A kölcsönzés célja nem a tartós foglalkoztatás
A munkaerőpiac pörög, a munkaerőigény és -hiány kedvez a kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cégeknek. Ugyanakkor ezek a vállalkozások évek óta a NAV ellenőrzési tervének célpontjai, hiszen a munkaerő-kölcsönzés során létrejövő „közvetett” foglalkoztatásnál, a nem tisztességesen működő cégek igyekeztek a járulékokat eltüntetni. Most ráadásul újabb célcsoport, a munkaerőpiacra visszatérő nyugdíjasok felé nyithatnak az erre vállalkozók, nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával. Nézzük meg, mit is gondolnak a piac szereplői az elmúlt időszak változásairól.
A GKI kutatása szerint a vállalatok negyede élt kölcsönzött munkaerő alkalmazásával terheinek enyhítése céljából. Ezen az eszközön túl a hivatalos munkaidő csökkentésével, a munkaköri átsorolással, a cafeteria juttatások szűkítésével és ritkább esetben elbocsátással szándékoztak élni a cégek. 2018 elején - a korábban bejelentettek szerint - újabb minimálbér és garantált bérminimum emelés következik, ezek a folyamatok így elvileg tovább erősödhetnek. A HR Portal által megkérdezett érintett kölcsönző cégek azonban jellemzően nem a minimálbér növekedésében, hanem a munkaerőhiányban látják a piac élénkülésének okát.
Az egyenlőség elve alapján a kölcsönzött munkavállalót is ugyanaz a bér és egyéb juttatási csomag illeti meg fél év után, mint a saját állományban lévő munkavállalót, tehát a vállalat nem tudja hosszabb távon csökkenteni ilyen formában a költségeit, mondta a HR Portalnak Tóth Kinga Kincső, a Man at Work marketingvezetője. Bozsikné Gregor Krisztina, a Pannonjob Kft. kölcsönzési üzletágvezető helyettese szerint sem elsősorban a kötelező béremelés élénkíti a piacot. Szerinte általánosságban elmondható, hogy a kialakult munkaerő-piaci helyzet legfőbb oka az alacsony hazai bérszínvonal, melynek egyik egyenes következménye többek között a külföldi munkavállalás. Továbbra is igaz az a tendencia, hogy a szakmával, diplomával rendelkező fiatalok elhagyják a hazai munkaerőpiacot, külföldön vállalnak munkát a magasabb jövedelem reményében. A statisztikák szerint több százezer magyar dolgozik jelenleg is külföldön.
„A probléma lokális kezelése érdekében elmondhatjuk, hogy a 2016-ban elkezdődött tendencia az idén még inkább felerősödött, azaz számos partnerünk emelt bért, hogy vonzóbb legyen a helyi munkaerőpiacon, többen újra strukturálták a bérezési rendszerüket, beleértve a béren kívüli juttatások rendszerét is. A alapbérek mértéke a legtöbb iparágban meghaladja már a minimálbért, és ezen bérszínvonalon próbálnak a cégek akár évente több alkalommal is bizonyos mértékű béremelést végrehajtani annak érdekében, hogy megtartsák munkavállalóikat, illetve növeljék a toborzási hatékonyságot. Összességében tehát nem a minimálbér emelése növelte a kölcsönzés iránti igényt, hanem az egyre inkább égető munkaerőhiány, melynek megoldásaként egyre gyakrabban fordulnak a vállalatok a munkaerő- kölcsönző cégekhez, így a Pannonjob-hoz is.”
Nem olcsóbb a kölcsönzött munkaerő
Hoffmann Gábor Csaba okleveles HR közgazdász az euCSOPORT képviseletében szintén jelezte, hogy a minimálbér emelése nemcsak a kölcsönzőkre, hanem a teljes gazdasági környezetre hatással van. A minimálbér emelése úgy hat a foglalkoztatásra, hogy a fölötte található béreket (bár egyre csökkenő mértékben, de) felfelé nyomja. Ez a hatás nemcsak az adott vállalkozásnál, de a munkaerőpiac egészén is megvalósul, így a minimálbér emelése a teljes bérszínvonalat felfelé mozdítja el. Ez párosulva azzal a jelenlegi, általános munkaerőhiánnyal jellemezhető munkaerő-piaci helyzettel, azt okozza, hogy a munkaerő-kölcsönzők sem tudnak olcsóbban munkaerőt találni, mint a hagyományos foglalkoztatók.
Tekintettel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés ráadásul magasabb hozzáadott értéket képviselő foglalkoztatási forma, ezért semmilyen körülmények között nem lehet olcsóbb, mint a saját foglalkoztatás. A munkaerő-kölcsönzők hatékonysága ebben a tekintetben magasabb toborzási potenciáljukban valósulhat meg, azaz tapasztalatukkal és kiépített csatornáikkal hatékonyabban képesek a potenciális munkavállalókat elérni, megszólítani.
Hadházy Tamás, a Pensum Group tulajdonostársa is megerősítette, hogy a munkaerőhiány miatt nőtt a megrendelői igény a kölcsönzés iránt. A minimálbér és bérminimum emelése elsődlegesen az alacsonyabb keresetűek érdeklődését fokozta. Elsősorban a betanított munkás rétegről van szó, mert akinek keresett szakmája és megfelelő gyakorlata van, már régen jobban keres ennél.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A kölcsönzés célja nem a tartós foglalkoztatás
2. oldal - Hamarabb kerülnek belső állományba a dolgozók
Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója. 
A tudás törvényei: a megértés kulcsa