszabb távon akár a biztosítási díjak is csökkenhetnek, illetve ugyanazért a díjért bővíteni lehet a szolgáltatásokat.


Támogatja az egészségbiztosítások felé történő nyitást a munkaerőhiány, az hogy annak a kevés meglévő munkaerőnek egészségesnek kell maradnia?



A szakképzett munkaerő hiánya komoly probléma, ezért a HR-vezetők olyan juttatásokat próbálnak a rendszerbe hozni, amelyek hosszú távon is megtartó erővel bírnak. A másik ok, hogy ekkora munkaerőhiány esetén nem tudja azt elviselni egy vállalat, hogy a dolgozói hetekig-hónapokig otthon betegeskedjenek.

Képzeljük el a következő helyzetet: egy munkavállaló ládákat pakol egy palackozóban, megfájdul a dereka, így a munkáját nem tudja ellátni. Elmegy a háziorvoshoz, aki szakorvoshoz irányítja, majd kap egy időpontot MR-re - persze néhány hónappal későbbre. Addig otthon fekszik, amitől még rosszabb is lesz az állapota. Majd eljut az MR vizsgálatra, utána a lelettel visszamegy a szakorvoshoz, aki gyógytornát javasol és innentől akár két hét alatt felépülhet a gyógytornász segítségével, ám közben hónapokra kiesett a munkájából. Ez épp az az eset, amire egy egészségbiztosítás megoldást kínál, hiszen például a diagnosztikai vizsgálatok sokszor több hónapos várakozási idejét néhány napra rövidíti. Ezért az egészségügyi ellátás gyorsasága és minősége a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt fontos.

Vienna Life

Évek óta írunk arról, hogy a rögtön elfogyasztható cafeteriák a legnépszerűbbek, az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya és most majd nyilván a készpénz. Hogyan lehet elérni, hogy ahol választható, ott is az egészségbiztosítás felé forduljanak az emberek? Egyáltalán értik az emberek, hogy mi az az egészségbiztosítás?

Nyilván nehezebb elmagyarázni az egészségbiztosítás mibenlétét, mint a készpénz-juttatást, viszont ha valaki járt már magánrendelőben, ahol korrekt szolgáltatást kapott várakozás nélkül, akkor azért lehet némi fogalma arról, hogy mit is jelent ez a juttatás. Ha ezt biztosítottként teszi, akkor a költségesebb szolgáltatások díját is az egészségbiztosítása fedezi, míg, ha nem rendelkezik egészségbiztosítással, akkor a saját, adózott jövedelméből kell kifizetnie a magánegészségügyi-ellátást. Ennek a juttatásnak az előnyei jellemzően szájhagyomány útján terjednek: akinek volt már pozitív élménye, az továbbadja ezt másoknak, így ők is ezt a lehetőséget fogják keresni.


Ön szerint hogy néz ki egy ideális cafeteria-összeállítás?



Az emberek számára a biztonság az elsődleges: lét-, egészség- és a hosszú távú anyagi-biztonság, ezek a legfontosabbak. Ezért ha az alapigények kielégítést nyernek, azaz van mit ennünk és van hol laknunk, akkor ezután az első a baleset-, az egészség- és a nyugdíjbiztosítás kellene legyen. Majd jönnek az extrák: bölcsődei-, óvodai támogatás, lakáshitel támogatás és végül a legrosszabb adózású juttatások. Nem is véletlen, hogy ezek felől el akarják terelni az embereket. A 100 ezer forintos készpénzjuttatás jól hangzik, de sokkal több kihozható ugyanebből az összegből, hiszen néhány orvosi vizit, egy komolyabb diagnosztikai vizsgálat gyorsan elvihet ennél több pénzt is akár.

Az egészségbiztosítás egy kisebb cafeteria-keretből is igénybe vehető?

Fejenként havi néhány ezer forintos biztosítási díjért már elérhető, persze minél nagyobb a cég, minél több a biztosított, annál kedvezőbb az ára. Ezért fontos, hogy ha mindenki kap egy cégnél ilyen juttatást, akkor sokkal jobb árat tudnak kínálni a biztosítók, mert nagyobb az úgynevezett kockázatközösség.


Hogyan működnek az egészségbiztosítások a gyakorlatban?



A Vienna Life Biztosító modellje úgy épül fel, hogy egy rendszerbe szervezi a Magyarországon elérhető több száz, magas színvonalú magánegészségügyi-ellátást nyújtó szolgáltatót. Ügyfeleink így egy szolgáltatás-szervező (assistance) cégen keresztül jutnak el az egyes szakorvosokhoz, illetve diagnosztikai centrumokhoz.

Vienna Life

Ha az ügyfélnek egészségügyi panasza van, felhívja az orvosi call centert, amely néhány napon belül, a lakóhelyéhez legközelebbi magánszolgáltatónál megszervezi számára a képalkotó diagnosztikai vizsgálatot (például PET-CT, CT, MR), illetve a járóbeteg-szakellátást (többek között a belgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr gégészet, kardiológia, reumatológia, sebészet, szemészet, szülészet-nőgyógyászat, urológia területén). Az egészségbiztosítás révén tehát elérhető a minőségi, magán-egészségügyi ellátás és a költséges diagnosztikai vizsgálatok is. A magánszolgáltató díjait a biztosító fizeti meg közvetlenül a szolgáltatónak, így az egész rendszer hálapénz-mentesen működik. Így ráadásul biztosítható a szakmai minőség-ellenőrzés folyamata is, hiszen folyamatosan nyomon követjük az ügyfél-elégedettséget: a szervező - a páciens visszajelzései és egyéb szakmai szempontok alapján - kontrollálja az egészségügyi szolgáltató munkáját, amiről jelent a biztosító felé, aki a teljes folyamatot ellenőrzi. Ennek eredményeképpen csak a stabilan magas színvonalon szolgáltató partnerekkel dolgozunk együtt az ellátásban.

Mit hozhat a jövő az egészségbiztosítás szempontjából?

Mindenkinek van valamilyen élménye a társadalombiztosító által finanszírozott egészségügyről, amely sok működési nehézséggel küzd, de vannak azért pozitív tapasztalatok is, például ott, ahol az infrastruktúra fejlesztésére jutottak központi források. Lényeges, hogy a magánellátások csökkenteni tudják az állami egészségügy leterheltségét, főként a diagnosztikában és a járóbeteg-ellátásban. Persze vannak olyan területek, ahol nem lehet és nem is kell „kivenni” a betegeket az állami egészségügyből: ilyenek például az intenzív ellátás, a bonyolultabb műtétek, a balesetek-égések, a daganatos megbetegedések is, amelyeket nem bír el a magánegészségügy és nem is ez a feladata. A biztosítók és a magánellátók célcsoportja az aktív munkavállalói kör és családjaik, akiknek probléma esetén gyorsan van szükségük a járóbeteg-ellátásra, a diagnosztikára, a kisebb beavatkozásokra, valamint a szűrésekre.

Milyen tévhitek vannak az emberek fejében? Például mondják-e, hogy „én már fizetek a tb-ért, minek áldozzak a cafeteriámból erre?”

Igen. Ugyanakkor a magánellátás esetében más a beutalási rend és a várakozási idő az egyes szakrendelésekre, vizsgálatokra. Az állami rendszerben működik egy beutalási rendszer, illetve vannak olykor bizony tetemes várakozási idők is a kapacitások és a finanszírozhatóság függvényében. A magánellátás esetén a folyamat sokkal gyorsabb, orvosi javaslat alapján a szabad kapacitások terhére, időpontra érkeznek a páciensek és várakozási idő nélkül veszik igénybe az ellátást, amelyet a biztosító térít. Volt néhány évvel ezelőtt egy kutatás arról, hogy a családok évente átlagosan 50-100 ezer forintot költenek magánorvosra, hálapénzre, diagnosztikai vizsgálatokra és ebben még a várakozás miatti jövedelem-kieséssel nem is számoltak. Tehát a családok elköltenek évente annyi pénzt, amennyibe egy egészségbiztosítás kerülne, csak éppen ez nem tudatosul bennük.

Az is egy általános tévhit, hogy a munkáltatónk bele akar látni az egészségi adatainkba és majd ez alapján hoz döntést rólunk. Ezt a HR-osztályokkal közösen próbáljuk eloszlatni: sem a biztosító, sem a munkáltató nem láthat bele az egészségügyi adatokba! Az egyetlen cél az, hogy a munkavállaló hosszú távon aktív és egészséges maradjon. A páciens, a munkáltató és a biztosító érdeke is, hogy időben kiszűrjék az egészségügyi kockázatokat, illetve problémákat, mert akkor előbb meggyógyul a páciens, nem esik ki annyit a munkából és a kezelési költségek is alacsonyabbak. Tehát éppen az az érdek, hogy mindenki elmenjen megelőző szűrésre, szükség szerint diagnosztikára és probléma esetén igénybe vegye a megfelelő szakellátást.
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A munkavállalók tizede idén először nem kapott semmilyen béren kívüli juttatást

A Nemzeti Utalvány több mint 1200 fő megkérdezésével készített cafeteria-kutatása szerint nyáron az iskolakezdés jelenti az egyik legnagyobb... Teljes cikk

Ingyenjegyet igényelhetnek az EFOTT nulladik napjára a védekezésben résztvevő hallgatók

Ingyenes belépőt igényelhet az EFOTT-fesztivál nulladik napjára a koronavírus elleni védekezésben szerepet vállaló mintegy kilencezer egyetemi... Teljes cikk

Új családi és munkahelyi bölcsődék létrehozására nyílik pályázat

Pályázatot írnak ki új családi és munkahelyi bölcsődei helyek létrehozására 2,8 milliárd forintos keretösszegben - közölte Novák Katalin... Teljes cikk