Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 10 hónapja

A kölcsönzés célja nem a tartós foglalkoztatás

A munkaerőpiac pörög, a munkaerőigény és -hiány kedvez a kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cégeknek. Ugyanakkor ezek a vállalkozások évek óta a NAV ellenőrzési tervének célpontjai, hiszen a munkaerő-kölcsönzés során létrejövő „közvetett” foglalkoztatásnál, a nem tisztességesen működő cégek igyekeztek a járulékokat eltüntetni. Most ráadásul újabb célcsoport, a munkaerőpiacra visszatérő nyugdíjasok felé nyithatnak az erre vállalkozók, nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával. Nézzük meg, mit is gondolnak a piac szereplői az elmúlt időszak változásairól.

A gazdasági folyamatok ebben a szférában is gyors reagálásra kényszerítik a cégeket. A 2017-es minimálbér, és garantált bérminimum emelésekor kutatások arra engedtek következtetni, hogy ezek az intézkedések is lendíteni fognak a kölcsönző piacon, mert a cégek többek között, a rajtuk keresztül történő foglalkoztatással akarnak majd csökkenteni a költségeiken.

A GKI kutatása szerint a vállalatok negyede élt kölcsönzött munkaerő alkalmazásával terheinek enyhítése céljából. Ezen az eszközön túl a hivatalos munkaidő csökkentésével, a munkaköri átsorolással, a cafeteria juttatások szűkítésével és ritkább esetben elbocsátással szándékoztak élni a cégek. 2018 elején - a korábban bejelentettek szerint - újabb minimálbér és garantált bérminimum emelés következik, ezek a folyamatok így elvileg tovább erősödhetnek. A HR Portal által megkérdezett érintett kölcsönző cégek azonban jellemzően nem a minimálbér növekedésében, hanem a munkaerőhiányban látják a piac élénkülésének okát.

Az egyenlőség elve alapján a kölcsönzött munkavállalót is ugyanaz a bér és egyéb juttatási csomag illeti meg fél év után, mint a saját állományban lévő munkavállalót, tehát a vállalat nem tudja hosszabb távon csökkenteni ilyen formában a költségeit, mondta a HR Portalnak Tóth Kinga Kincső, a Man at Work marketingvezetője. Bozsikné Gregor Krisztina, a Pannonjob Kft. kölcsönzési üzletágvezető helyettese szerint sem elsősorban a kötelező béremelés élénkíti a piacot. Szerinte általánosságban elmondható, hogy a kialakult munkaerő-piaci helyzet legfőbb oka az alacsony hazai bérszínvonal, melynek egyik egyenes következménye többek között a külföldi munkavállalás. Továbbra is igaz az a tendencia, hogy a szakmával, diplomával rendelkező fiatalok elhagyják a hazai munkaerőpiacot, külföldön vállalnak munkát a magasabb jövedelem reményében. A statisztikák szerint több százezer magyar dolgozik jelenleg is külföldön.

„A probléma lokális kezelése érdekében elmondhatjuk, hogy a 2016-ban elkezdődött tendencia az idén még inkább felerősödött, azaz számos partnerünk emelt bért, hogy vonzóbb legyen a helyi munkaerőpiacon, többen újra strukturálták a bérezési rendszerüket, beleértve a béren kívüli juttatások rendszerét is. A alapbérek mértéke a legtöbb iparágban meghaladja már a minimálbért, és ezen bérszínvonalon próbálnak a cégek akár évente több alkalommal is bizonyos mértékű béremelést végrehajtani annak érdekében, hogy megtartsák munkavállalóikat, illetve növeljék a toborzási hatékonyságot. Összességében tehát nem a minimálbér emelése növelte a kölcsönzés iránti igényt, hanem az egyre inkább égető munkaerőhiány, melynek megoldásaként egyre gyakrabban fordulnak a vállalatok a munkaerő- kölcsönző cégekhez, így a Pannonjob-hoz is.”

Nem olcsóbb a kölcsönzött munkaerő

Hoffmann Gábor Csaba okleveles HR közgazdász az euCSOPORT képviseletében szintén jelezte, hogy a minimálbér emelése nemcsak a kölcsönzőkre, hanem a teljes gazdasági környezetre hatással van. A minimálbér emelése úgy hat a foglalkoztatásra, hogy a fölötte található béreket (bár egyre csökkenő mértékben, de) felfelé nyomja. Ez a hatás nemcsak az adott vállalkozásnál, de a munkaerőpiac egészén is megvalósul, így a minimálbér emelése a teljes bérszínvonalat felfelé mozdítja el. Ez párosulva azzal a jelenlegi, általános munkaerőhiánnyal jellemezhető munkaerő-piaci helyzettel, azt okozza, hogy a munkaerő-kölcsönzők sem tudnak olcsóbban munkaerőt találni, mint a hagyományos foglalkoztatók.

Tekintettel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés ráadásul magasabb hozzáadott értéket képviselő foglalkoztatási forma, ezért semmilyen körülmények között nem lehet olcsóbb, mint a saját foglalkoztatás. A munkaerő-kölcsönzők hatékonysága ebben a tekintetben magasabb toborzási potenciáljukban valósulhat meg, azaz tapasztalatukkal és kiépített csatornáikkal hatékonyabban képesek a potenciális munkavállalókat elérni, megszólítani.

Hadházy Tamás, a Pensum Group tulajdonostársa is megerősítette, hogy a munkaerőhiány miatt nőtt a megrendelői igény a kölcsönzés iránt. A minimálbér és bérminimum emelése elsődlegesen az alacsonyabb keresetűek érdeklődését fokozta. Elsősorban a betanított munkás rétegről van szó, mert akinek keresett szakmája és megfelelő gyakorlata van, már régen jobban keres ennél.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
2. oldal - Hamarabb kerülnek belső állományba a dolgozók
Follow hrportal_hu on Twitter

Mit ígérnek a diákszövetkezetek?

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) - az iskolaszövetkezeti piac felét lefedő - 13 tagszervezetének adatai szerint, a tavalyi évben ötödével nőtt a ledolgozott munkaóraszám, szinte ugyanannyi munkavégzővel. A 26%-kal több megbízónak végzett diákmunka - az árbevétel 30%-os emelkedésével - ágazati szinten 60 milliárd forintot termelt, ami az érintettek számára több mint 50 milliárd forint személyes jövedelmet jelent. Az idei nyár is ennek a szektornak kedvez, hiszen az iskolaszövetkezeti modell mintájára felépülő nyugdíjas szövetkezetek tagságának ilyenkor az unoka az első, számukra majd a szeptember hoz új nyitányt - írják sajtóközleményükben.tovább..

További cikkek
Csonka Endrét választották az MLBKT új elnökének

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöksége Csonka Endrét, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatóját választotta... Teljes cikk

Hadházy Ákos kilép az LMP-ből

Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos korábbi társelnök. Az ellenzéki politikus ezt a 24.hu-val közölte, majd az ott megjelent cikket szerdán közzétette... Teljes cikk

632 millió forint adót csal el egy férfi cégpiramissal

Cégpiramist kiépítve 632 millió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy korábban a francia idegenlégióban is szolgáló férfi és... Teljes cikk

Versenyképes fizetéssel és bónuszrendszerrel motiválják a dolgozókat

A magyar tulajdonú barkácsáruház-lánc, a Praktiker HR-vezetője megoldandó feladatnak tekinti a munkaerőhiányt, bár őket ez kevésbé sújtja, mert... Teljes cikk

Kalauz bántalmazása miatt emeltek vádat egy férfi ellen

A Somogy Megyei Főügyészség vádalt emelt egy 27 éves férfi ellen, aki bántalmazta a munkáját végző jegyellenőrt. A MÁV-Start korábban azt... Teljes cikk